2013. január 12-én este a 20 óra 25 perces holdsarló észlelése

Holdsarló észlelés 2013. január 12-én este

Hidegfrontot követő, szeles, végig felhőtlen, igen tiszta és kiváló átlátszóságú éjszaka volt a január 11/12-iki. Koromsötét éjszakát jelentett, telve sziporkázó csillagokkal. Január 12-én pedig egész nap erős napsütés és mélykék égbolt volt. A felhőtlen égre naplemente előtt csekély határozott felhődarab úszott be északnyugat felől. A földön már lecsendesedett a szél, az égen levő néhány felhő még gyorsan haladt.

Mivel igen kiváló (ebben az évben a legkedvezőbb) alkalom adódott az újholdat követő Hold sarlójának megpillantására a környékünk legmagasabb pontjára terveztük észlelőhelyünket. A Mecsek hegység közepére, a Pécs feletti Misina-tetőre és annak tévétornyába indultunk el KözEI 15:55-kor. -2 fok C volt. A Nap még erősen sütött. Gépkocsival 16:17-re értünk fel a torony lábához. Megvettük a belépőjegyet és a lift felröpített a 75 méter magasságba. A kilátóterasz övének körében szép panoráma fogadott: a Mecsek hegyei, Pécs látnivalói, a Villányi-hegység közelebb és a Dráva és a Száva közötti Papuk-hegység távolabb igen tisztán látszottak. Jól látható volt, hogy a látóhatár mely pontján kíván lenyugodni a Nap. Még a horizont feletti felhőrésekben bujkált, néha bántóan erős napfényt okozott.

A kis széltől és a hidegtől védelmet keresve bementünk a torony körkilátó alatti szintén kör alakú presszójába. Olyan asztalt választottunk, hogy a panorámaablakokon át a Nap irányába nézhessünk. Letettük kabátjainkat. A pincértől cappuccinót rendeltünk, majd időmérő eszközeinket, írószereinket és látcsöveinket kipakoltuk. Néztük a 16:24-re jelzett napnyugtát. A Nap utolsó sugarai 16:28-kor tűntek el. Jól megjegyeztük a helyét: a szentlőrinci vasútállomástól balra látszó új királyegyházai cementgyár tornya felett történt. Szép, színes, változatos naplemente volt, 16:30-kor pár percre még egy pár fokos naposzlop darabka is előjött a Nap felett 5-6 foknyira.

Habár az ég 90 százaléka felhőtlen volt, éppen a délnyugati-nyugati ég csaknem felhős volt. A felhőzet vízszintes csíkokra darabolódott. A legalsó 0,5 fok átengedte a napfényt, felette egy 1,5 fokos erős fekete felhőcsík húzódott. Az felett egy 1,5 fokos narancsosan világító, nem is felhős, nem is tiszta, inkább fátyolos mező. Felettük egy tiszta 1-2 fokos halványzöld sáv, amelyben sötétbarna határozott peremű, lassan jobbról balra mozgó kis felhődarabkák vízszintes csíkjai vonultak. E felett pedig összezárt sötét fellegek vagy 20 fokos magasságig.

16:44-től 17:00-ig folyamatosan figyeltük a délnyugati égaljat, a felhőzet nagyon lassú vízszintes mozgását. Lassan besötétedett, kigyúltak a város és a távoli települések kis fényei. Tudva, hogy a Hold éppen függőlegesen helyezkedik el a Naphoz képest, próbáltuk a naplemente fényeiből és a napnyugta helyzetéből becélozni a holdsarló helyét. Még teát illetve tonikot rendeltünk a pincéről. A presszó asztalánál ülve, az üvegkalitka ablakán át nemcsak puszta szemünket meresztettük, hanem Márta 7x50-es, én 7x35-ös binokulárral kerestük a Holdat a felhőrések, felhőlyukak között. Eredménytelenül.

Mivel a nyugati égen jobbról egyre fenyegetőbben csúszott balra a teljes beborulást jelentő sötét felhőzet - ezek bizony hófelhők! mondta a jól értesült pincér - ezért 17:03 körül feladtuk észlelési kísérletünket! Semmit sem láttunk még, a remény is meghalt már, ha igyekszünk a havazás előtt még leérhetünk a városba.

Pakoljunk és menjünk! Még megiszom a tonikomat - mondtam.

Jó, addig én még binoklizok kicsit - így Márta.

Majd felkiáltott: ott van! Látom! Ott a holdsarló!

Rögtön az órára néztem: 17:04 volt! Gyorsan kivettem a táskámból a már elcsomagolt binoklimat, odafordítottam én is. A 7x35-ös jókora látómezejében megláttam vonalszerű sárgás darabkáját a Holdnak! Éppen a cementgyár tornya felett látszott. Jó magasan, talán 3-4 fokkal a horizont felett volt még! [20 óra 20 perces holdsarló!] Egyelőre mindketten csak binokulárokban láttuk, de ott kiválóan, határozottan, élesen bujkált a felhődarabkák mögött. Egyrészt a felhőzet lassú mozgása, másrészt a holdsarló lassú süllyedése okozta a jelenség láthatóságának változékonyságát.

