Sarki fény volt a Csillagászat Napján!
2001. március 31-én, szombat estére hirdette meg az MCSE a Csillagászat Napját, ekkor országszerte távcsöves bemutatókat tartottak. Sajnos az ország nagy részét felhőzet takarta, volt ahol az eső is esett. A műholdképek szerint egy 100 km-es ferde sávban (Pécs--Debrecen--Miskolc) derült ég volt.
A Nap 19.12-kor ment le, a teljes sötétség 20.30-kor következett volna be, ám az első negyedben lévő Hold erősen világított a nyugati égen.
PAKS. 19.00-tól felhőtlen ég alatt és fénymentes helyen 8 műszerrel tartottak amatőrcsillagászok (Dalos Endre, Fülöp István, Szabadi Péter, Székely Péter, Völgyi Vince, Vígh Lajos) 60-80 érdeklődőnek távcsöves bemutatást. 21.30-kor elkezdek összepakolni, amikor egyszercsak 21.45 körül megjelent ÉÉNY felé a fény! A Cassiopeia alatt húzodott, meggyvörös színű volt. Nem volt erős a fénye, de tisztán látszott. Alakja függőleges oszlopra emlékeztetett. Stabil, felhőhöz hasonló képződmény volt, nem hullámzott és nem változott. A fényerőssége változott, hol halványabb lett, hol újra fényesebb. 22.00-kor gyengülni kezdett. 22.30-kor már nem látszott. Vígh Lajos még kiment Paksról északabbra (Madocsa felé) de újra már nem jelent meg a sarki fény 23.00-ig.
BÓLY. A kisvárosban kitűnő ég alatt, 4 műszerrel, rendezték meg a Csillagászat Napját. Itt 25 gyermek nézte az égi objektumokat, majd egy órányi bemutatás után, 21.00 körül hazamentek. Kész László azonban (délután olvasta az Interneten az óriási napfolt és az esetleges sarki fény lehetőségét) kerékpárra pattant és egy még fénymentesebb helyre ment. 21.30 és 21.45 között (nem volt óra nála) már a biciklin feltűnt neki a Cassiopeia környékén látható fény (pedig ott addig nem volt semmi), amely aztán határozottan látszott. Csak egy 2-3 fok magas és 7-10 fok széles paca, minden részlet nélkül. Színe vörös volt. A fény maximum 30 percig derengett, azután előbb bepárásodott, majd befelhősödött az ég.
DEBRECEN. Juhász László a város közepén lévő ház 11-dik emeleti lakásában tartózkodott aznap este. A televízióban hallott a fokozott naptevékenységről és a várható sarki fényről, ezért sötétedés után kíváncsian figyelte az északi égboltot. A levegő párás volt, felhőfoszlányok vonultak, 4 magnitúdó lehetett a szabadszemes határ. 21.40 és 45 között szokatlan, amorf vörösséget tapasztalt északi irányban. fény alig emelkedett ki az égi háttérből, jóformán csak annyi: "valami ott van, ami nem szokott ott lenni". Kb. 10-15 fokos horizont feletti magasságban kezdődött és 30-35 fokig nyúlt fel. Keletre 20 fokra, nyugatra kb. 30 fokra húzódott. Fényképezőgépért ment, de eközben 22.00 körül a fény már eltűnt. Még egy órán keresztül nézett észak felé, de újabb fénylés nem jött. 23.00 körül befelhősödött.
PÉCS. Vígh Lajos Paksról riasztotta Keszthelyi Sándor nejét, ő a férjét (aki a belváros közepén a Csontváry-múzeum földszintjén tartózkodott: kirohant az utcára, de itt nem látott semmit), aki többek között 22.02-kor Gyenizse Péternek telefonált. Péter Pécs ÉNY-i részén órák óta a számítógép képernyője előtt, neglizsében kirohant a szabadba: látta a fénylést ÉNY felé, a Cepheus ötszögének keleti fele mellett egy nagyjából 20 x 20 fokos területen. Elfordított látással közepesen látszott 22.03 és 22. 07 között. Bement felöltözni, de mire 22.10-kor újra kiment -- már nem látszott a sarki fény.
Ezek a pozitív észlelések a sarki fényről nagyjából 21.40 és 22.10 közöttire teszik a láthatóságát.
Néhány negatív tapasztalat:
Pécsről Keszthelyi Sándor telefonja után Ropoli László és Áts Gellért kocsiba ültek, 10 perc múlva már a Mecsek északi oldalán robogtak. Oroszló és Magyarszék közötti dombon álltak meg és 20-25 percig nézték az északi eget. Pára volt és a Cassiopeia alja már felhőbe burkolódzott. Sem szemmel, sem binoklival nem láttak fényt.
Pécs belvárosában maga Keszthelyi Sándor (és a vele lévő Deák Róbert, Karsai Brigitta, Keszthelyi Bernadett) is kocsiba ült és fénymentes helyre ment 22.30-ra: Pécstől 10 km-rel délre! Itt Pécs fénybúrája és diszkófény-sugarai nagyon zavartak ezért Pécs-Vasasra mentek: 22.50-re egy nagyon fénymentes helyre. Az ég felhőtlen volt, csak a negyedhold sütött, de 6,0 hmg lehetett zenitben. 23.30-ig várakoztak, hiába.
Ezután Keszthelyi Sándor egymaga még 23.50 és 00.30 között a Mecsek gerincén, Mánfa felett nézte a jó északi eget. Semmit sem látott.
A MCSE Kiskun Csoportja távcsöves bemutatót tartott jó ég alatt Kiskőrösön 150-200 főnek több nagy műszerrel. Rezsabek Nándor szerint a rendezvény 22.30-ig tartott, sok szépet láttak, de sarki fényt nem. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a város közepén voltak, közben a Művház falára vetítettek, nyilván ilyen halvány fényt nem láthattak meg. Csak így utólag tudhatják meg: némi sarki fény is belement pupillájukba!
Ugyancsak nagyon várták Miskolcon a sarki fényt. Braskó Sándor és Kereszty Zsolt jó ég alatt távcsövezte, üstökösöztek, CCD-ztek, még fényképeztek is észak felé, de eredménytelenül.
Köszönöm szóbeli, telefonos, internetes segítségét (akik vagy az éjszakában riasztva lettek és nem láttak semmit, vagy utólag segítettek kibogozni a sarki fény viselt dolgait) a következőknek: Csizmadia Szilárd, Horváth Tibor, Ignátkó Imre, Juracskó András, Kocsis Antal, Keszthelyi Dániel, Majtényi Zsolt, Nagy Rozália, Nyerges Gyula, Tepliczky István, Válas György (és a fentebb már említettek).
Keszthelyi Sándor.
Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2001. 04. 06.
