2010. szeptember 24-én este Uránusz bemutatás

Uránusz bemutatás a Kutatók Éjszakáján.

A 2010-es Kutatók Éjszakája csillagászati programjának Pécsett, az Ifjúság u. 6. számú helyszín adott otthont szeptember 24-én. 19 órakor Gyenizse Péter tartott előadást a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának C-épület Thalhammer János termében ezzel a címmel: Egy alig ismert környezetszennyezési forma: a fényszennyezés. Ismertette a fényszennyezés okát, az állatokra és emberekre gyakorolt hatását, a mérésének lehetőségeit és azt, hogy mit tehetünk ellene. Már ezt az előadást is sokat hallgatták és az előadónak annyi kérdést tettek fel, hogy a 30 percre tervezett előadás 55 percig tartott.

A 7 hektáros terület felső részére 20 órára meghirdetett távcsöves bemutatást is Gyenizse Péter vezette, de mire felért oda távcsövével ott már 200 fős tömeg fogadta. Pécsett nagyon régen (utoljára a Hale-Bopp-üstökös 1997 tavaszi látványának bemutatásakor) láttunk együtt ilyen nagy számú, távcsőre várakozó embert! Az egyetem Botanikus Kertje által körülvett sportpálya nyugati oldalán állította fel Gyenizse Péter 102/816 mm-es (Astrophysics Starfire APO) lencsés távcsövét. Szathmáry Elemér újonnan vásárolt 135/625 mm-es Newton-távcsövét kissé odébb helyezte üzembe. Máris kialakultak a sorok a távcsövek mellett. Az ég felhőtlen volt, így a két távcsővel váltakozva a Holdat és a Jupitert láthatták az érdeklődők. A távcső körül áramló tömeget Ignátkó Imre, Németh Zoltán és Sragner Márta irányította.

Keszthelyi Sándor lézeres mutatópálcát ragadott - és a tömeg felét maga köré csábítva - a csillagok és csillagképek mutogatásába és ismertetésébe kezdett. Nagy Göncöl, Sarkcsillag, Kis Göncöl, Cassiopeia, Draco, Cepheus, Arcturus, Nagy Nyári Háromszög, Lant, Sas, Hattyú, Delfin, Pegazus-téglalap, Andromeda, Perseus, és így tovább, már amit az erősen sütő - másfél nappal holdtölte utáni - Hold fénye megengedett. A fényes csillagok és a fontosabb csillagképek azért felismerhetőek voltak. Az éget néha repülők villogása, néhány műhold nyugodtabb fénye és egy-egy hullócsillag feltűnése is színesítette.

A 20 órakor kialakult tömeg a távcsövek körül 21 óra körül sem csökkent, mert egyre újabb és újabb csoportok érkeztek. Egyetemisták és Pécsett tartózkodó turisták csoportjai mellett egész családok, gyermekekkel együtt érkeztek. Utóbbiak szerint a televíziós csatornák esti híradásaiban mondták be a Kutatók Éjszakája távcsövezési lehetőségeit. Voltak, aki az interneten kerestek rá ezek helyszíneire. Örömmel néztek a távcsövekbe és kérdeztek rá csillagászati témákra. 22 óráig legalább 350-400 ember nézett távcsövekbe.

Láthatták a fényes Hold oldalán a krátereket, a Jupiter lapult korongján az egyetlen fősávot, a négy jupiterholdat, amelynek mindegyike éppen a keleti oldalon sorakozott. Kis nagyítással, a Jupiterrel egy látómezőben láthatták az Uránusz bolygót - valószínűen sok százan életükben először! Néhány kettőscsillagot (a Mizart, az epszilon Lyraet, az Albireot) is mutattunk. A keleti eget uraló erős holdfény nem tette lehetővé a sokak által követelt Andromeda-galaxis megpillantását, hiszen még a Herkules gömbhalmaza is csak jelentéktelen paca volt a nyugati égaljon. Hiába, a Hold fázisát nem vették figyelembe a Kutatók Éjszakája időpontjának tervezői.

22 óra 30-kor még a Fiastyúkot állítottuk be a kitartó, de 30-40 főre apadt csoportosulásnak Aztán az amúgy kellemesen enyhe és felhőtlen eget zárásként: "borultnak nyilvánítottuk" - és összecsomagoltunk.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 2010. 09. 26. 6849/1.

2011. szeptember 6-án este szupernóva megfigyelése

Pécs belvárosában az ég nemcsak felhőtlen, de köszönhetően a hidegfrontnak: kristálytiszta! Igaz a Hold fénye világosságot ad.

A 102/500 lencsés távcsővel az SN 2011fe szupernóva könnyen látszik. Bizony jó, hogy kaptunk egy 91-es összehasonlítót, mert a 91 és 105 közé esik a fénye. Ahogy azonosítgattam a csillagokat, elfordított látással egy ködfolt és elősejlett: a szupernóvától a Vega felé eső irányban, valószínűleg az M101 galaxis...

Ahogyan estéről estére erősödik a holdfény, úgy erősödik a szupernóva fénye?

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2011. 09. 06.

2011. szeptember 3-i estén egy szupernóva észlelése

Az M101 galaxisban kitört SN 2011fe szupernóva észlelése ma este 21:00 és 21:10 NYISZ között megesett. Pécs belvárosának kissé fényszennyezett egén zenitben gyenge tejút is volt, pedig az ég bágyadtnak volt mondható, amelyen a délnyugati égaljon sütő csaknem negyedhold sem segített.

A 102/500 mm refraktorban, 25x nagyítással az Alkor-Mizartól egy csillagösvényen elnavigáltam a szupernóva környezetébe. A 105 és 113 fényű összehasonlítókat azonosítottam és a szupernóvát is megtaláltam. Fénye ezen két csillag közé esett.

A helye stimmelt. Megjegyzem, hogy akármennyire erőlködtem, az M101 galaxist egy pillanatra sem láttam meg.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2011. 09. 03.

2011. május 6-án este a T Pyx visszatérő nóva észlelése

Egy hétig meghűléses nyavalya miatt nem mehettem ég alá. 2011. máj. 6-án már nagyon vágytam, hogy még egyszer megnézhessem a T Pyx visszatérő nóvát. Ma alkonyatkor ismét kimentem kocsival Pécstől 10 km-rel délre. A csendes, felhőtlen ég alatt a 102/500 mm-es refraktorral kitelepültem egy csendes mellékúton.

