2012. április 22-én hajnalban a Nova Sgr 2012 észlelése

Régóta szerettem volna vizuális meteorészlelést végezni: egy biztos meteorraj idején, ráérősen, holdtalan időben, jó vidéki ég alatt. A Lyridák meteorraj maximumát a 2012. április 22-iki hajnalra jelezték előre. Mivel ez hétvégén, vasárnap hajnalban volt, valamint az újhold ideje is ekkora esett, a holdfény sem zavarhatott. A levelezőlisták, honlapok írásai és felhívásai sokakat felcsigáztak, így elhatároztam, hogy én is figyelni fogom a meteorrajt. Gondoltam felkelek hajnalban, és ha jó az ég, akkor 02:00 után kimegyek a város határába és 2 órán át észlelek 02:30-tól 04:30-ig, azaz pirkadatig. Időadataim NyISz-ben (UT+2 óra).

Az ébresztőórát 01:55-re húztam fel. Felkeltem és kitekintve az ablakon láttam: teljesen felhőtlen és tiszta az ég. Felöltöztem és kimentem a kertbe. Pécs belvárosa ellenére igen szép égbolt fogadott: enyhe hőmérsékletű, szélcsendes, nyugodt felhőmentes ég. Tiszta, sötét ég, csak a keleti égen húzódott a Tejút derengése a Cepheus - Cygnus - Aquila - Scutum csillagképeken át. A meteorok egyelőre nem jelentkeztek.

Gondoltam, mielőtt kimegyek a határba, előbb változócsillagokat nézek és jegyzek fel. A 20x80 binokulárt a nyakamba véve 02:30 és 02:50 megnéztem néhány fényes változót. Z UMa, RR Sco, AC Her, X Oph, R Sct, CH Cyg, T Cep és khí Cyg volt távcsöves. Az utolsó változó szabad szemmel is látszott, 4,9-nek, kicsit fényesebbnek tűnt az 5,0 magnitúdós összehasonlító csillagánál. A szabadszemes határ zenitben 5,5 lehetett. Végül az alfa Her és a mü Cep változócsillagok fényét becsültem. A kinn töltött 20 perc alatt sem záporoztak a meteorok. Egy +4-es lyridát láttam és talán még egy hasonlót, de azt csak a szemes sarkában.

Ezután bementem és leírtam a változók fényességadatait. Bekapcsoltam a számítógépet, hogy az interneten bepillantsak az időjárás országos helyzetébe. A leveleimbe is benéztem, vajon mások észleltek-e már meteorokat. 03:10 volt.

És akkor megláttam Fidrich Róbert mira levelezőlistára írt levelének címét: Nova-gyanús csillag a Nyilasban (PNV J17452791-2305213). A levél arról szólt, hogy a Nyilas csillagképben egy új csillagot találtak ápr. 21-én hajnalban. Akkor 9,6 magnitúdós volt (3 nappal korábban még nem volt ezen a helyen semmi 14 magnitúdóig) és valószínűleg nóva. Koordinátái 2000.0-re: 17:45:28.03 -23:05:22.8. A dolog felvillanyzott! Jobban érdekelt egy új nóva lehetősége a hajnali égen, mintsem a meteorraj. Így eldöntöttem: most inkább a nóva megfigyelésére törekszem. Készítettem az AAVSO-honlapról, a térképrajzoló-programból térképet. Közben az égen láttam, hogy éppen delel ez az égrész. Az Oph csillagképből lehet lefelé menni a Sgr nyugati részéhez. 03:45-kor egy kézben tartott 20x80 B-vel megkerestem ezt a területet, de nem láttam semmit, legalábbis 8,5-ig nem. Azután az állványon levő 102/500 mm-es lencsés távcsővel 25x nagyítással néztem. Így már észrevettem az adott helyen a csillagot! Néztem az összehasonlítókat (8,7 és 10,3 közé esett) és 9,3 magnitúdónak becsültem 03:55-kor. 04:05-ig még nézegettem a környezetét és az új csillagot. Aztán leírtam mindezt és 04:17-kor elküldtem a változósok mira levelezőlistájára.

A nagyon tiszta és felhőtlen ég 04:20-ig tartott. Utána felhőzet jött, így a Sgr-t többet nem tudtam nézni. 05:10 UT-től újra felhőmentes, de már nagyon erősen pirkad, távcsövezni sem lehet. Úgyhogy a "nóva-gyanús csillag"-ot tovább nem láthattam. Na mindegy. Korábban többször megnéztem azt a csillagot, remélem jó helyen is néztem, remélem nagyjából jól fénybecslettem. Remélem valóban nóvának nyilváníttatik! – írtam még 05:30-kor. Ez már világosban (05:18 a polgári szürkület kezdete. 05:50 napkelte) történt.

