2012. július 15-i hajnali Jupiter-fedés a Hold által

Viharos Jupiter-fedés 2012. július 15-én

A pécsi amatőrcsillagászok 02:45 NYISZ-kor a Boszorkány u. 2. alatt, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar sportpályáján gyülekeztek és települtek ki távcsöveikkel.

Áts Gellért 102/500 mm-es SW akromatikus lencsés távcső, 36 x nagyítás.

Áts György 200/1200 mm-es Newton tükrös távcső, 30 x nagyítás.

Ignátkó Imre 80/600 mm-es SW ED80 APO lencsés távcső, 66 x nagyítás.

Keszthelyi Sándor 102/500 mm-es SW lencsés távcső, 25 x nagyítás.

A jelenségről a város hetilapjában adtunk hírt, így 7-8 további érdeklődő is vállalta a koránkelést. Bicsák Eszter rádióriporter is eljött és Áts Györggyel készített riportot. Az ég eleinte csaknem felhőtlen volt. A még sötét városi égen a Tejút is látszott. A hőmérő szerinti 17-18 fok C enyhe időt jelentett volna, ám folyamatosan viharos nyugati szél fújt, ami sokkal hidegebbé változtatta a körülményeket. Később felhőzet is jött, de a felhők szakadozott, határozott szélűek és gyorsan mozgóak voltak.

02:45-kor a Jupiter már a Hold sarlójához igen közel látszott, de még elég alacsony helyzetben voltak. Ahogy egyre feljebb emelkedtek 03:25-ig, a 12 fokos horizont feletti magasságig, úgy erősödött a Hold hamuszürke fénye. A négy távcső mindegyikében a Hold szörnyű látványt nyújtott! A földi légkör erős háborgása miatt zavaros, folyamatosan táncoló, lobogó képet láttunk, azon egyetlen holdkráter sem volt felismerhető. A Jupiter nagyrészt nagy gombóc volt, amely csak pillanatokra vált éles pereművé. A bolygó két fősávja ritka pillanatokban tünedezett csak fel. A négy jupiterhold általában kis fénypontként látszott ugyan, de ahogy közeledtek a Hold napsütötte fényes részéhez: úgy tünedeztek el, jóval a perem elérése előtt. Így a kis holdak belépésének megfigyelésére remény sem volt.

Habár a belépésekkor a felhőzet nem zavart - a jupiterholdakat nem - csakis a Jupiter bolygókorongjának okkultációját nézhettük és mérhettük. 03:26:31-kor történt a Hold és a Jupiter első látszó érintkezése, azaz a holdperem és a jupiterperem közötti egyre szűkölő rés megszűnte. Aztán a Jupiter kis dudorként még a Hold jobb oldalához tapadva egyre csökkent. Sajnos nem figyeltük kellően folyamatosan a jelenséget, és a Jupiter teljes eltűnését elmulasztottuk (talán a minősíthetetlen kép miatt nem is láthattuk volna). 03:27:45-kor odapillantva: már nyoma sem volt a Jupiternek. A még kinn lévő két kis hold sem volt sehol, így a belépés folyamata ezzel befejeződött.

Eszmecserét kezdtünk, jegyzeteltünk, a távcsövektől ellépkedtünk. Ez hiba volt: 03.30-kor egy erős széllökés felborította Keszthelyi Sándor távcsövét. A 102/500 mm-es SW lencsés távcső 1,5 méter magasból a betonra zuhant. Okulárja, zenitprizmája, keresője, közgyűrűi szétestek. Rögtön az objektívlencse épségét vizsgáltuk (egyben maradt!), aztán összerakosgattuk a tartozékokat és a távcsövet szélárnyékosabb helyre vittük.

A 03:28-04:13 közötti 45 perces szünet alatt megkezdődött, majd egyre jobban folytatódott a pitymallat. A Hold feletti Fiastyúk, a Hold alatti Aldebaran és a Vénusz jelentette a néznivalót. A Vénusz képe is annyira háborgott, hogy még fázisát sem ismertük fel, azt majd csak jóval később sejthettük.