4-5 percig keresgélve végre, 21:10-kor odaértem a T Pyx-hez. A visszatérő nova és a 6,9 csillag jól látszott (habár csak 5 fokkal lehettek a horizont felett), a 7,8 magnitúdós csillag már nehezebben volt észrevehető. A lényeg: leészlelhettem ma is, immár másodszor is. Valószínűleg utoljára.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2011. 05. 06.

2011. február 7-én este a Z CMa változócsillag észlelése

2011. febr. 4-én írták (AAVSO Special Notice 232.) hogy John E. Bortle szerint a Z CMa fényes, azaz 8,5 magnitúdós.

Az AAVSO-nak 80 évre visszamenően vannak észlelései és ez alatt 8,6-10,8 magnitúdó között hullámzott. Sosem jött 8 magnitúdó fölé, csak mostanság. Két ismerős nevet látok a 80 év észlelői között: Fidrich Róbertét és Piriti Jánosét.

Az MCSE VCSSZ adatbankjában 6 darab fénybecslés van: Szabó Róbertnek és Sonka Brunonak köszönhetően.

Tegnap este, azaz febr. 7-én 19:30 UT-kor jómagam is csatlakoztam az illusztris társasághoz, életem első Z CMA észlelésével. Valóban fényes, azaz 8,0-8,5 közötti.

A Sziriusztól 7 fokkal van feljebb, most esténként delel és könnyen rá lehet találni. Másokat is biztatnék erre! Ki tudja mit csinál ez a változócsillag?!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2011. 02. 08.

2011. február 5-én hajnalban látott változócsillagok

Ma (2011. febr. 5-én) hajnalban 04:45-kor felkeltem, felöltöztem és kimentem a kertbe. Célom csak a khí Cyg mira változócsillag volt. A célpontot rögtön észrevettem szabadszemmel, habár elég alacsony helyzetben van a keleti égen. Az ég felhőtlen volt, de volt pára éspedig lefelé egyre növekedve.

Azért a gamma Cyg és a khí Cyg nagyon egyformának látszott, sőt ha nagyon mereven néztem a khí-t, akkor néha az tűnt fényesebbnek. Ha távoli lámpafények felé bámultam és visszanéztem: a gamma tűnt kicsit fényesebbnek.

Végülis egy 4,0-4,5 közötti fényességet jegyeztem le és azt: szabadszemes, városi égen is!

A delelő R Hya-t megláttam ugyan, de nem mertem magnitúdóértéket megadni a pára miatt. A mélyebben levő T Cen-t viszont jól megbecsültem, mert az fényes most: 5,5-6,0 közötti.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2011. 02. 05.

2010. november 24-én este változócsillagok nézése

Tegnap este kimentem a kertbe és nagyon jó ég volt, felhőtlen, tiszta, zenitben tejútas. Már besötétedett és a Hold még nem kelt fel.

Maximumban láttam: az omikron Cet-et, az R UMa-t, az X Oph-ot. 8 magnisnak a T Cep-et és a khí Cyg-et.

Végül a 20x80-at ráirányítottam a SS Cyg vidékére. A kézben tartott binoklival is már sejtettem a csillagot. Aztán egy faágnak nekitámasztva le is észleltem: 8,5-9,0 közötti fényűnek.

Nem mertem tovább kinn maradni, félve a megfázástól (+4 C fok volt). Hajnalban fagyott, reggel vakarni kellett a kocsi üvegéről a jeget.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2010. 11. 25.

2010. szeptember 27/28-án éjjel változócsillagok észlelése

Tegnap este nagyon sötét ég volt (végre holdfény sem volt) és kézben tartott binokulárral jól látszott két mira: a T Aqr és a T Cep. Mivel az ég nagyobb részén határozott felhőzet volt, így mást nem tettem.

Ma hajnali 02:55-kor az ég teljesen tiszta volt. A Hold ugyan sütött, de a Cet fejét ez nem zavarta. A Mira Cet jól látszott puszta szemmel. Nemcsak a 4,1-nél, de a 3,5-nél is fényesebb volt (a 2,5-nél nem). Úgy tűnik felért maximumába.

Az ezt követő negyed órában a szemem láttára leszállt a köd és tejfehérbe borított mindent, vízszintesen 100 méterig lehetett látni csak - az égen semmi sem maradt csak a fogyó Hold korongja derengett felül.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2010. 09. 28.

2012. augusztus 12-én esti Perseida meteorozás

2012. augusztus 12-én este NYISZ 21:00-kor kiültem a kert végébe és 22:00-ig, azaz pontosan 1 órán át néztem szabad szemmel az eget. Felhőtlen, nagyon tiszta ég volt Pécs belvárosában és éppen kellemes +18 fokos hőmérséklet.

Kezdetben még nem volt teljesen sötét, csak +4,5 határmagnitúdó volt zenitben. A Tejút 21:09-kor kezdett sejthetővé válni a Cyg-ben. Ahogy besötétedett úgy, 21:30-ra már határozott Tejút húzódott a Sct-ig, végül a tejútsáv egészen a Sgr felső részéig ért le. Végül már +5,2 hmg volt.

Úgy ültem, hogy dél felé tekintve a Deneb - Altair - Antares - Arcturus a látómezőm sarkában legyen. Kellemes volt nézni a csillagképeket, csillagokat. Legalább 10 műholdat láttam vonulni. Egyszer egy madár trió húzott el kötelékben. Pár méterre tőlem valami kis állat motozott a bokrok között, talán sündisznó.

Ja és a meteorok? Leírom az összest. Mind a kettőt:

21:29-kor egy +3-as 20 fokos, gyors, fehér perseida.

21:53:03-kor egy szép +0,5 magnitúdós, 40 fokos, sárgásfehér perseida, amely 2 sec ideig nyomot hagyott. Utóbbi iránya béta Cyg - alfa Sco volt.

Ennyi!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2012. 08. 12.

2012. március 3-án este a Mars távcsöves észlelése

A mai, a 2012. március 3/4-i éjjel nevezetes, mert most van a Mars oppoziciója (szembenállása a Nappal) és a legnagyobb látszó fényessége, és persze a földközelsége is, így a legnagyobb látszó mérete.

Még van idő és lehetőség ezen Mars közelség megfigyelésére. Magam is elzarándokoltam egy C-14-es, azaz egy 280/2800 mm-es Celestron távcsőhöz. A Mars igen fényesnek tűnt, rajta néhány határozatlan sötétebb foltocskával 100-szoros nagyítással, míg 280-szorossal szétesett kép látszott. A 13,9 ívmásodperc most nagy (2014 áprilisáig nem lesz ilyen nagy), de nem elég nagy.