Amikor a holdsarló viszonylag felhőmentes területre ért, akkor láttuk meg szabad szemmel is! Az első észrevételünk 17:09-kor volt [azaz a Hold 20 óra 25 perces korában!] és 1-2 percig szemlélhettük, mert 17:11-kor elnyelte egy felhőcsík. 17:13-kor ismét előjött szemmel fél percre. Utána eltűnt, habár a látcsövekben hol a sarló egyik, hol a másik csücske kikandikált. 17:15-kor egy viszonylag nagyobb felhőlyuk megint szabadszemessé tette. Ekkor binoklikkal is alaposan megszemléltük. Nagyon vékony 90-100 fokos ívdarab volt. A fekvő sarló jobb vége feljebb, a bal vége lejjebb állt. Az ívben krátereket nem ismertünk fel, habár recézettnek tűnt. Két fényesebb csomó is volt benne.

A holdsarló szabadszemes látását a felhőzet 17:16-ra végleg lehetetlenné tette. Binoklikban még láthattuk bujkálását. Egyre lejjebb süllyedt és jobbra csúszott a Hold. A felhők is összezáródtak. 17:19-tól a távcsövek sem mutatták többé. 17:20-kor boldogan elindultunk haza, ünnepelni!

Mivel az újhold 2013. január 11-én 20:44-kor következett be és az első szabadszemes hold-észlelésünk 2013. január 12-én 17:09-kor megtörtént: ez 20 óra 25 perces holdsarlót jelentett!

Ez mindkettőnknek egyéni csúcs! Ráadásul jócskán javítottunk! Márta eddigi legjobbja egy 22 óra 06 perces volt, amelyet 2004. augusztus 15-e hajnalán, az alföldi rónaságon, a Solt és Harta közötti Kali-majorban látott. Jómagam eddig a 21 óra 46 perces holdsarlót őrizgettem fakuló emlékezetben, amelyet Gyöngyöstarján határában láttam 1977. december 11-e fagyos téli estéjén, és amelyet az elmúlt 35 év minden keserves próbálkozása óta csak most sikerült felülírni!

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta (Pécs)

1999. december 7-i hajnali holdsarló keresés

1999. dec. 7-én hajnalban elhatároztuk, hogy megnézzük a 16 órás holdsarlót is. 5:00-kor keltünk. Az ég nagyjából felhőtlen, néhány határozott foszlánnyal tarkított volt. Jól beöltöztünk, mert a hőmérő -3 fokot mutatott. 6:10-kor indultunk. A kocsit borító dér levakarása után kiutaztunk Pécstől 8 km-re délre, és Pogány határában helyezkedtünk el 6:29-tól.

Az ég alul délkeleten már nagyon világos volt, látszott, hogy hol fog felkelni a Nap. Legalul csak 1 fok volt felhős, felette 8-10 fokos sávban tiszta égrész volt, az felett újra felhőcsíkok voltak. A Vénusz nagyon fenn, a Merkúr is már magasan látszott. A Hold nem látszott!

Egy 7x35-os binokularral felváltva és folyamatosan pásztáztuk nejemmel az ég alját. 6:45 volt, az elméleti holdkelte után 20 perccel voltunk, a Hold nem látszott pedig nagyon tiszta részen kellett volna lennie.

Így mulattuk az időt 7:00-ig. Akkor már a keleti-délkeleti ég csodásan színpompázott: a narancsvörös, a lila, a bíbor, a zöldes, a világoskék alapon egy-egy vörös vagy fehér felhődarab úszott. Olyan világos volt már minden, hogy feladtuk: még binoklival sem láttuk meg a Holdat, puszta szemmel meg pláne nem!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1447/1. 1999. 12. 07.

2010. május 14-én este az Atlantis űrsikló égi látványa

2010. máj. 14-én este az Atlantis űrsiklót és a főtartályát mi is láttuk Pécstől 7 km-re délre! Kinn voltunk 20:03-tól 20:53 NYISZ-ig a szabad ég alatt és néztük a nyugati ég alját a 17,5 órás holdsarló reményében. Az ég 90 %-a tiszta volt és bár a holdsarlót nem láttuk sem szemmel, sem binokulárokkal közben nagyon meglepődtünk, amikor 20:44-kor megjelentek az objektumok. A Vénusztól a Spica-ig tartó útvonalon haladtak. Egymástól 1,5 fokra lehettek, a fényes -4-es volt, a halványabb -2-es és a halványabb ment elöl. A hátul menő fehér, az elöl menő sárgásabb volt. 20:46-ig haladtak az égen DK-ig, aztán eltűntek alacsonyan.

Akkor azt hittük erre a párosra, hogy az ISS és az űrsikló - éppen most értünk haza és néztük a heavens-above-n, hogy az biztosan nem lehetett. Nem értettük, hogy akkor mi a csuda volt.

A híradásokból tisztázódott, hogy az Atlantis űrsiklót 2010. május. 14-én pénteken 20:20 NYISZ-kor lőtték fel Floridában és a 32-dik útjára indult a 6-tagu legénységgel az STS-132 programban.