04:00-tól egyre több felhő jött a pirkadó égen és egyre többször a Holdat is takarták. A magasabbra került Hold képe jobb lett, azon néhány kráter is felismerhető lett, a hamuszürke fény pereme elég élesnek tűnt. Azonban a szakadozott felhőzet gyors vonulása miatt sejthető volt, hogy a kilépések megfigyelése nem lehet majd folyamatos, lesz amit láthatunk és majd lesz amiről lemaradunk. Így is történt.

Áts Gellért. Ignátkó Imre, Keszthelyi Sándor, Áts György.

Az Europa kilépését jól láthattuk. Néhány másodperces felhőmentes időszakban, 04:13:05-kor hirtelen megjelent jól látható csillagként a hamuszürke fény peremén.

Az Io kilépéséről lemaradtunk, mert 04:16:50-kor felhőzet takarta le a Holdat. Amikor 04:18:40-kor újra láthattuk: az Io már kissé a peremtől távolodva látszott. Akkor még nem volt Jupiter.

A Jupiter kilépéséről is lemaradtunk az újra rátelepedő felhődarab miatt, amikor 04:18:59-kor láthattuk, már kívül volt a bolygó korongja.

A Ganymedes kilépését jól láttuk, mert néhány percig felhőmentes volt a terület. Mereven néztük a távcsövekben, majd 04:25:13-kor hirtelen felfénylett a hamuszürke fény oldalán.

A Callisto kilépését nem láttuk konkrétan. 04:21:20-kor még nem látszott, majd felhőcsík takarta, mire 04:32:30-ra tiszta kép lett: már ott volt a kis hold.

04:40-től újra felhőmentes lett az ég, a jelenségsorozat lezajlása után is szép látványt nyújtott a Holdtól jobbra felfelé lassan távolodó Jupiter és az egyvonalban sorakozó négy hold. Ezek a világosodó ég ellenére is látszottak a távcsövekben. Maga a Hold, az erős fényű Vénusz és gyengén a Jupiter még szabad szemel látható volt 05:10-kor, azaz napkeltekor is.

Pécsre előre jelzett időpontok voltak (Szabó Sándor számításai az Occult programmal):

03:25:09 Io belépése (nem láttuk).

03:26 körül Europa belépése (nem láttuk).

03:27:36 Jupiter belépése (láttuk: 03:26:31-tól az első érintést).

03:33:33 Ganymedes belépése (nem láttuk).

03:42 körül Callisto belépése (nem láttuk).

04:15:35 Europa kilépése (láttuk: 04:13:05-kor).

04:15:40 Io kilépése (04:16:50 és 04:18:40 között lehetett valamikor).

04:18:15 Jupiter kilépése (04:18:40 és 04:18:59 között lehetett valamikor).

04:25:07 Ganymedes kilépése (láttuk: 04:25:13-kor).

04:30:13 Callisto kilépése (04:21:20 és 04:32:30 között lehetett valamikor).

Az időmérések DCF órával történtek és az idők a Nyári Időszámítás szerintiek, azaz UT +2 óra.

Keszthelyi Sándor (Pécs)

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2012. 07. 15.

1983. szeptember 12-i esti Jupiter-fedés a Hold által

Jupiter fedése a Hold által - 1983. szeptember 12/13.

A legkevesebb megfigyelés a szeptember 12-i okkultációról érkezett be. Jórészt az egész ország felett borult volt az ég. Pl. a pécsi megfigyelők csupán 9 percig tudták figyelemmel kísérni a jelenséget a vonuló felhőzet miatt.

Észlelők: Halmi Gábor (Pécs) szabad szem., Hoffmann János (Pécs) 20 cm T. Horváth György (Pécs) időmérés. Keszthelyi Sándor (Vasas) szabad szem. Nagyváradi László (Pécs) 20 cm T.

Észlelés helye: Pécs, Planetárium terasza.

Műszer: 20 cm-es f/15 Cassegrain-távcső, 75x.