Talán lesznek más jó észlelők és bolygófényképezők e hazában, akik jobb képeket rajzolnak és rögzítenek... Sok sikert!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2012. 03. 03.

2011. szeptember 23-án és 24-én hajnalban sikertelenül kerestem a 45/P Honda-Mrkos-Pajdusakova üstököst

Szöllősi Attila adta a hírt: „Épp most olvastam a külföldi beszámolót, hogy a 45/P Honda-Mrkos-Pajdusakova üstökös 6.8 mag fényességűnek becsülték és 35' csóvája volt a hajnali égbolton (Regulustól 3 fokkal délebbre). Érdemes lenne lefotózni, megfigyelni.”

Kerestem hozzá keresőtérképet az interneten. 2011. szept. 23-án, azaz ma hajnalban, 05:40 körüli, már igen pirkadó keleti égen 10x50 B-vel kerestem éppen ezen a területen az R Leo-t, de csak az alfa Leo, gamma Leo, omikron Leo látszott, az üstökös (amiről akkor még nem tudtam) nem tűnt fel.

Holnap próbálkozom, kicsit korábban. Olyan 20 fok magasan lehet. A Hold már elfogyott, az nem zavar.

2011. szept. 24-én hajnalban NYISZ 05:05-kor települtem ki a 102/500 mm-es SW refraktorral. Az ég felhőtlen és még alul is tiszta volt. 05:10 és 05:39 között próbáltam 25x nagyítással a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova-üstököst megfigyelni, de nem jártam sikerrel.

Az alfa Leo és 31 Leo vonaltól délebbre néztem és pásztáztam egy 2-3 fokos részt, azaz azt a területet, ahová az üstököst a keresőtérkép előre jelezte. Többször nekifutottam ennek a területnek, de ködös objektumot nem láttam.

Közben az R Leo változót néztem meg többször, és azt csaknem 9 magnitúdósnak becsültem. Az R Leo környékén 9,5 volt a határmagnitúdó (9,1 és 9,2 látszott, 9,9 nem). 4-5 fokkal lejjebb, az üstökösnél is legalább 8,5 magnitúdóig látszottak csillagok.

A végén még gyönyörködtem a jól elfogyott Hold krátereiben és hamuszürke fényében. Az R Lep változócsillag nézegetése közben felpillantva: egyszercsak két Jupitert láttam az égen! Az igazi -2,7 magnitúdós Jupiter mellett egy ugyanolyan fényű másik jelent meg: jött a Nemzetközi Űrállomás! 05:42-05:46 között haladt a Capellán át kelet felé.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 09. 23., és 24.

2011. szeptember 3-án este a Garradd-üstökös nézése

Ma este 21:50-22:00-ig a 102/500 mm-es lencsés távcsővel, 25 x nagyítással néztünk Pécs belvárosában az égre. Kissé bágyadt, de felül gyenge tejútas ég volt, délnyugat felé Hold fényével fűszerezve. Sorban beállítottam mélyég-objektumokat, melyeket Márta is megnézett.

Először M27-es Súlyzó-köd szép foltját néztük. Másodszor az M71 halmaznak szabálytalan alakját. Aztán a Vállfa halmaz szépen fénylő csillagai éppen kitöltötték a látómezőt. Ettől jobbra lefelé volt egy kis ködfolt, azaz maga a Garradd-üstökös. Az M27-nél nagyobb, de halványabb, az M71-nél kisebb, de valamivel fényesebb volt. Csóvát nem láttunk, csak a ködös, szabálytalan, elnyúlt foltot.

Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 09. 03.

2011. június 1-i hajnalon az Endeavour űrsikló utolsó láthatósága

2011. június 1-én, azaz ma hajnalban 03:50-re húztam fel a vekkert. Kimentem a kertbe, hogy a Nemzetközi Űrállomás 03:55 és 04:01 közötti időszakra előrejelzett égi átvonulását figyeljem. Az utolsó láthatóságát az előtt, hogy ma reggel utoljára leszáll az STS-134 Endeavour űrsikló.

03:54-től néztem a csaknem felhőtlen és már pirkadó eget (4 magnitúdó lehetett a szabadszemes határ). Az alfa Oph mellett menetrend szerint megjelent az ISS. Már akkor -2-es volt, és ahogy feljebb jött -3 magnitúdós fényével igen szép látvány volt. Majdnem zenibe jutott és a gamma Cyg-en áthaladva elment kelet-északkelet felé, ahol a szakadozott felhőzetben bujkált. Utána még jó ideig néztem az ISS útvonalát, annak reményében, hogy az űrsikló is megjelenik.

Ami a lényeg: sem az ISS előtti 1 percben, sem az elhaladása utáni 7-8 percben semmilyen más objektum nem menet az ISS útvonalán. Nyilván már egészen más időben kellett volna nézni az Endeavourt.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 06. 01.  

2011. május 25/26.iki különlegesen tiszta ég!

A 2011. május 25/26-iki éjszaka valami különlegesen tiszta égbolt mutatott be! Nemcsak teljesen felhőtlen, de valami ritka jó átlátszóságú ég volt látható, legalábbis itt Pécs belvárosában.

22 és 23 óra között többször kinéztem: az ég mélyfekete volt. Sajnos a téli Tejút már, a nyári Tejút még alacsonyan volt. De az egész égen szokatlan számban hemzsegtek csillagok és a közöttük lévő területek matt fekete volt.

Alul is éppen olyan tiszta és kiváló átlátszóság volt. Én déli irányban látok le leginkább, ott a Hydra legalsó és a Centaurus legfelső csillagai látszódtak. A -36 fokos théta Centauri és az -37 fokos deklináción levő ióta Centauri csillagokat fényesnek láthattam.

Az ég állapota ilyen tiszta maradt és még reggel is nagyon szép mélykék volt mindenfelé.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 05. 26.

2011. március 14-én este a Jupiter és a Merkúr

Március 14-én naplemente után, a tiszta nyugati ég alján, nagyon szép csillagpárt alkotott a Jupiter és a Merkúr. Egymástól 3 fokra lehettek.

Meglepő volt a (jobbra és fél fokkal alacsonyabban elhelyezkedő) Merkúr fényes volta! Csak fél magnitúdós különbséget éreztem a kettőjük között.

Amint a heavens-above.com honlapon olvasom: a Jupiter -1,9 magnitúdó, a Merkúr -0,9, azaz hivatalosan is csak 1 magnitúdó a különbség.