Aztán az új csillagot másnap (április 23-án 03:15 körül) is észleltem 9,6-nak. Harmadnap (április 24-én 03:55 körül) is láttam 10,4-nek. A következő hajnalon is felkeltem, de borult és esős idő volt. Azután következő hajnalon (április 26-án 03:40 körül) jó ég volt, de a 102/500-as lencsés távcsővel már nem tudtam megpillantani, mert 11,0 magnitúdó alatt volt. Sajnos csak 11,1-ig láttam le. Ez amiatt van, hogy városból néztem, a belváros éppen dél felé esik, hogy a csillag alacsonyan volt (-23 deklináción). A gyors fénycsökkenést már saját adataimból így is láthattam.

Más külföldi észlelők is megerősítették: a csillag szokatlanul gyorsan (kétnaponta 1 magnitúdóval) halványult el. A lényeg, hogy a csillagászok tényleg nóvának nyilvánították április 24-én. A neve Nova Sagittarii 2012 lett.

Keszthelyi Sándor (KSZ).

2012. március 23-án este látott 26 óra 48 perces holdsarló

2012. március 23-án KözEI 17:50-kor indultunk Pécs belvárosából. Már ebben a percben látszott szabad szemmel a Vénusz (a Jupiter még nem), habár még sütött a Nap.

Hogy jó horizontunk legyen, kocsival kimentünk Pécstől 6 km-rel délre. Menet közben láttuk a Nap vörösen nyugvó korongjának utolsó sugarait, amely 18:04-kor tűnt el. 18:06-kor álltunk meg egy nyugat felé vezető út mentén. (Mint később kiderült ez rossz választás volt, mivel a Pécset kikerülő kamionforgalom erre az útra van terelve. A percenként érkező kamionoknak gyakran forgalmi dugót okozott itt álló kocsink és a látcsövekkel éget pásztázó alakjaink látványa.)

Az ég csaknem felhőtlen volt, néhány felhőfoszlány volt a nyugati ég alján. A Nap hűlt helye azonosítható volt ezek vörösödése által. Pásztázni kezdtük binokulárokkal (10x50 B, 7x50 B, 3,5x30 B) a napnyugta feletti égrészt. Egyelőre semmit sem láttunk. 18:07-kor szabad szemmel a Jupiter, 18:13-tól a Szíriusz megvolt.

18:25-kor egyszer egy kis vízszintes fény-vonal csillan meg nyugaton. Rögtön ráirányítjuk a látcsöveket: ez bizony a Hold! Csak egy 60-70 fokos ívdarab binokulárban. Szabad szemmel gyenge, laikus járókelő ezt bizony észre sem venné. Jó magasan van: éppen olyan magasan van a Hold a látóhatár felett, mint amekkora a Vénusz-Jupiter távolság.

Ahogy a nyugati ég lassan sötétedik úgy alakul ki a fényes ívdarab. Figyeljük a távcsövekkel: 18:33-kor már 90-100 fokos, 18:40-kor 140 fokos. A Hold sarlóján kissé jobbra egy fényes alakzat van, de a sarló olyan vékony, hogy ettől balra és jobbra is megszakad az ívdarab. A sarló csaknem vízszintesen áll, a kifli jobb csücske alig van valamivel feljebb, mint a bal.

Közben Aldebaran, az Orion négy csillaga, majd az Orion három övcsillaga, Procyon, Castor, Pollux, Capella is előjön. A Vénusz már vakítóan fényes. Keleten magasan és fényesen: a Mars.

Mivel áll a levegő, nincs szél, semmilyen légmozgás: az ég alja igen maszatos, poros. Emiatt a Hold hamuszürke fénye nem jön elő. Csak a fényes sarló süllyed egyre lejjebb. 18:47-kor egy felhőcsík takarja és bár 18:50-kor még egy résben előjön: 18:51-kor végleg eltakarják a maszatban úszó felhők.

Még nézzük a sötétedő eget: Pleiadok, Hyadok, Orion-köd és a Jászol. Keleten a maszatból kapaszkodik ki egy halovány csillag: az Arcturus. Indulunk vissza a díszesen kivilágított város fényburája alá.

(Számolunk: újhold 22-én 15:37-kor, az első észrevételünk 23-án 18:25-kor, azaz 26 óra 48 perces volt a Hold.)