Észlelési időszak: 18:25-18:57 UT.

18:35-ig az idő borult volt, majd a Hold körül tisztulni kezdett és 18:36-kor egészen szépen kitisztult. A Jupiter és a Hold a rajzon látható helyzetben van.

18:39-kor egy Jupiterhold belépett a Hold mögé. De 18:40-kor ismét beborult 3 percre. 18:43-kor újra látszik a Hold és tőle balra szabad-szemmel is jól látni a Jupitert. A fedés csak percek múlva fog bekövetkezni, egyelőre azonban nem történik semmi.

18:44-18:47 között felhőcsíkok vonulnak a Hold előtt, az esemény ekkor sem következett be. 18:47-kor végérvényesen beborult. Elméletileg 18:48-kor lett volna a belépés.

A pécsi Nagy-Mélykúti Ákosnak viszont szerencséje volt Afrikában. Ain-El-Kebira-ban végig követhette a fedést 7x50 B-vel. Az Io 18:36 UT-kor tűnt el (Pécsett 18:39 UT-kor), a Jupiter pedig 18:45:55-kor "érintette" először a Holdat, 53 sec múlva végleg a Holdunk mögé került. Teljes egészében 20:06:23 UT-kor tűnt fel, amely 58 sec-et vett igénybe.

Fentiek forrásai: Draco 8. 1983. júl-dec. 16-17.(34-35.) sz. p. 8.; Meteor 14. 1984. 5.(95.) sz. pp. 2-3.

1983. március 6-án hajnali Jupiter-fedés a Hold által

A Hold Jupiter okkultáció 1983. március 6-án.

Gyarmati László (Mezőberény) a felhős idő miatt az okkultációt csak részleteiben látta.

Keszthelyi Sándor és Nagy-Mélykúti Ákos Vasason (Pécs keleti peremén) észlelt egy 10,6 cm-es L-el. Az időjárás igazán kegyes volt az észlelőkhöz.

A Jupiter négy fő kontaktusának időpontjai UT-ban:

I. 01:54:49, a Bailly kráternél -67 PA-nál kezdődött.

II. 01:58:26, az óriásbolygó ekkor teljes terjedelmével eltűnt.

III. 02:21:21, a kilépés a sötét oldalon következett be.

IV. 02:26:37, azaz a teljes kilépés.

Dalos Endre (Bóly) ezeket látta:

I. 01:55:14

II. 01:59:06

III. 02:22:26

IV. 02:27:47.

Käsz László, Lukács József és Szabó Sándor (Bóly) így mérte:

I. 01:54:59

II. 01:58:39

III. -

IV. 02:27:33.

A holdak látványosnak ígérkező fedéséről csak Nagy-Mélykúti és Keszthelyi küldött adatokat. A belépések: Io 01:54, Ganymedes 01:56:57.

Keszthelyi Sándor és Nagy-Mélykúti Ákos részletes beszámolójukban a Jupiter holdak kilépésének időpontjait is mérték. Ganymedes 02:17:49, Io 02:17:53, Europa 02:34:07, Callisto 02:54:50. A holdak kilépése igen megkapó volt a sötét peremen, a Ganymedes pl. a perem egyenetlen csúcsai felett haladt. Az Europa felbukkanásánál érezhető volt, hogy az kb. 1 sec-ig tartott. A Ganymedes 02:44 UT-tól lassan halványodni kezdett és 02:47:41 UT-kor tűnt el végleg, azaz a Jupiter árnyékkúpjába lépett.

Fentiek forrásai: Draco 8. 1983. jan-márc. 14.(32.) p. 6.; Meteor 14. 1984. 5.(95.) sz. pp. 2-3.

2012. június 6-i Vénusz-átvonulás a Nap előtt

Születésnapi ajándék - Vénusz-átvonulás Pécsett.