A Jupiternél nem, viszont a Merkúrnál éreztem a villódzást, vagyis a szcintilláció jelenségét.

Még néhány este egymás közelében lesznek, így a Merkúr könnyen megtalálható.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 03. 16.

2011. április 20-án este a T Pyx visszatérő nóva észlelése

2011. április 20-án amint országszerte, úgy Pécsett is teljesen felhőtlen, tiszta, nyugodt és csendes este volt. Így nagy reményekkel készülődtünk a T Pyx visszatérő nóva észlelésére. NYISZ 20:00-kor hordtuk le a kocsiba a 102/500 mm-es SkyWatcher refraktort. Csak a változócsillag térképeit, órát és elemlámpát vittünk mellé. Áthaladtunk Pécs belvárosán és dél felé vettük az irányt. 9 km-rel a várostól délre, a pogányi repülőtérnél még nyugatabbra mentünk. Egy dombhátnál, körpanorámás helyen álltunk le 20:26-kor.

Ahogyan kiszálltunk a kocsiból, a felhőtlen, lassan besötétülő és csillagokkal egyre inkább betelepülő égen megjelent a Nemzetközi Űrállomás. A Szíriusz alatt, 0 magnitúdós, lassan mozgó fénypont volt eleinte, de a Szíriusz mellé érve már -1,5-es lett. A Regulus mellett már -2, sőt -3-as fényében tündökölt. Az előrejelzett -3,5 magnitúdós fényét elérhette és lassan az Arcturus felé ment. A Corona Borealis alatt vált újra -1,5-ös, majd 0 magnitúdóssá, ahogy északkeleten alacsonyan eltűnt 20:32-kor.

A 102 mm-es refraktort állványra rakva először a Szaturnuszt céloztam meg. 25x nagyítással látszott a gyűrűje és nyugatra a Titán fénypontja. No, ha a 8,5 magnitúdós hold látható, akkor talán a T Pyx is elérhető lesz!

A Pyxis csillagképből semmi sem látszott szabad szemmel. Az alfa Hya és a déli horizont közé irányítva a távcsövet, pár perc alatt megtaláltam a delta Pyx és gamma Pyx vízszintesen álló kettősét. Innen 4 csillagon át lemanővereztem az epszilon Pyx-ig. Innen többszöri próbálkozásra jutottam a 8,1 és 7,9 és 8,5 csillaghármashoz. amelyek az egyre sötétebb égen egyre jobban előtűntek. Ezekhez képest nyugatabbra már meg is volt egy csillagpár: a 7,8 és a T Pyx. Csaknem egyformák és tőlük még nyugatabbra egy fényesebb, az a 6,9-es összehasonító. Még néztem a csillagkörnyezetet, a csillagocskák helyzetét, hogy jó helyen vagyok-e? Utána észlelni lehetett a híres visszatérő nóvát a 6,9 ás a 7,8 közé téve. 20:40-kor az észlelés megtörtént. Nekem életemben először, hiszen az 1966-1967-es kitörésekor még első éves középiskolás voltam és ráadásul 45 évvel ezelőtt még nem csillagászkodtam.

Most már Sragner Márta is a távcső végéhez jöhetett: Az okulárba pillantva azonnal látta jobbra a fényesebb, és balra a csaknem egyforma kettőst. Csaknem egyforma, de a felső kicsit fényesebb. Megmondta a magnitúdóját és ezzel az első hazai női észlelés is megtörtént a T Pyx-ről!

Közben annyira besötétedett ez a rész, hogy még egy 9,3 magnitúdós csillagot is láthattunk itt. Ez a -32 fokos deklináción mutatta meg, hogy jó az ég. Északnyugaton legalul még pár fokos világos sáv jelezte a napnyugta helyét, habár az állatövi fény nem jött elő, inkább a téli tejút derengett az Auriga környékén. Az alfa Ori és epszilon Aur változókat még megbecsültük mindketten. 21:10-kor hazaindultunk a város fényburája alá.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2011. 04. 20.

2012. augusztus 13-i esti meteormegfigyelés és egyéb szépségek

Palé égboltjának látványa, 2012. augusztus 13-án este.

Baranya megyében, Sásdtól nyugatra, a kis Palé település feletti szőlődombon 2006 óta minden nyáron megszervezi az országos meteorészlelő táborát a Sülysápi Amatőrcsillagász Közhasznú Egyesület. Így volt ez idén is. A tábor a Perseida meteorraj figyelésére már augusztus 9-én kezdődött, de az első négy este pécsiek még nem tették tiszteletüket. Az ötödik estére, azaz augusztus 13-án hétfőre látogattunk ki.

18 órakor találkoztunk a Pécsett az Iparos-vendéglőnél. Nyolcan (Bordács Ernő, Dobék József, Ignátkó Imre, Keszthelyi Sándor, Dr. Láng Miklós, Patak Ákos, Sragner Márta, Szathmáry Elemér) öt gépkocsival mentünk a Pécs – Mánfa – Magyarszék – Oroszló – Sásd útvonalon a 35 km-re lévő Paléig. 19 óra után hajtottunk fel a poros földúton a lekaszált hatalmas észlelőrétre. A réten gépkocsik, sátrak, távcsövek jelezték a csillagászkodókat.

A már javában zajló tábor lakói örömmel fogadták kis csapatunkat. Voltak itt Sülysápról, Jászberényből, Kecskemétről, Budapestről, Gárdonyból és még néhány paléi lakos is. A még világos ég alatt volt időnk ismerkedni, beszélgetni. Szathmáry Elemér hatalmas élelmiszerkészlettel jött, a kis asztalokra megterített és mindenkit megkínált a változatos vacsorával. A friss kenyérszeletekre töpörtyűkrém, vaj, erdélyi padlizsánkrém került persze mustárral, lilahagymával, zöldhagymával, kovászos uborkával fűszerezve. A sofőrök üdítőt és ásványvizet kaptak. A többiek sörözhettek, vagy Deszantos pálinkájával ismerkedhettek ácsorogva vagy ücsörögve.

Alig tűnt fel a Vega és az Arcturus: már érkezett is 20:25-20:30-kor a Nemzetközi Űrállomás. A világos égen -2-es fényével jól látható objektumként vonult nyugatról északkeletre. Azután észrevettük a nyugati fák között nyugodni készülő Szaturnuszt és azt állítottuk a távcsövekbe. A bolygó gyűrűjével együtt nagy sikert aratott. Utána az egyre gyarapodó csillagok közül néhány kettőscsillagot céloztunk meg (alfa UMi, béta Cyg, epszilon Lyr dupla-dupla, alfa Her, alfa Sco utóbbi nem bomlott).