Észlelők voltak: Áts György (Pécs) és Keszthelyi Sándor (Pécs)

2012. február 27-iki Nemzetközi Űrállomás átvonulás

Áts György, Bordács Ernő, Füzesi Nagy János, Gárdonyi Róbert, Gyenizse Péter, Gyimesi Lajos, Ignátkó Imre, Keszthelyi Sándor, Keszthelyiné Sragner Márta (Márti), Dr. Láng Miklós, Dr. Lutz Zsolt, Dr. Pál Károly, Dr. Pál Károlyné (Gabi), Szathmáry Elemér, Vágó Györgyné (Mari), Vida Tibor 2012. február 27-én este Pécstől 6 km-re délre a kiváló körpanorámás Reménypuszta egén nemcsak a Holdat, a Jupitert, a Vénuszt és a Marsot látta, hanem a Merkúrt is figyelte 17:55 és 18:30 között. Többször vonultunk ki a bolygók megtekintésére. Felhőtlen és alul is tiszta ég volt, így a Merkúr jól látszott magasan, és ahogy sötétedett és lejjebb ment, akkor is észrevehető volt.

A Nemzetközi Űrállomás fölénk jövetelére ismét kivonult a társaság és a 18:36 és 18:43 közötti vonulását az ISS-nek nagy izgalommal követte. Az Andromeda és Cassiopeia között tűnt fel, mint 0 magnitúdós csillag. Aztán éppen a zenitben haladva az Auriga és Perseus között elérte a Jupiter -2,0-ás fényét, ám ennél már nem lett fényesebb. A Geminiben még tartotta fényességét, majd lejjebb lassan halványulni kezdett és végül csaknem a Hydra alfájáig jutva: teljesen elhalványulva ment bele a földárnyékba.

Csak ezt követően ülhettünk asztalhoz és ehettük az Elemér által felszolgált vacsorát!

Kiegészítésül: ennek az átvonulásnak során a Nemzetközi Űrállomás kezdetben, amikor megpillantottuk: 1400-1200 km-re volt tőlünk. Amikor a fejünk fölé ért akkor már csak 382 km-re volt és a legvégén 802 km-es messzeségbe került. Az eltérő távolságok is okozták a látszó fényességének változását.

Az ISS egy olyan ellipszispályán kering a Föld körül, amelyben 376 km-re lehet legközelebb és 403 km-re lehet legtávolabb a földfelszíntől. Nagyjából egy 390 km-es körpálya az jó közelítés.

Keszthelyi Sándor (Köszö)

1975. február 5-én és 6-án az Eros kisbolygó megfigyelése

Már nem emlékeztem tisztán az Eros kisbolygó 1975-ös földközelségére. Mizser Attila biztatott, hogy bizony észleltük a budapesti Uránia Csillagvizsgáló 20 cm-es Heyde refraktorával. Ezért ma este elővettem a naplóimat és megtaláltam egy A5-ös kis papíron. Azaz megtörtént az észlelés, feli is lett írva szépen, és megmaradt az eltelt 37 év alatt.

A papír a változócsillag megfigyeléseimet tartalmazza 1975. február haváról. Felül van a nevem, a hely (Budapest), a műszerek (10 L, 20 L). Nem sok változó, csak 25 darab, sok a szabad szemes, de közöttük halványak is akadnak, amelyek csakis az Uránia műszerivel készülhettek.

A papír jobb oldalán vannak az Eros észlelések. 1975. február 5-én és 6-én. Az adatatok UT-ban vannak.

5-én este 7-szer becsültük a fényét:

18:20-kor 8,6

19:10-kor 8,2

19:15-kor 7,9

19:20-kor 8,1

19:30-kor 8,2

19:35-kor 8,3

20:20-kor 8,4 magnitúdós volt.

A két órás észlelés alatt 7,9 és 8,6 magnitúdó között változtatta fényét. Annyi van odaírva, hogy BD. Ez a Bonner Durchmusterung, amelynek egy példánya megvolt az Uránia Könyvtárában. Nemcsak a csillagtérkép volt ott, hanem a katalógus kötetei és abból lehetett fényességeket is kinyerni.

Ezen az estén a R Lep (7,3), R Leo (9,2), Nova Per 1974 = V400 Per (12,2), X Leo (kisebb, mint 12,5), X Ori (kisebb, mint 13,0) voltak a távcsöves észlelések.

6-án este csak 1 észlelés van:

19:35-kor 8,5 magnitúdó.

Ezen az estén csak szabadszemes változók szerepeltek.

Köszönöm, hogy emlékeztettek és, hogy emlékezhettem!

Keszthelyi Sándor

2012. február 22-i Merkúr nézés és holdsarló keresés

2012. február 22-én szép napos, felhőtlen és tiszta idő volt egész nap. KözEI 17:00-kor indultunk el Pécs belvárosából kocsival. A Nap még erősen sütött, nem lehetett belenézni. A Mecsekre vezető szerpentin száraz volt, így 17.15-re felértünk a Misina-tetőre. Leparkoltunk és a hegycsúcson álló 196 méteres tv-torony bejáratához siettünk. A bejárati ajtó zárva volt! Ugyanis csak a hétvégén van 18 óráig nyitva, a sima hétköznapokon 17 óra a zárás ideje, márpedig ma Hamvazószerda van. Magát a hegyet pedig erdő borítja és bár a fák között még 17.20-kor látszott a narancsos napkorong: innen észlelni nem lehetett. Az elméleti napnyugta 17.22-kor volt Pécsett ma.