Az MCSE honlapján és a megyei napilapban előre meghirdetett két pécsi helyszínen (Pécs, Kertváros, Siklósi úti TESCO parkoló; Pécs-Patacs, Pellérdi u. 42. Patacs-Rácváros Egyesület - Patacsi Pilvax) sikeresen lezajlott a Vénusz-átvonulás észlelése és távcsöves bemutatója 2012. június 6-án. Mindkettőt az MCSE Pécsi Csoportja szervezte. Ha már úgy hozta a sors, hogy 1952. június 6-án születtem, a véletlen egybeesésen megilletődve: igyekeztem mindkét helyszínen ott lenni és aktívan részt venni a programokban.

NYISZ 3:00-kor keltem. Az ég teljesen felhőtlen, nagyon tiszta, hidegfront utáni gyengén szeles volt, 8-9 fok C-vel. 4:00-kor indultam kocsival otthonról távcsővel és napszűrőkkel felszerelkezve. Úgy kanyarodtam, hogy felvegyem Ignátkó Imrét és az ő Coronado naptávcsövét is. Amikor 4:22-re kiértünk Pécs déli részére a kertvárosi TESCO parkolójába, már 10-15 fő várakozott. Ez később 50-60 fővé nőtt és állandósult, sőt a jövés-menés miatt talán 80-90 ember is megfordult itt. Főként fiatalok voltak, párok, házaspárok, számos egészen kicsi gyermek is.

Kiraktuk a távcsöveket:

Áts Gellért (Pécs, 60/700 mm-es lencsés távcső),

Áts György (Pécs, 150/1200 mm-es tükrös távcső),

Gyenizse Péter (102/820 mm-es lencsés APO távcső),

Halmi Gábor (Pécs, 300 mm-es f/4-es teleobjektíves fókuszkétszerezős távcső),

Ignátkó Imre (Pécs, 70/700 mm-es Coronado-val felszerelt távcső),

Keszthelyi Sándor (Pécs, 102/500 mm-es lencsés távcső),

Dr. Kóbor József (Pécs, 16x40 mm-es monokulár),

Dr. Lutz Zsolt (Pécs, 114/500 mm-es tükrös távcső),

Mérei András (Pécs, 300 mm-es f/4,5 teleobjektíves távcső),

Novák István (Mecseknádasd, 114/900 mm-es tükrös távcső), Patacsi Zsolt (Pécs, 50/540 mm-es Zeiss-refraktor) hozta el a távcsövét.

Persze binokulárok, fényképezőgépek, videokamerák, napszűrő szemüvegek is akadtak.

A felhőtlen ég erősen pirkadt, azon már csillagok nem voltak. Közben 4:24-től 4:30-ig a Nemzetközi Űrállomás haladt át nyugatról csaknem a fejünk fölött délkeletig, talán -2 magnitúdós lehetett. Ezután a még magasan álló Holdat céloztuk be a távcsövekkel és mutattuk meg krátereit. Az egyre gyülekező nagyközönség nem mutatott különösebb érdeklődést a Hold iránt, hiszen nem ezért jött, mindenki a Napot és a Vénuszt várta. Még volt idő a 4:57-es elméleti napkeltéig.

A keleti-északkeleti ég alja egyre pirosabb lett és egyre bizonyosabbá vált a napkelte helyzete. A Nap első sugarai éppen 05:00-kor jelentek meg. Már az első percben olyan tisztán és erősen sütött, hogy a távcsövekben vakított vörös fénye - azonnal fel kellett tenni a napszűrőket.

Így jól megszűrve emelkedett ki a horizontból felső fele, amelyen azonnal észrevehető volt egy hatalmas fekete folt: a Vénusz korongja! Amikor a teljes napkorong a látóhatár fölé került, a Nap hatalmas elliptikus vörös foltján érdekes volt a Vénusz kicsi, de szintén elliptikus fekete foltja. Ahogy a Nap még feljebb jött, úgy váltak láthatóvá a napkorong közepén elszórt kis napfoltok. Ezek jóval gyengébbek, kisebbek és határozatlanabbak voltak a Vénusz erős, nagyméretű és éles peremű sötét oldalánál. A nagyközönség eleinte 4-5, majd később 10-15, a nagyon jó szeműek 15-20 napfoltot számolt össze. Ahogy a Nap még feljebb jött, úgy a nagyobbacska foltok umbrára és penumbrára tagolódtak.