Az idő kellemesen enyhe volt, a felhőtlen, tiszta ég egyre sötétedett. A rét közepére borított szalmaboglyába bevackolódtak a meteorészlelő leányok. A szürkületben már 4 magnitúdós volt a szabadszemes határ, de meteorok még nem jöttek. A Tejút is derengeni kezdett a Cyg-ben, mire 21:12-kor feltűnt az első hullócsillag.

Ezután az ég rohamosan sötétedett, az Andromeda-galaxis szabadszemessé vált, a Tejút egyre erősebb lett. Az égen egyelőre több volt a műhold (és a repülőgép), mint a meteor. Idővel mégis a meteorok száma gyarapodott, ahogy az ég teljesen sötét lett és a Perseida radiánspont is magasabbra emelkedett. A látott meteorok percenként követték egymást és útvonaluk visszahosszabbítva és összemetszve hamar nyilvánvalóvá tette a radiáns helyzetét a Cas-tól balra és a Per-től feljebb.

A Tejút gyönyörű volt! Fényes és halvány részei, duzzadt és szétváló felhői gyönyörűséget jelentettek a szemnek. Nemcsak a legfényesebb részei a Cyg, a Sct, a Sgr csillagképekben, hanem északkelet felé a Cep, a Cas, a Per területén szélesen terjedtek. Jankovics Zoli hívta fel figyelmünket, hogy már napok óta gyönyörködik abban, hogy a Tejút az egész Cep-et kitölti, csaknem a Sarkcsillagig elér. A déli részen a Tejút a Sgr legaljáig látszott és csak a domb fái miatt ért véget a Sgr jobb oldalán, a Sco-nál, a Skorpió farkának csillagainál.

A menetrendszerűen közlekedő Nemzetközi Űrállomás ismét megjelent, most még északabbra haladt 0-as fénnyel. 21:57-22:04-es vonulása a béta UMa és gamma And útvonalon történt, éppen „eltalálva” ezt a két csillagot.

Mindeközben percenként kiáltoztak „top”-ot, „meteor”-t, „áuuuááá”-t, ahogy egy-egy meteor végigszántotta az eget. A sötét, zenitben 6,8 magnitúdós égen egy 2-es vagy 1-es hullócsillag is látványos volt, persze a pár másodpercig ottmaradó nyomával együtt. Nem is beszélve a 0-as, vagy egyszer egy gyönyörű -2-es meteorról, amely pompás látványt és hangos tetszésnyilvánítást jelentett az ég alatt fekvő, ülő, ácsorgó 25-30 fős csillagkedvelőnek. Azt hiszem mindegyikünk egymaga látott 15-25 hullócsillagot a sötét ég alatt töltött bő egy órában.

Láttuk a kiváló észlelőhelyet, a tábor hangulatát, a meteorészlelők kedvességét. Megfogadtuk: Paléra máskor is eljövünk, a következő évek táboraiban aktívabban részt veszünk, lehetőleg elejétől végig kinn leszünk. Most 22:30-kor hazamentünk, visszakocsizva Pécs poros, koszos és fényekkel szennyezet burája alá.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2012. 08. 14.

2011. március 8-án a Nemzetközi Űrállomás és a Discovery Űrsikló

2011. márc. 8-án a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és a Űrsikló (Discovery) mostani átvonulása igen érdekes volt 19:14-19:20-ig!

Kiálltam a felhőtlen és tiszta ég alá Pécsett és vártam. Aztán megjelent egy, utána fél perc múlva még egy. A nyugati ég aljáról a déli ég aljáig haladtak az objektumok, azonos vonalon és egymást 15-20 fokos távolságban követve.

Az elöl haladó 1 és 1,5 magnitudó, a mögötte jövő 0 és 0,5 magnitúdó közötti volt (utóbbi sem érte el sem a Capella fényét és legfényesebben is alig volt a Rigelnél fényesebb) azaz Discovery éppen 1 magnitúdóval halványabb volt az ISS-nél. Ám azért mindkettő elég jól látható fényű volt.

Ahogy az elöl haladó Discovery megjelent azonnal látszott, hogy csóvája van! Ez a csóva egyre jobban látszott, a fényes része 1/2 fokos, a teljes hossza 1 fokos lehetett, utóbbi elfordított látással látszott. A csóva a mozgásirányban helyezkedett el az objektum mögött, de legyezőszerüen a haladásiránytól lefelé is terjedt vagy 30 fokos nyílású szögben. A követő objektum (ISS) csóva nélküli volt!

Még annyit: az űrsikló vöröses színű volt, az űrállomás fehéres. Az objektumok az Eridanuson át, a Lepus alatt mentek és mielőtt elérték volna a Canis Maior jobb oldalát eltűntek, nyilván a földárnyékba merültek.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 03. 08.

2011. február 26-i esti tűzgömb látványa

A 2011. febr. 26-iki jól sikerült III. Csillagászattörténeti Találkozó ma 17 óra körül ért véget Budapesten a Polaris Csillagvizsgálóban, onnan 17:30-kor indultunk el. Az M6-os autópályán haladtunk hazafelé kocsival északról dél felé, éppen elmaradt keletről tőlünk Százhalombatta, amikor mi is láttuk a tűzgömb felvillanását a kocsi első szélvédő üvege mögül!

18:39 KÖZEI-kor dél-délkeleti irányban robogott a nagyon fényes jelenség. A Siriustól jobbra haladt el, a béta Canis Maior közelében kezdődve (vagy legalábbis ott vettük észre) és iránya a Procyon-Sirius iránnyal volt párhuzamos. Felülről lefelé haladt, kissé jobbra húzódva.

15 fokos útja volt csak, de azon sokszor változtatta fényét, pillanatokra négyszer-ötször felvillant -4, talán -5 magnitúdóra, néha "csak" -1 magnitúdós volt. Az átlagos fénye a Siriusénak többszöröse lehetett, nem is szólva a Jupiterről, amely ekkor már bágyadtan látszott a nyugati égen. A tűzgömbről a rendszertelen és gyors fényváltozás mellett kis anyagdarabkák váltak le. Neonosan fénylő fehér volt, némi kékes árnyalattal. Talán a színét is változtatta, de a jelenség 1-1,5 másodperces ideje túl rövid volt ennek leírására. Az ég felhőtlen volt.

