1999. december 2-től a Nova Aql 1999 fényes nóva észlelése

A nóvák es a szupernóvák közötti egyik különbség, hogy a nóvák átlagosan "csak" 11 magnitúdót (legfeljebb 13 magnitúdót) fényesednek fel, a szupernóvák viszont 20 magnitúdót.

A Sas nóvája mielőtt kitört volna vörösben 15,6, kékben 17,4 magnitúdó volt (vegyük ennek középértékét: 16,5 magnitúdót). A nóva maximális fényessége december 2-3-án volt 3,9 magnitúdóval. Azaz 12,6-et fényesedett fel. Ez a nóva kategória, igaz a fényesek közül való.

Az új csillagot a Sasban 1999. dec. 1-én 18:50-kor fedezte fel Alfredo Pereira Portugáliából, a Cabo da Roca helyen, ami az európai kontinens legnyugatibb pontja. Egy 14x 100-as binokulárral látta meg. Első becslése 6,0, második 5,8, harmadik 5,8 magnitúdó volt. Másnap este ugyanő mar 4,4, 4,4, 4,3 fénybecsléseket észlelt.

Saját adataink:

Még nem telt el egy nap sem a felfedezés óta, amikor dec. 2-án 16:55- kor csengett a telefon, egy régi barátom értesített a nóváról. Az ég felhőtlen volt. Gyorsan keresőtérképet készítettem az AAVSO atlasz alapján és ki az ég alá. Pécs belvárosából is látszott a delta AQL-tól bő 1 fokkal északra a többlet-csillag puszta szemmel.

1999. dec. 02. 17:15 UT szabad szemmel: +4,0 mg (KSZ, SRX).

Aztán 3-án, 4-én, 5-én felhős volt az ég.

Majd kitisztult: 1999. dec. 06. 16:03 UT szemmel nem, hanem 7x35 B-vel: 5,6 mg (KSZ).

1999. dec. 06. 16:13 UT még egyszer: 5, 4 mg (KSZ).

Szóval nem fényesedik tovább. Falusi ég alatt még látszhat szabad szemmel is.

Keszthelyi Sándor (KSZ) és Sragner Márta (SRX).

Szerintem 1975 augusztusa óta nem láthattunk ilyen fényes nóvát (akkor az a Nova Cyg 1975 úgy emlékszem 1,5 mg, kb. a Denebbel azonos fényű volt).

Az említett Nova Cyg 1992 fénygörbéjét megnézve (Meteor 1992. évf. 6. szám 35. old., az IAU Circular alapján) a nóva olyan 4,2-4,3 mg volt maximumban, mindenképpen 4 mg alatt maradt. Az AAVSO térképei is 4,3 mg értéket adnak meg. Az MCSE VCSSZ fénygörbéjén is 4,2 mg-tól megy lefelé.

A mostani Nova Aql 1999. dec. 3-án 4,08 mg volt (43 észlelés átlaga) azaz egy picivel fényesebb az 1992-esnél.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1447/4. 1999. 12. 07.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1449/4. 1999. 12. 08.

1999. december 7-i hajnali holdsarló keresés

1999. dec. 7-én hajnalban elhatároztuk, hogy megnézzük a 16 órás holdsarlót is. 5:00-kor keltünk. Az ég nagyjából felhőtlen, néhány határozott foszlánnyal tarkított volt. Jól beöltöztünk, mert a hőmérő -3 fokot mutatott. 6:10-kor indultunk. A kocsit borító dér levakarása után kiutaztunk Pécstől 8 km-re délre, és Pogány határában helyezkedtünk el 6:29-tól.

Az ég alul délkeleten már nagyon világos volt, látszott, hogy hol fog felkelni a Nap. Legalul csak 1 fok volt felhős, felette 8-10 fokos sávban tiszta égrész volt, az felett újra felhőcsíkok voltak. A Vénusz nagyon fenn, a Merkúr is már magasan látszott. A Hold nem látszott!

Egy 7x35-os binokularral felváltva és folyamatosan pásztáztuk nejemmel az ég alját. 6:45 volt, az elméleti holdkelte után 20 perccel voltunk, a Hold nem látszott pedig nagyon tiszta részen kellett volna lennie.

Így mulattuk az időt 7:00-ig. Akkor már a keleti-délkeleti ég csodásan színpompázott: a narancsvörös, a lila, a bíbor, a zöldes, a világoskék alapon egy-egy vörös vagy fehér felhődarab úszott. Olyan világos volt már minden, hogy feladtuk: még binoklival sem láttuk meg a Holdat, puszta szemmel meg pláne nem!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1447/1. 1999. 12. 07.

1999. december 6-i hajnali 40 óra 8 perces korú holdsarló

Korai holdsarló észlelés 1999. december 06-án hajnalban.

1999. dec. 6-án hajnalban Pécs belvárosából a Hold könnyen észrevehető 6:27 KÖZEI-kor már, a meleg szobából is. 10 fokkal van legalább a horizont felett. Akkor még a hamuszürke fény is látszik, benne a holdtengerek sejthetőek.

Az ég felhőtlen, tiszta. Jobbra fenn a Vénusz ragyog. A Holdtól jobbra 3-4 fokkal is van egy csillag. Először arra gondolok, hogy a Merkúr, de jobban megnézve látni, hogy elég szaporán pislog, tehát nyilván nem lehet bolygó, arra tippelek, hogy inkább az Antares.

6:40-kor a hamuszürke fény már nem, de a Hold fényes íve jól látszik. Még 6:52-kor is feltűnő látvány. Egyre világosodik az ég. 7:10-tól már gyengén látni a sarlót. 7:17-kor már nagyon halvány. 7:24-ig látjuk. Ez 40 óra 08 perces holdsarlót jelent újhold előtt. Nagyon könnyű volt!

Utolsó észlelés: 1999.12.06. 06:24 UT. Újhold: 1999.12.07. 22:32 UT. Azaz 40 óra 08 perces.

Megjegyzem, hogy este még 3-4 pécsi amatőrcsillagász említette, hogy látta a Holdtól jobbra a "csillagot", amely őszerintük is vibrált, pislogott. Mivel közben kiderült, hogy mégiscsak a Merkúr volt ez, úgy látszik, hogy ilyen kicsi látszó átmérőjű bolygó, ilyen alacsony égi helyzetben mégis pilloghat - érdemes lenne ezt figyelgetni.

Észlelők: Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1447/1. 1999. 12. 07.