Puszta szemmel az első 10 percben még lehetett a Napba nézni, és ha mereven néztük a napkorongot: a felső részén látható volt a Vénusz fekete pöttye. Később már csak szűrőkkel (hegesztőüvegekkel, napnéző fóliákkal, napfogyatkozásnéző-szemüvegekkel) folyhatott a szabadszemes nézés.

A napkorong eleinte nemcsak ellipszis alakú, de széle szakadozott, kiszögelésekkel tarkított torzképű volt. Később szabályosabb ellipszissé, majd nagyjából körré vált. Közben ismertettük a Nap, a Vénusz fizikai adatait, a jelenség mibenlétét, csillagászattörténeti fontosságát, ritkaságát. Osztogattuk az MCSE négyoldalas szóróanyagát. Pécsi és országos rádiók riporterei jelentek meg közöttünk, akiknek Áts György és Gyenizse Péter adott interjúkat. Szathmáry Elemér, kocsijából terülj-terülj asztalkát varázsolt elő és töpörtyűkrémes (kolbásszal, tojással, sajttal, zöldpaprikával, újhagymával gazdagon díszített) szendvicseket készített és kínált, csillagásznak és érdeklődőnek egyaránt, természetesen ingyen!

6:05-kor néhányan átvonultunk a még néptelen város nyugati részére. Patacson a Pellérdi u. 42-ben, a Patacsi Pilvax törzsközönségének szervezett itt Lőrincz Miklós távcsöves bemutatót. Ők már 4:15-től talpon voltak, de a Mecsek hegyvonulata miatt itt a Nap csak 5:25-kor jelent meg. Azt is csak egy utcával odébb települve láthatták meg. A vendéglátóhely előtti részre csak 6:15-kor kezdett sütni a Nap, éppen amikor odaérkeztünk. Akkor már több távcső került ide.

Atárdics Péter (Pécs, 90/910 mm-es lencsés távcső),

Ignátkó Imre (Pécs, 70/700 mm-es Coronado-val felszerelt távcső),

Keszthelyi Sándor (Pécs, 102/500 mm-es lencsés távcső),

Lőrincz Miklós (Pécs, egy 150/1200 mm-es és egy 150/1000 mm-es tükrös távcső) észlelt és mutatott be. A távcsöves bemutatást Füzesi Nagy János, Szathmáry Elemér, Vágó Györgyné segítette. Az ekkor jelen levő 30-40, napközben 40-50 ember láthatta a napfoltokat és az átvonulást lassan befejező Vénuszt. Mindösszesen 127 fő nézett a távcsövekbe.

Az utolsó félórában koncentráltunk a Vénuszra. Hiába alkalmaztunk 5 és 6 mm-es okulárokat, azokkal sem láttunk a Vénusz sötét korongján semmiféle részletet és nem láttuk a bolygó légkörét, hacsak nem számít annak, hogy a bolygókorong pereme nem volt teljesen éles. Oka az lehetett, hogy a Nap (és a Vénusz) még alacsonyan volt, csak 17-18 fokra a horizont felett. (8 évvel ezelőtt sokkal magasabban volt és akkor voltak gyenge részletek.) Továbbá most a légkör is sokkal nyugtalanabb, szelesebb volt.

A Vénusz mindvégig szabadszemes látványú volt. 6:33-kor még jól látszott szabad szemmel (hegesztőüveggel) a Vénusz.

Koncentráltunk a kontaktusokra a távcsövekkel, mert 6:33-tól 6:36-ig egyre közeledik a Vénusz a napperemhez. Először a Vénusz 58”-es körének és az 1890”-es napkorong peremének belső érintésére (III. kontaktus), utána a Vénusz teljes és végső kilépésére a Napról (IV. kontaktus) következett. Az időt DCF órával mértük.