Az Atlantis egy negyed fordulatot tett meg a Föld körül nyugatról kelet felé haladtában és 20:44 NYISZ körül ért Magyarország déli része fölé. Az űrsiklóval együtt haladt még a kiégett üzemanyagtartály is. Így két fényes csillagként láthatták meg Nagykanizsán, Pécsett és Szegeden.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2010. 05. 14. 21:42:26

2009. április 25-i esti holdsarló próbálkozás

2009. ápr. 25. szombat este (NYISZ)

19:34 indulás otthonról.

19:46 érkezés Pécstől 7 km-re délre, leállunk egy mellékútra.

19:47 a Nap utolsó sugarai is eltűnnek. Az ég felhőtlen, de az alsó 5-8 fok maszatos.

20.00 binoklizás kezdése a napnyugta feletti égrészen. Keszthelyi Sándor 10x50 B., Sragner Márta 7x35 B.

20:07 Sziriusz észrevétele szemmel.

20:11 Capella.

20:17 Betelgeuse.

20.18 Aldebaran.

20:26 Merkúr is megvan: nagyon magasan, jól látni.

20:30 Riegel.

20:33 indulás haza: Hold-talanul!

[20:43 a Hold elméleti nyugvási ideje]

Sajnos mi Pécsről sem szemmel, sem binoklikkal nem tudtuk megpillantani, mert a nyugati horizont végig szmogszerű maszat-foszlányokban úszott. A Merkúr jól látszott, de az meglepően magasan volt a tiszta égen.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2009. 04. 25.

2007. május 17 esti holdsarló kísérlet

Tegnap este természetesen én is teljes menetfelszereléssel indultam el 20.00-kor (egy előző délutánon vásárolt Suzuki Ignis 1.3 GS) gépkocsival Pécstől nyugat felé, majd a közeledő zivatarfelhőt kikerülendő: fel északra a Mecsekbe Orfű felé. A zivatar követett a hegység északi részére, mert 20.20 és 20.50 között szélvihar, iszonyú zuhogás következett, még apró szemű jég is kopogott a kocsin, melyek elöl fák védelmébe húzódva vártam a végítéletet.

Visszakocsizva Pécs felé az eső csendesedett, illetve már csak az úttesten ömlött lefelé. Lemondtam már a holdsarlóról, amikor 21.08-kor Busa Sándor szövegüzenete érkezett a mobilra: Látszik a holdsarló! Most bukkant elő egy felhősáv mögül! Izgatottan ismét nyugat felé igyekeztem: Kővágószőlős, Kővágótöttös, Bakonya. 21:15-től a csillagos északnyugati égen láttam is valamit: a Vénusz, a Gemini, a Capella, sőt csillagokat 4 magnitúdóig. Balra és jobbra a távoli felhőkben villámok színesítették a képet. 21.30-kor hagytam abba kóborlásomat, anélkül, hogy esélyem lett volna a holdsarló megpillantására.

Gratulálok a sikeres észlelőknek! Igen szép fényképek is készültek!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 05. 18.

2003. december 24-én esti holdsarló

Az idei utolsó holdsarló megfigyelés: van akinek sikerült, van akinek nem.

December 24-én este Ladányi Tamás Veszprémben látta és le is fényképezte a 29 óra 50 perces holdsarlót.

Ugyancsak látta Kocsis Antal is a Balaton keleti partjáról. 16:15-kor hívott fel, hogy pár perce nézi: főleg binoklival, de gyengén szabad szemmel is.

Pécsett én éppen kifelé ballagtam észlelőhelyemre, a pécsi alagút tetejére. Lelkesen pásztáztam Pécsről a DNy-i ég alját egészen 16:45-ig, de semmit sem láttam, pedig kristálytiszta ég volt. Igaz nálam nem volt látcső, csak a puszta szemem. A Vénusz szépen ragyogott (Karácsony előtti este volt, a karácsonyfa díszítése miatt a kisgyerekeiket sétáltató szülők és nagyszülők "Látod ott a betlehemi csillag!" azonosítással tették hangulatossá az estét), de a Vénusztól 10-15 fokot jobbra és lekalandozva sem láttam Holdat.

Ugyancsak nem látta (mint utólag írta) még meg a Holdat Maróti Tamás sem.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2003. 12. 29. 

2003. augusztus 27-i hajnali holdsarló észlelési kísérlet

A holdsarló-megfigyelés magyar rekordja 1985. szeptember 14-én hajnalban született, amikoris egyrészt Bólyból Kész László és Szabó Sándor, másrészt Nagyszalontáról Kósa-Kiss Attila egyszerre illetve egymástól függetlenül látta a nagyon-nagyon vékonyka holdsarlót. Annak kora (az újhold időpontja előtt) 15 óra 21 perc illetve 15 óra 39 perc volt (A keletebbre lakó Kósa-Kiss 18 perccel korábban elvesztette a pirkadatban eltűnő sarlót).

A rekord napján 52 perccel kelt a Hold a Nap előtt, és erre nagyon hasonlító helyzet állt elő ma, 2003. augusztus 27-én hajnalban: ekkor (Pécsre előre számítva) 05:11-kor a Hold, 06:01-kor a Nap kel, azaz 50 perccel kelt a Hold korábban. A Hold kora 14 óra 15 percnyi holdkeltekor, amely az idő múlásával akár 14 óra alá is csökkenhet!