Észlelők (akiknek haladási sebessége 110 km/óra volt a tűzgömbhöz képest) Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 02. 26.

2011. január 4-én délelőtt a részleges napfogyatkozás

Részleges napfogyatkozás Pécsett 2011. január 4-én.

A napfogyatkozás Európa, Afrika és Ázsia területén látszott, de sehol sem volt teljes, és még 88 %-nál nagyobb mértékűnek sem látszott. Pécsett (KözEI-ben) 08:01:56-kor kezdődött 4 fokos magasságban, 09:24:27-kor érte el maximális fázisát 14 fokos horizont feletti magasságban 76 %-os takarással és 10:54:48-kor ért véget 20 fokos napmagasságban. Pécsett két helyszínre szerveztünk és hirdettünk meg nyilvános távcsöves bemutatót. A jelenségről és a bemutatásokról az Új Dunántúli Napló megyei napilap előző napi száma, a Magyar Csillagászati Egyesületnek, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei Csoportjának honlapja adott hírt.

Az egyik színhely a város főtere, a Széchenyi-tér volt, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma előtt 160 m-es magasságban. Ide jött 8 órára Áts György egy 50/540 mm-es refraktorral és Szathmáry Elemér egy 135/625 mm-es Newton-távcsővel. Két órán át kitartottak, közben a gimnázium igazgatójának vendégeként melegedhettek, de sajnos az ég egész végig ködös volt és a Nap nem látszott. A közben ide érkezőket tájékoztatták a napfogyatkozásról és arról, hogy nem tudnak mutatni semmit. Ugyancsak tájékoztatást adtak a televíziós és rádiós stáboknak. 10 óra után nem láttak további reményt a jelenség láthatóságára és hazamentek.

A másik színhely a Mecsek oldalában feljebb, a 260 méter magasban lévő Jurisics utcai Általános Iskola volt. Itt volt 7:45-től Gyenizse Péter 102/816 mm-es refraktorral, Ignátkó Imre egy 40 mm-es Coronado PST-vel, Keszthelyi Sándor egy 102/500 mm-es refraktorral és Keszthelyiné Sragner Márta egy 8x30-as monokulárral. Az időjárás itt is ködös volt, a vízszintes látástávolság 100 és 200 méter között ingadozott és a Nap egyetlen pillanatra sem sejlett. Gyenizse Péter végig kitartott itt: a szünetekben kiáramló gyermekeknek tartott előadást a napfogyatkozásról, a Naprendszer égitestjeiről, a távcsövekről, a napszűrőkről, a csillagászati fényképezésről. Vittünk 1999-es napfogyatkozás-néző szemüvegeket, hegesztőüvegeket és sok napszűrű-darabkát, hogy a tanulók ezekkel is nézhessék a napfogyatkozást. A tanórák közben is ki-kijött egy-egy osztály, akiknek hasonló tájékoztatást adtunk. Az itteni létszám 200 tanuló és tanár lehetett. Az iskola igazgatónője és tanárai meleg teával és süteményekkel kedveskedtek a mínusz 6 fokos hidegből be-betérő négy amatőrcsillagásznak. Közben jöttek a média képviselői: egy rádióriporter, a helyi újság fotósa és két televíziós munkatárs. Utóbbiaknak 9 óra körül a Misina-tetőre menetelt javasoltuk és kamerájukhoz egy napszűrőt is kölcsönöztünk. Utólag derült ki, hogy beborult, amikorra felértek a hegycsúcsra.

A legnagyobb fázis idején kihangosított mobiltelefonon át Keszthelyi Bernadett adott élő közvetítést Győrből, ahol kitűnően látszott a napfogyatkozás. Pécsett a köd a maximális fázis után is megmaradt, így 9:40-kor Keszthelyi Sándor, Keszthelyiné Sragner Márta és Ignátkó Imre a műszereikkel együtt kocsiba ült azzal a szándékkal, hogy feljebb megy a Mecsek oldalában, hátha onnan látszik a Nap. Menet közben, a kőbánya, kemping, állatkert magasságában 350-370 méteren a köd tetejét elérték ugyan 9:50-kor, de ott derült ki, hogy az eget felhőzet borítja! Azért felmentek a Misina-tetőre, megálltak 10:00-kor az alsó parkolóban 510 méter magasban és figyelték a felhőzet mozgását. A legalább kétrétegű felhőzet szinte összefüggő volt, lassan mozgott és a Napot egy pillanatra sem sikerült meglátniuk. Ezért 10:30-kor elindultak lefelé, és hazatértek.

Még egy pécsi helyszín volt. Halmi Gábor pécsi amatőrcsillagászt a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója hívta meg, hogy távcsövével mutassa be a napfogyatkozást, ha az M1 Ma Reggel című műsorában Pécsre kapcsolnak. A stúdió a belváros keleti szélén van 150 m-es magasságban, így hiába mászott az épület lapostetejére 60/900 mm-es lencsés távcsövével: a Napot egy pillanatra sem láthatta. A budapesti stúdió 8.33-kor Pécsre kapcsolt és akkor Dér Ágnes riporter és Halmi Gábor csaknem 6 percig beszélgetett élő adásban a napfogyatkozásról, amely valahol ott a köd - és a finoman szállingózó hópihék - felett zajlott éppen. Mivel nem fogytak ki a szavakból a néző szinte maga elé képzelte, hogy mit látna, ha látna valamit!

Néhány pécsi volt, aki eleve a Mecsek-hegység magasabb pontjaira ment és onnan rövidebb-hosszabb ideig látta a napfogyatkozást.

Lutz Zsolt pécsi amatőrcsillagász kocsival a pécsi kempingnél járva látta meg először a szűrt napsütést 8:45-kor, és kiszállva 6 fényképet tudott készíteni a kicsorbult Napról Zenit E 50 mm-es objektívvel. Néhány percig figyelte a fogyatkozást. Innen feljebb haladva azonban a Napot felhőzet takarta és 9 óra körül a jelenség tovább nem látszott. Azért felment a TV-torony tövébe. Itt 10:35-ig várakozott, de eredménytelenül, mert a felhőzet nem oszlott szét.

Lévai Gábor és Bergics Balázs pécsi fotósok a Kis-Tubes kilátón fényképezték a napfogyatkozást. Ezen a helyen is 9 óra után pár perccel eltakarta a Napot a felhőzet.