Visszafordultunk és lefelé haladtunk a hegyről. A Hotel Kikelet előtt parkoltunk le 17:25-kor, itt jó nyugati és délnyugati horizontunk volt. Mivel kinn +1 fok C volt, a kocsiban ülve, a szélvédő üvege mögül figyeltünk. A Nap már éppen lement, de az ég még nagyon világos volt. Már látszott, hogy horizont közeli 3-4 fokos vöröses-barna sáv szmogos. Sajnos semmiféle légmozgás nincsen. Pedig az égen valahol ott a 18 órás holdsarló!

17.27-kor látjuk meg szabad szemmel a Vénuszt már fényesen. 17.31-kor meglátjuk a Jupitert, az is jól látszik. Elővesszük és kiélesítjük a két binokulárt (Márta 7x50 B-t, én 10x50 B-t) és pásztázzuk az ég alját arra amerre lement a Nap. Vízszintesen egy-egy repülő halad messze, alig húznak 1-2 foknyi kondenzcsíkot és az is eloszlik. A repülőkön élesítjük a látcsövek képét.

17.42-kor Márta binoklival észreveszi a Merkúrt. 17.47-kor én is meglátom az én binoklimmal. Szabad szemmel egyikünk sem látja, majd csak 17:52-kor pillantjuk meg. Egyelőre gyenge, viszont reményt keltő, mivel jóval a koszmező felett van. A Holdnak a Merkúrtól jobbra kellene lennie, igaz kicsit alacsonyabb helyzetben. Pásztázzuk folyamatosan a két kukkerral a Merkúr és a horizont közötti és jobbra eső területet. Semmi!

17.54-kor a Merkúr már jobban látszik szabad szemmel. 17.58-ra olyan közel kerül a koszos mezőhöz, hogy az ennél lejjebb levő holdsarlót már aligha vehetjük észre. 18.00-kor már rájövünk: ez a Hold már nem lesz meg!

A Jupiter és főleg a Vénusz tündöklően ragyog felül a felhőtlen égen. Alattuk a már gyengülve pislákoló Merkúr még látható, amikor 18.06-kor abbahagyjuk az észlelési kísérletet.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta

2005. január 1-e első perceiben változócsillag észlelés

2004. december 31 / 2005. január 01. éjszakája Pécsett szépen indult: felhőtlen és elég jó átlátszóságú éggel. Este kicsit változóztam: T Cet, RX Lep. Aztán 20:30-21:00 között lassan felhőzet vonulása kezdődött, a Hold is felkelt és szép színes udvart okozott maga körül.

Éjfél után félig felhős, félig tiszta ég volt, így 00:15-kor kivonultam 20x80 binoklimmal a kertbe, hogy az újév első változóészlelését eszközöljem. Az északról és délről is még záporozó tűzijáték-fények réseiben 00:18-kor sikerült is az U Ori-t megnézni: 70-75 közötti fényében láttam. Boldogan szaladtam be, hogy beírjam az első változóm: 2005. jan. 01. 00.18 KÖZEI --- helyett sajnos ez még 2004. dec. 31. 23:18 UT időben volt. (Közép Európai időben már 2005, de Greenwichei Időben még 2004 volt.)

Így lett az elsőből az utolsó, legalábbis az óév utolsó észlelése! Amikor egy órával később kinéztem, már teljesen borult ég fogadott, így az az új év első észlelése még várat magára, ezen sorok írásakor is!

Keszthelyi Sándor.

2012. január 4-i hajnali Quadrantida-meteorok

Ma hajnalban, holdnyugta után a hálószoba ablakához toltam a fotelt és kényelmesen elhelyezkedve néztem déli irányban, a Leo, Virgo, Libra, Hydra, Corvus csillagképek felé 03:57-04:29 KözEI között, majd 05:34-05:56 KözEI között. Az ég felhőtlen, alul is tiszta, de városi fényes, +4,5 határ-magnitúdójú volt.

04:10-kor egy 0 m, 20 fokos, QUA.

04:22-kor egy -1 m, 10 fokos QUA (3 sec-ig tartó nyommal).

05:44-kor egy 2 m, 8 fokos QUA.

05:48-kor egy 3 m, 5 fokos QUA hullott.

Az 54 perc, azaz 0,9 óra alatt 4 Quadrantida-raj tagot láttam. Egyedül észleltem, az írnok is saját magam voltam, a látható égrész 1/3-a volt a szokásos meteorozáskor alkalmazottnak. Tudom, hogy mindez nem reprezentatív felmérés, de azért annyi látszott: nem lehetett valami nagyon aktív a raj ekkoriban.

Keszthelyi Sándor (Pécs).