Úgy tűnt remek lehetőség adódik a magyar rekord megdöntésére, hiszen a Hold nagyjából hasonló helyzetben, a Naptól északabbra, kellően távol kel. Még izgatottabbak lettünk, amikor már este 21 és 22 óra között kellemes, nyugodt, felhőtlen ég volt. Éjjel 02:30-02:50 között nagyon jó átlátszóságú, alul is tiszta ég volt. 04:30-kor keltünk, 04:40-kor már a kocsiba ülve mentünk ki Pécstől 10 km-re délre, egy keleti kilátást biztosító dombhátra 05:00-ra. Felhőtlen, nyugodt, tiszta ég volt, a pirkadat kékes-zöldes derengése csakis a keleti égaljra korlátozódott, az ég másutt még tele volt csillagokkal. Nyugaton a fénylő Mars, keleten a Szaturnusz. Az Auriga, Gemini, Taurus, Orion. A Procyon, az alig pillogó Sirius...

Benéztük az északi és a keleti irányt. 05:10-től kezdve 10x50 és 7x35 binokulárokal kezdtük pásztázni az északkelet-keleti horizont feletti részt. Az ég alja is felhőtlen volt, kondenzcsíkos sem voltak, csak nagyon távoli repülőgépek haladtak 3-4 fok magasan. Viszont a virradat fénye elárulta: az égbolt legalsó 2-2,5 fokos része homályos, maszatos. Nem tudni mi ez: magaslégköri vulkáni por, az ország területe feletti por vagy levegőszennyezés összegződése, pára, ... de nagyon kellemetlen látvány (sajnos nem is először), mert ebben a holdsarló észrevételére remény sem volt. Hiába pásztáztuk folyamatosan binoklikkal a Hold feltételezett helyét: annak sarlóját nem láthattuk meg.

05:36-kor már nagyon virradt, a Nap közeli feljövetelét egy függőleges, gyenge naposzlop jelezte. A Mars egyre lejjebb került, szemmel 2 fok magasan el is tűnt, viszont a Sirius még látszott 05:47-kor, amikor befejeztük a nézelődést.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Csilla és Leonidák levelezőlista 2003. 08. 27.  

 

2012. március 23-án este látott 26 óra 48 perces holdsarló

2012. március 23-án KözEI 17:50-kor indultunk Pécs belvárosából. Már ebben a percben látszott szabad szemmel a Vénusz (a Jupiter még nem), habár még sütött a Nap.

Hogy jó horizontunk legyen, kocsival kimentünk Pécstől 6 km-rel délre. Menet közben láttuk a Nap vörösen nyugvó korongjának utolsó sugarait, amely 18:04-kor tűnt el. 18:06-kor álltunk meg egy nyugat felé vezető út mentén. (Mint később kiderült ez rossz választás volt, mivel a Pécset kikerülő kamionforgalom erre az útra van terelve. A percenként érkező kamionoknak gyakran forgalmi dugót okozott itt álló kocsink és a látcsövekkel éget pásztázó alakjaink látványa.)

Az ég csaknem felhőtlen volt, néhány felhőfoszlány volt a nyugati ég alján. A Nap hűlt helye azonosítható volt ezek vörösödése által. Pásztázni kezdtük binokulárokkal (10x50 B, 7x50 B, 3,5x30 B) a napnyugta feletti égrészt. Egyelőre semmit sem láttunk. 18:07-kor szabad szemmel a Jupiter, 18:13-tól a Szíriusz megvolt.

18:25-kor egyszer egy kis vízszintes fény-vonal csillan meg nyugaton. Rögtön ráirányítjuk a látcsöveket: ez bizony a Hold! Csak egy 60-70 fokos ívdarab binokulárban. Szabad szemmel gyenge, laikus járókelő ezt bizony észre sem venné. Jó magasan van: éppen olyan magasan van a Hold a látóhatár felett, mint amekkora a Vénusz-Jupiter távolság.

Ahogy a nyugati ég lassan sötétedik úgy alakul ki a fényes ívdarab. Figyeljük a távcsövekkel: 18:33-kor már 90-100 fokos, 18:40-kor 140 fokos. A Hold sarlóján kissé jobbra egy fényes alakzat van, de a sarló olyan vékony, hogy ettől balra és jobbra is megszakad az ívdarab. A sarló csaknem vízszintesen áll, a kifli jobb csücske alig van valamivel feljebb, mint a bal.

A holdsarló látványa még élénken él emlékezetemben: pontosan olyan volt, mint Szalai Attila fényképén. http://goo.gl/SJ9UK

A Hold sarlóján kissé jobbra egy fényes alakzat van, de a sarló olyan vékony, hogy ettől balra és jobbra is megszakad az ívdarab. A sarló csaknem vízszintesen áll, a kifli jobb csücske alig van valamivel feljebb, mint a bal.

Mi lehetett ez a feltűnően fényes alakzat? Illetve mi lehetett az ettől balra és jobbra lévő (nyilván mélyebb) kráter? 
 

Közben Aldebaran, az Orion négy csillaga, majd az Orion három övcsillaga, Procyon, Castor, Pollux, Capella is előjön. A Vénusz már vakítóan fényes. Keleten magasan és fényesen: a Mars.