Maczó András kaposvári amatőrcsillagász hajnalban a Misina-tetői 517 méteren lévő webkamerán látta hogy tiszta ég, ezért a ködös Kaposvárról kocsival 6:30-kor elindult a pécsi Misina-tetőre. A TV-torony lábánál ragyogó kék ég fogadta. 8 és 9 óra között látta és fényképezni tudta a napfogyatkozást egy Panasonic LX3-géppel 135-ös teleobjektívvel. Kb. 50 %-os fázisnál, 9:00-kor egy déli irányból érkező felhőzet takarta le a fogyatkozást. Amikor eltűnt a Nap, akkor jelent meg a hegyen a Pécs TV két munkatársa, akiknek interjút adott. Később a TV2 pécsi stábja érkezett, akik a Tények műsora számára készítettek vele riportot.

Amikor Hetesi Antal, a pécsi TV-torony és kilátóterasz üzemeltetője szokás szerint reggel 9:00-kor kinyitotta az intézményt már felhős volt az idő. Három fotóssal együtt várakoztak és végre 10:13-kor egy 60 másodperces időtartamra láthatóvá vált a Nap. Hetesi Antal egy 28-400 mm-es optikával készített képet a napfogyatkozásról.

A TV2-ben még aznap este 18:45 körül bemutatták a Jurisics utcai Általános Iskola udvarán készült felvételeket, ahogy Gyenizse Péter lendületesen magyaráz egy iskolai osztálynak. A 19 másodperces felvételen látszott a három távcső is

A pécsi történések egy részéről (Széchenyi-tér és Jurisics utcai Általános Iskola) a másnapi, január 5-i Új Dunántúli Napló közölt fényképes beszámolóval kísért cikket.

Hasonló mértékű, habár csak 66 %-os takartságú napfogyatkozás 2015. március 20-án délelőtt lesz. Reméljünk akkor az időjárás kegyesebb lesz Pécshez!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 01. 08., és Csilla levelezőlista 2011. 01. 09. 6936/1. 

2010. december 22-én napkeltekor alpesi-fény

Nemcsak Kecskeméten, hanem Pécsett is láttuk a furcsa fényeket 2010. dec. 22-én. 07.20 és 07:30 között a keleti ég felhői erős mélyvörös színben lángoltak. A dombokat, a fákat és a házak falát szokatlan bíbor fény öntötte el. A Nap nem látszott csak ez a visszfény. A kevés felhőmentes égrész meg halványzöld volt.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2010. 12. 22.

2010. május 14-én este az Atlantis űrsikló égi látványa

2010. máj. 14-én este az Atlantis űrsiklót és a főtartályát mi is láttuk Pécstől 7 km-re délre! Kinn voltunk 20:03-tól 20:53 NYISZ-ig a szabad ég alatt és néztük a nyugati ég alját a 17,5 órás holdsarló reményében. Az ég 90 %-a tiszta volt és bár a holdsarlót nem láttuk sem szemmel, sem binokulárokkal közben nagyon meglepődtünk, amikor 20:44-kor megjelentek az objektumok. A Vénusztól a Spica-ig tartó útvonalon haladtak. Egymástól 1,5 fokra lehettek, a fényes -4-es volt, a halványabb -2-es és a halványabb ment elöl. A hátul menő fehér, az elöl menő sárgásabb volt. 20:46-ig haladtak az égen DK-ig, aztán eltűntek alacsonyan.

Akkor azt hittük erre a párosra, hogy az ISS és az űrsikló - éppen most értünk haza és néztük a heavens-above-n, hogy az biztosan nem lehetett. Nem értettük, hogy akkor mi a csuda volt.

A híradásokból tisztázódott, hogy az Atlantis űrsiklót 2010. május. 14-én pénteken 20:20 NYISZ-kor lőtték fel Floridában és a 32-dik útjára indult a 6-tagu legénységgel az STS-132 programban.

Az Atlantis egy negyed fordulatot tett meg a Föld körül nyugatról kelet felé haladtában és 20:44 NYISZ körül ért Magyarország déli része fölé. Az űrsiklóval együtt haladt még a kiégett üzemanyagtartály is. Így két fényes csillagként láthatták meg Nagykanizsán, Pécsett és Szegeden.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2010. 05. 14. 21:42:26

2010. február 3-án hajnalban változócsillagok között

Ma hajnalban 03:00 UT-kor felébredtem és láttam, hogy az ég felhőtlen, habár holdfényes.

A T Cen (6,0-6,5), az R Hya (7,0-7,5), az S Vir (6,5-7,0) jól látszott a közeli Hold ellenére is.

Mivel a Sco felső része már kezdett felemelkedni: nekiveselkedtem az U Sco-nak. A terület és a hűlt hely megvolt 04:20 UT-ra. A 102 mm refraktorral nem láttam a visszatérő nóvát, pedig sokáig és több nagyítással próbálkoztam: de 10,0 magnitúdónál halványabb dolgok nem jöttek be. Hiába, az égnek volt egy alapfénye a Hold miatt.

Az RR Sco is annyira feljött (-30 a deklije) hogy láttam (7.5-8.0 közötti).

Az X Oph (7,5-8,0) után 04:32 UT-ra az R Sct is előjött (5,5-6,0), de alatta a Nova Sct 2009 már nem ment: kisebb 7,9-nél.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2010. 02. 03.

2009. december 18-án este változócsillagok

Az ég felhőtlen, de a zenittől a horizont felé egyre erősebb a ködösség és ezen a város és a hó fénye szóródik.

Felül még látni a khi Cyg-et: 5,0-5,5. Gyengén, de észlelhető felül a T Cep: 7,0-7,5. Már nagyon bizonytalan szabad szemmel a Cet feje alatt a Mira Cet: 3,5-4,0. Alul az R Aqr sejtem, de a szürkésfehér égen az összehasonlítói elvesznek.

A Nova Sct 2009 már alacsony helyzetű 17:40-17:50-kor.

A Nova Aql 2009 jobb helyzetű az Aql felső részén, a ruhaakasztó alatt, a két 5,6-os csillag látszik is a binokliban. A hmg itt most 8 körüli lehetett. A nóvát nem láttam, de most olvasom, hogy valaki ma este 8,0-8,5 között saccolta! Sajnos nincs olyan térképem, amin a nóva közelében lennének 7 és 9 mg közötti csillagok pontos fényességgel. Ki tudna megdobni egy térképpel, hogy holnap este leészlelhessem!?

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2009. 12. 18.

2009. november 19-én este a Nova Sct észlelése

A V496 Sct-t (azaz Nova Sct 2009-t) 2009. nov. 13-a után ma este (2009. nov. 19-én) ismét láttam. Már 16:35 UT-kor jól észlelhető volt. Valóban 7,0-7,5 közötti.