III. kontaktus:

6:37:29-kor sötét híd alakul ki a Vénusz és a napperem között (Keszthelyi Sándor 102/500 mm-es lencsés távcső 83x nagyítás).

6:37:55-kor a Vénusz köralakjának íve és a napperem íve a III. kontaktust mutatja (Keszthelyi Sándor 102/500 mm-es lencsés távcső 83x nagyítás).

6:38:50-kor már összeér a Vénusz és a perem (hídjelenség?) (Ignátkó Imre a Coronado naptávcsőben a 70/700 mm-es refraktoron 70x nagyítással).

6:39:58-kor a Vénusz köralakjának íve és a napperem íve a III. kontaktust mutatja (Ignátkó Imre a Coronado naptávcsőben a 70/700 mm-es refraktoron 70x nagyítással).

Utólag megnézve: Pécsre 6:37:40-et jeleztek előre.

6:47-kor tűnt úgy, hogy a Vénusz fele még rajta van a Napon és a fele már nincs. 6:53-ra a Vénusz már alig láthatóvá zsugorodott.

IV. kontaktus:

6:55:10-kor eltűnt a Vénusz (Ignátkó Imre a Coronado naptávcsőben a 70/700 mm-es refraktoron 70x nagyítással).

6:55:24-kor eltűnt a Vénusz (Keszthelyi Sándor 102/500 mm-es lencsés távcső 83x nagyítás).

Utólag megnézve: Pécsre 6:55:20-at jeleztek előre.

[A kilépést a pécsi TESCO-nál maradtak is nézték. Novák István 114/900 mm-es tükrös távcsővel fekete csepp formát észlelt 60x nagyítással, míg a Vénusz napfelszínről való eltűnését 100x nézte. Gyenizse Péter szép sorozatfelvételeket készített a napkeltéről és az utána következő eseményekről. Dr. Lutz Zsolt a III. kontaktusról készített 3 perc 10 másodperces videofelvételt.]

Miután mindkét pécsi helyszínen sikerült az észlelés és a bemutatás: következhetett az ünneplés. Szalonnás-hagymás-medvehegymás tojásrántotta készült, majd házi kolbász sütésével kedveskedtek vendéglátóink. Reggeli után iszogatás, beszélgetés, napfoltnézés folyt.

10 órára a Pécsi Egyetemi Könyvtárba voltam hivatalos. Egy-két hónapos munkával lelkes könyvtárosok egy csillagászati könyvkiállítást állítottak össze a Klimo-féle műemlékkönyvtárban. Legalább 100 igen régi csillagászati könyvet kerestek elő és tettek feliratozva a vitrinekbe, egy-egy szép illusztrációnál vagy csillagtérképnél kinyitva. Összeszedtek 10-15 régi távcsövet, napórát, csillagászati műszert, amely Pécs középiskoláinak fizikaszertáraiban lapult. Ezeket is ideszállították és feliratozva állították ki. Ennek a kiállításnak a címe „A nagy világ csodái a fölöttünk való világról. Csillagászattörténet a Klimo Könyvtárban” és az ünnepélyes megnyitója éppen 2012. június 6-án 10 órára esett. A könyvtár igazgatója, a kiállítást szervező könyvtáros, a püspökség képviselője mellett én is köszöntést és kis csillagászattörténeti előadást tartottam az 1700-as évek csillagászatáról. A 40-50 fős közönség ez után megnézhette a (2013. március 31-ig nyitva tartó) kiállítást. Ez alatt három újságíró és riporter készített velem interjút, különösen érdeklődve a ma reggeli Vénusz-átvonulás élményei iránt.

Végül taxival ismét visszamehettem a Patacsi Pilvaxba, éppen 12 órára értem oda. A nap hátralévő részét ünnepléssel tölthettem. Most már megnyugodhattam: láttam és leészleltem életemben kettő Vénusz-átvonulást! Ennél több pedig egyetlen embernek sem adatik meg sehol és sohasem! Sem a múltban, sem a jövőben!

Keszthelyi Sándor

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2012. 06. 07.