Mivel áll a levegő, nincs szél, semmilyen légmozgás: az ég alja igen maszatos, poros. Emiatt a Hold hamuszürke fénye nem jön elő. Csak a fényes sarló süllyed egyre lejjebb. 18:47-kor egy felhőcsík takarja és bár 18:50-kor még egy résben előjön: 18:51-kor végleg eltakarják a maszatban úszó felhők.

Még nézzük a sötétedő eget: Pleiadok, Hyadok, Orion-köd és a Jászol. Keleten a maszatból kapaszkodik ki egy halovány csillag: az Arcturus. Indulunk vissza a díszesen kivilágított város fényburája alá.

(Számolunk: újhold 22-én 15:37-kor, az első észrevételünk 23-án 18:25-kor, azaz 26 óra 48 perces volt a Hold.)

Észlelők voltak: Áts György (Pécs) és Keszthelyi Sándor (Pécs)

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2012. 03. 23.

2012. február 22-i Merkúr nézés és holdsarló keresés

2012. február 22-én szép napos, felhőtlen és tiszta idő volt egész nap. KözEI 17:00-kor indultunk el Pécs belvárosából kocsival. A Nap még erősen sütött, nem lehetett belenézni. A Mecsekre vezető szerpentin száraz volt, így 17.15-re felértünk a Misina-tetőre. Leparkoltunk és a hegycsúcson álló 196 méteres tv-torony bejáratához siettünk. A bejárati ajtó zárva volt! Ugyanis csak a hétvégén van 18 óráig nyitva, a sima hétköznapokon 17 óra a zárás ideje, márpedig ma Hamvazószerda van. Magát a hegyet pedig erdő borítja és bár a fák között még 17.20-kor látszott a narancsos napkorong: innen észlelni nem lehetett. Az elméleti napnyugta 17.22-kor volt Pécsett ma.

Visszafordultunk és lefelé haladtunk a hegyről. A Hotel Kikelet előtt parkoltunk le 17:25-kor, itt jó nyugati és délnyugati horizontunk volt. Mivel kinn +1 fok C volt, a kocsiban ülve, a szélvédő üvege mögül figyeltünk. A Nap már éppen lement, de az ég még nagyon világos volt. Már látszott, hogy horizont közeli 3-4 fokos vöröses-barna sáv szmogos. Sajnos semmiféle légmozgás nincsen. Pedig az égen valahol ott a 18 órás holdsarló!

17.27-kor látjuk meg szabad szemmel a Vénuszt már fényesen. 17.31-kor meglátjuk a Jupitert, az is jól látszik. Elővesszük és kiélesítjük a két binokulárt (Márta 7x50 B-t, én 10x50 B-t) és pásztázzuk az ég alját arra amerre lement a Nap. Vízszintesen egy-egy repülő halad messze, alig húznak 1-2 foknyi kondenzcsíkot és az is eloszlik. A repülőkön élesítjük a látcsövek képét.

17.42-kor Márta binoklival észreveszi a Merkúrt. 17.47-kor én is meglátom az én binoklimmal. Szabad szemmel egyikünk sem látja, majd csak 17:52-kor pillantjuk meg. Egyelőre gyenge, viszont reményt keltő, mivel jóval a koszmező felett van. A Holdnak a Merkúrtól jobbra kellene lennie, igaz kicsit alacsonyabb helyzetben. Pásztázzuk folyamatosan a két kukkerral a Merkúr és a horizont közötti és jobbra eső területet. Semmi!

17.54-kor a Merkúr már jobban látszik szabad szemmel. 17.58-ra olyan közel kerül a koszos mezőhöz, hogy az ennél lejjebb levő holdsarlót már aligha vehetjük észre. 18.00-kor már rájövünk: ez a Hold már nem lesz meg!

A Jupiter és főleg a Vénusz tündöklően ragyog felül a felhőtlen égen. Alattuk a már gyengülve pislákoló Merkúr még látható, amikor 18.06-kor abbahagyjuk az észlelési kísérletet.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2012. 02. 22.

2000. szeptember 27-én hajnalban nem sikerült látni a 15 órás holdsarlót

KSZ és SRA álmosan jelenti Pécsről: Természetesen szeptember 27-én szerda hajnalban 5.30-kor csörgött a vekker. Kinn még csillagos az ég. Gyors öltözés, pakolás, binoklik (7x35, 10x50, 20x80 !) hónunk alá kapása, indulás 05.45-kor, be a kocsiba, ki a városból.

05.55-re már Pécstől 8 km-re délre Pécsudvard és Pogány között vagyunk egy dombháton futó földúton. A cél a 16 óra alatti holdsarló, azzal a fogadalommal: ha ezt most meglátjuk, egy évig nem kelünk ilyen hajnalok hajnalán!

Az ég felhőtlen, csupán a keleti ég alján vannak friss és régi kondenzcsíkok. Már elég világos van és egyre jobban nő a fény, de keressük a sarlóját a Holdnak. Binoklizunk, pásztázunk - de hiába, mert ezek a kondenzcsíkok szinte felhősávokat alkotnak.