A nov. 8-i felfedezése óta lassú, de határozott fényesedést mutat. Kíváncsi vagyok mit csinál a következő napokban-hetekben...

Szép csillagos ég volt Pécs belvárosában, a Tejút is látszik. A khí Cyg is jön fel: 7,0-7,5 közötti.

De az ég legfényesebb mirája most: maga a Mira! 3,0-3,5 közötti!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2009. 11. 19.

2009. november 12-én este a Nova Sct és más változócsillagok

A felhőtlen, tiszta, csendes pécsi ég alól a Nova Scuti 2009 szépen mutatta magát 17:43-18:00 KözEI között. Fényesebb, mint 9-én este! Ma a 70, 70, 72, 79-es összehasonlítókkal hasonlítgattam össze. Az állványos 102/500 mm-es L-el néztem, de kézben tartott 20x80 B-vel is jól látszik.

Közben néhány mira is:

R Sgr 65-70.

R Aqr 80-85.

Khí Cyg 80-90.

R Aql 90-95.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2009. 11. 12.

2009. november 9-én este nóva a Scutumban

Pécsről is látszik a Nova Sct 2009!

2009. nov. 9-én először a Scutumban kerestem meg a 102/500 mm-es refraktorral a nóvát. Az R Sct-től nem egészen 2 fokra van. Egy 67- 63- 62- 70-es ív vezet DNY-ra. Ott meg egy másik halványabb csillagív van erre csaknem nyugat-keleti irányba. Ott van a nóva! Egy 83-as és egy 94-es összehasonlító közé becsültem 17:45-kor.

Dél óta egy szem felhő sincs felettünk, az idő kellemesen meleg. 17:40-től települtem ki a csillagos ég alá. Változóztam: (a nóván kívül) R Sct, T Cep, khí Cyg, R Aql, X Oph könnyű 20x80-al. 18:10-kor jöttem be. A kerti hőmérő +8 fokC-t mutatott.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2009. 11. 09.

2009. szeptember 1-én hajnalban a Nemzetközi Űrállomás és változók

Ma hajnalban 05:03-kor kikukucskáltam az ablakon és mit látok álmos szemeimmel: egy mínusz 5-ös fényességet az Orion felső részén! Na, mondom magamnak: fölrobbant a Betelgeuse!

Aztán mivel továbbmozgott délkelet felé le és visszasüllyedt mínusz 2-re, csak valami mesterséges dolog lesz az (reggel néztem, hogy a Nemzetközi Űrállomás ekkorra és ide jelzett mínusz 3,5-re fényességű vonulása volt, csak valami becsillanással fűszerezve).

Kiment az álom a szememből és kimentem a kertbe változózni, a kissé már pirkadó égen nem ment az omikron Cet, az U Ori, az R Lep, de még az U Mon sem.

Be kellett érnem a jó magasan álló epszilon Aur, alfa Ori és az RX Lep fénybecsléseivel. Végül 05:21-kor, a már világos égen szépen látszott binokliban egy mira: az R Tri, szerintem 7,0-7,5 közötti.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2009. 09. 01.

2010. április 30-iki esti tűzgömb

A Pécsről észlelt tűzgömb valójában 2010. április 30-án 21 óra 55 perc 09 másodperc NYISZ-kor volt. Ugyanis Hegedüs Tibor volt szíves megnézni és közölni, hogy a Bajai Csillagvizsgáló kameráján megtalálható a jelenség ebben az időpontban. Szép fényes, vastag nyomot hagyott a képen, ami erős fényességére mutat. Bajáról nézvést alacsonyan volt, így a kamera beállítása miatt a vége sajnos már nincs a képen.

A 21:55:09 időpont nyilván a jó. Amikor én Pécsett megpillantottam, először azt hittem egy délről északra jövő műhold. A következőben meg azt hittem - a nagy fényesedéséből - hogy egy Iridium. Csak a fényváltozása, felvillanásai után jöttem rá a meteor voltára, sőt inkább a tűzgömb eltűnése után - és akkor tudatosult bennem, hogy ezt rögzíteni illene. Felgyújtottam az elemlámpát, a mobiltelefonom órajelzésén leolvastam az óra és perc számait (21 és 56) és egyik változótérkép papírjának a hátára meg leírtam a szöveget.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2010. 05. 02.

2009. április 25-i esti holdsarló próbálkozás

2009. ápr. 25. szombat este (NYISZ)

19:34 indulás otthonról.

19:46 érkezés Pécstől 7 km-re délre, leállunk egy mellékútra.

19:47 a Nap utolsó sugarai is eltűnnek. Az ég felhőtlen, de az alsó 5-8 fok maszatos.

20.00 binoklizás kezdése a napnyugta feletti égrészen. Keszthelyi Sándor 10x50 B., Sragner Márta 7x35 B.

20:07 Sziriusz észrevétele szemmel.

20:11 Capella.

20:17 Betelgeuse.

20.18 Aldebaran.

20:26 Merkúr is megvan: nagyon magasan, jól látni.

20:30 Riegel.

20:33 indulás haza: Hold-talanul!

[20:43 a Hold elméleti nyugvási ideje]

Sajnos mi Pécsről sem szemmel, sem binoklikkal nem tudtuk megpillantani, mert a nyugati horizont végig szmogszerű maszat-foszlányokban úszott. A Merkúr jól látszott, de az meglepően magasan volt a tiszta égen.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2009. 04. 25.

2009. február 19-iki hajnali C/2007 N3 (Lulin) üstökös

2009. febr. 19-én hajnalban 3:00-kor láttam, hogy csillagos az ég, igaz gyenge fátyolok is voltak rajta. A Spica éppen delelt. A Spica és a Szaturnusz közti részt pásztázva: nem vettem észre a C/2007 N3 (Lulin) üstököst.

Aztán elővettem a keresőtérképet és koncentrálva a théta Vir és a gamma Vir közé: így már észrevettem.

7x35 B-vel egy elnyúlt folt kelet-nyugati irányban, a széle homályos. 10x50 B-vel a belső részén is vannak egyenetlenségek. 20x80 B-vel jó nagy, 5x10 ívperces, torz ellipszis, de pereme nincs, csak összevissza fénylések és halvány mezők. Lerajzolhatatlan. 03:10-03:15-ig néztem. Csóvát nem láttam. Az üstökös összfénye 6 mg lehet.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2009. 02. 19.