Nálunk van egy számítógépes ábra, hogy hol van a Naphoz (ezt egy gyenge naposzlop jelzi) képest a Hold, de nincs ott. Még a 20x80 B-vel se! Nézzük a pirosló csíkozást, de hiába. 06.25-kor adjuk fel, már nagyon világos van (bár a Jupiter, Szaturnusz és a Sirius akkor is látszik).

Ha ezek a csúnya felhőcsíkok (talán kondenzcsík okozta?) nem lettek volna, talán ment volna.

Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1961/4. 2000. 09. 27.

2006. augusztus 23-án hajnalban nem sikerült látni a 15 órás holdsarlót

Este még zivatar volt Pécsett, éjjel is a felhők vonultak. Hajnali 3-kor csillagos ég volt, de a csapadék miatt alul párásan. 4 óra előtt erős szél támadt, az alsó égrészek kitisztultak, noha szakadozott felhők mozogtak.

2006. augusztus 23-án NYISZ 04:35-kor keltünk fel, 4:45-kor már a kocsiban ültünk, kihajtottunk az ébredező városból. 04:56-kor Pécstől 7 km-re délre egy dombtetőn álltunk le, a kocsi orrával északkelet felé fordulva.

Akkor már újra szélcsend volt, az ég nagy részét szinte álló felhőzet takarta, de az északkeleti ég irányában egy 80-90 fok széles és 20-25 fok magas terület felhőmentes volt.

A Vénusz nagyon erősen fénylett 5-6 fok magasan. Jobbra a magasabban a Procyon, még odébb, csupán 3-4 fokkal a horizont felett a Sziriusz látszott jól.

Erre a hajnalra szép együttállás volt jelezve. Sorban felülről lefelé: Vénusz, Szaturnusz, Merkúr, Hold. És valóban, ahogy 04:59-kor a Vénusztól lefelé irányoztuk a 10x50 binokulárt: egy fénypont látszott 3-4 fok magasan: a Szaturnusz. 05:02-től már szabad szemmel is elő-előjön a Szaturnusz. Valóban az, mert 20x80 B-vel korongként, kicsi ellipszisként látni.

Ahogy világosodik az ég, látni az alsó 1-2 fokos részben barnás-narancsos koszcsíkokat. Távoli kondenzcsíkok maradványai lehetnek, mert néha a látcsövekben a repülők kis pöttyei, vagy friss csíkjai is látszanak. Ennek ellenére 05:08-kor észrevesszük a Merkúrt, 1 fokkal a horizont felett, fényes csillagként. 05:09-től szabad szemmel is bevillan, majd pár percig így is jól látszik.

Az ég alja egyre világosabb, pedig még csak 05:13 van, az elméleti holdkelte ideje. Folyamatosan nézzük a megtámasztott 10x50 és 20x80 binokulárokkal a kérdéses égrészt. Éppen egy antenna irányába nézve, ott ahol a Szaturnusz, majd a Merkúr kelt fel - de nem tudjuk a leghalványabb foszlányát sem megpillantani a 15 és fél órás holdsarlónak. 05:40-ig próbálkozunk, de a vörösödő ég már nagyon világos. Sejtjük, hogy Holdunk szabad szemes látványa ma nem lesz, de még bizakodunk a távcsöves látvány ajándékában. Hiába.

Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

2009. március 27-i esti 25 óra 20 perces holdsarló

2009. március 27-én 17:45 KÖZEI-kor indultunk el holdsarlózni Pécs belvárosából. Kellemes tavaszi időjárás, +14 fokos hőmérséklet és csaknem teljesen felhőtlen ég volt. És tiszta is, mert ahogyan a kocsival haladtunk ki déli irányban: a 80-85 km-re levő Papuk-hegység erősen látszott délnyugat felé. A Nap még tisztán sütött, még belenézni sem lehetett.

Pécstől 7 km-re délre, a pécs-pogányi meteorológiai állomás szomszédságában helyezkedtünk el egy nyugati irányba futó mellékúton 18:05-kor. A Nap éppen a horizont által elfelezve látszott. 18:07-kor tűntek el utolsó fénylő sugarai. Az égbolton most éppen semmiféle objektum nem maradt. Próbáltuk binokulárokkal (Sragner Márta egy 7x35-össel, Keszthelyi Sándor egy 10x50-essel) a Vénuszt keresni, mivel elvileg 5-10 perccel nyugszik a Nap után, de már nem találtuk. Ma hajnaltól már Hajnalcsillag lett belőle.

A Szíriuszt 18:23-kor észrevettük dél felé. A Hold még nincs, mert a nyugati ég alja még fényes és narancsosan, felette sárgán és zölden kéklik.

A kocsiban ülve nyugati irány felé fordulva szabad szemmel és látcsövekkel nézelődünk. 18: 26-kor a Sragner Márta egyszer csak azt mondja a 7x35-ös binoklija mögül: Ott a Hold! Egy repülő megy el mellette!

És valóban: a 10x50 B-ben is látni a mozgó repülőt és a mögötte húzódó barnásvörös csíkját, amihez képest ott a mozdulatlanabb sárga sarló.

Fokozódó izgalommal nézünk erre az égrészre és 18:28-kor mind a ketten (Keszthelyi Sándor, Sragner Márta) szabad szemmel is megpillantjuk a Holdat! A naplemente helyétől talán 1 fokkal van jobbra, de nagyon-nagyon magasan, talán 8-9 fokkal a látóhatár felett! És ami különös: a Hold fényes ívének vízszintes volta! Azaz a sarló nem dől sem balra, sem jobbra, éppen a horizonttal párhuzamosan fekszik, ilyesmit a trópusokon és az egyenlítő környékén lakók láthatnak! Most ez érthető, mert a Nap éppen a Hold alatti helyzetbe került, pontosan alulról süti a Holdat.

18:33-kor azt jegyezzük fel, hogy a sarló íve szemmel 90-100 fokos, binoklikkal 160-170 fokos. Még csak a fényes ív látszik. 18:37-től dereng a hamuszürke fény látcsövekkel, sőt 18:42-től már szabad szemmel is. Percről percre kerekebbé válik a Hold. Ezzel készen is vagyunk! Indulunk haza és menet közben nézzük az egyre erősebben és még mindig 4-5 fok magasan látszó Holdat.

Otthon számoljuk ki: 26-án 17 óra 08 perckor volt újhold. 27-én 18 óra 28 perckor vettük észre először szemmel a holdsarlót. A különbözet: 1 nap 1 óra 20 perc. Azaz 25 óra 20 perc.

Keszthelyi Sándor.

2011. február 4-i esti 37 óra 39 perces holdsarló

Holdsarló megfigyelés 2011. február 4-én este.

Pécsett KözEI 16:56-kor nyugodott le a Nap. A felhőtlen és elég tiszta, de még világos égen elég hamar, már 17:10-kor észrevettük a Holdat. A holdsarló jó magasan látszott a nyugati égen. 17:10-től 17:25-ig néztük, ahogy a Zsolnay Gyár udvarán és környékén gyalogoltunk. Ekkor 160 fokos ív látszott hamuszürke fény nélkül.

Pécs főterén a Nagy Lajos Gimnázium udvarán megint alkalmunk volt a nyugati eget nézni és 17:50-17:55-ig szemléltük a Holdat. Már alacsonyabban volt, de akkor a hamuszürke fény is derengett.

Első látásunk: 2011. febr. 04. 17:10. Újhold: 2011. febr. 03. 03:31. A Hold kora. 37 óra 39 perc.

Észlelők: Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

2008. augusztus 29-i hajnali 40 óra 18 perces holdsarló és a Nemzetközi Űrállomás

Korai holdsarló megfigyelés 2008. aug. 29-én hajnalban.

Szigliget keleti részén nyaralva, NYISZ 05:00-kor keltem. 05:03-kor értem át a szomszéd telekre, ahonnan azonnal észrevettem a holdsarlót. Feltűnő, szép látvány volt: nemcsak a fényes rész, hanem a teljes korong látszott. Az erős hamuszürke fényben a tengerek alakzatai is látszódtak. A keleti égalj már pirkadt, de az ég nagy része még csillagos volt. Az Orion, a Procyon, a Sirius is jól látható volt. A Castor és a Pollux is látszott, de a Hold még ezektől is balra, azaz igen északra húzódva, magas deklináción helyezkedett el. A Hold 7-8 fokkal volt a horizont vonala felett, a Badacsony hegyétől balra. A szabad szemmel is szép látványa 10x50 B-vel igazán pompás látványt nyújtott.

Egyszer csak váratlanul megjelent a Nemzetközi Űrállomás. 05:13-kor alacsonyan déli irányban vettem észre -1 magnitúdós fényét. Vízszintesen haladt kelet felé. 0 magnitúdós volt, amikor az Orion tőrének középső csillagától (azaz az Orion-ködtől) pár ívperccel délre haladt el. +1 magnitúdós ként ért a Procyontól 1,5 fokkal északra. Egyre inkább a Holdat vette célba. Alacsonyan, +2 magnitúdós fénypontként, alig láthatóan haladt el a Holdtól 2 fokkal délre. 05:16-kor itt olvadt be a pirkadó égaljba. [A heavens-above honlap számítása (utólag nézve is) igazolta, hogy valóban az ISS-t láttam, mert Szigligetre számítva valóban 05:11 és 05:18 között haladt ezen az égi úton: Eridanus - Orion-tőr – Procyon - Hold alatt el és a fényét is mínusz 0,6 magnitúdóra írják, gondolom maximálisan. A Nap 9,3 fokkal volt a horizont alatt ekkor.]

A Hold hamuszürke fénye 05:37-ig látszott, azután a pirkadat erősödése miatt csak a fényes ív maradt. Az még erős volt, de az észlelést abbahagytam 05:40-kor, amikor a Hold 40 óra 18 perccel volt újhold előtt.

Újhold ideje 2008. aug. 30. 19:58 UT. Észlelés vége: 2008. aug. 29. 03:40 UT, akkor a Hold a 40 óra 18 perces volt.

Keszthelyi Sándor (Pécs).

2010. április 15-i esti 29 óra 41 perces holdsarló

Holdsarló észlelés 2010. április 15-én este.

Este az égbolt félig felhős volt Pécsett. A szakadozott, éles szélű felhődarabok az északnyugati égen is láthatóak voltak. Otthonról NYISZ 20:07-kor indultunk el holdsarló-sétánkra a pécsi alagút feletti füves részre.  

20:09-kor a Vénuszt vettük észre először. 20:10-kor a Holdat is megpillantottuk. A két égitest között fekete felhősáv húzódott, így a Merkúr nem láthattuk.

A Hold a Vénuszhoz képest alacsonyabban, ám azért elég jól láthatóan helyezkedett el. Szabad szemmel a fényes ív 160 fokosnak tűnt. 20:11-20:14-ig néztük 7x35 és 10x50 binokulárokkal is. Így még szebb a fényes rész, egy-egy kis ragyás alakzat is látható rajta. A hamuszürke fény ezekben a látcsövekben sincsen.

20:16-kor a felhősáv mozgása először a Vénuszt, majd a Holdat is eltüntette.

Újhold volt: ápr. 14-én 14:29 NYISZ-kor. Észrevettük a Holdat: ápr. 15-én 20:10 NYISZ-kor, akkor ez 29 órás és 41 perces holdsarló.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2010. 04. 15.

2010. február 15-i esti 37 óra 40 perc korú holdsarló

Holdsarló megfigyelés 2010. február 15-én este.

Pécsett az égbolt felhőtlen volt, de párás. A párásság főleg a horizont feletti sávban volt nagy homályt okozó. Az elméleti napnyugta ideje (17:12 KÖZEI) után többször ki-kinéztünk a lakásunk ablakán, de a Hold nem látszott.

17:31-kor pillantottuk meg nyugat felé. A még világos ég és a homály miatt gyenge volt. Csak a fényes íve látszott a környező házak tetőzete és a kéményekből kikanyargó füstcsíkok között. 17:35-kor kimentünk a pécsi alagút tetejére, ahol szabadabb a horizont közeli rész, akkor csodálkoztunk rá, hogy milyen magasan, talán 10-12 fokosan látszik. Akkor is bágyadtan, de már biztosabban.

Ide-oda sétálva a belvárosban mindig láttuk, magasan, jól látható erősséggel. Viszont csakis a fényes sarló volt ott 160 fokos ívvel. A hamuszürke fény nem jelent meg. Kerestük a Jupitert és a Vénuszt a Hold alatt és balra, ám a két bolygót egy pillanatra sem pillantottuk meg. A Holdat 17:46-ig néztük, utána más elfoglaltság miatt nem maradhattunk az ég alatt.

Újhold 2010. február 14-én 03:51-kor volt. A 2010. február 15-i 17:31-es első észrevételünk között 37 óra 40 perc telt el, azaz ilyen korú holdsarlót láttunk.

Keszthelyi Sándor és Sragner Márta (Pécs).

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2010. 02. 16.

2008. július 2-i hajnali 23 óra 46 perces holdsarló

Holdsarló megfigyelés 2008. júl. 02. hajnalban.

04:00 NYISZ-kor keltem. Az ég felhőtlen, de legalul kissé homályos volt, és már pirkadt. Szigliget keleti részén, egy Badacsony felé eső domboldalon olyan helyre gyalogoltam, ahol jó a kilátás északkelet felé. Kiérve rögtön megpillantottam a Hold keskeny sarlóját: a Badacsony és a Gulács hegyek sziluettjei között. 4 fok magasan volt a horizont felett, a piros égrészben. Csak egy 80-90 fokos halvány ívdarab. Hamuszürke fény nincs és később sem jön elő a világosodás miatt.

04:10-04:16-ig látszik legjobban, de akkor is csak 90 fokos ívdarabként. Azután lassan gyengül. 04:23-kor már csak 60-70 fokos ívdarab, habár már 6 fok magasra emelkedik.

04:31-kor már igen gyenge, a hajnali világosság erősödése elkeni a sarlót. 04:33-kor végleg eltűnik.

Újhold ideje: 2008. júl. 03. 04:19 NYISZ. Utolsó láthatósága: 2008. júl. 02. 04:33 NYISZ, azaz 23 óra 46 perces.

Észlelő: Keszthelyi Sándor.

2005. február 10-i esti 42 órás holdsarló

Korai holdsarló észlelés 2005. február 10-én este.

Pécsi lakásunk ablakából kitekintve vettük észre a Holdat 16:32 UT-kor, a felhőtlen és elég tiszta égen. Jó magasan, 8-10 fokkal a horizont felett volt. Csak a fényes kifli, 140 fokos ívvel.

16:45-től már a hamuszürke fény is látható, sőt 16:56-kor már nagyon erős. Ekkor legszebb a Hold.

Mobiltelefonról 30-40 szöveges üzenetet küldtünk szét az országba: „Holdsarló!” szöveggel.

A Hold 17:15-kor tűnt el a háztetők takarásában.

Újhold: 2005. febr. 08. 22.28. Első észrevételünk: 2005. febr. 10. 16:32. a Hold kora: 42 óra 00 perc.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Olyan szép volt 2005. február 10-én, csütörtökön este a 42 órás vékonyka holdsarló (később még a hamuszürke fénye is), hogy erős izgalmi állapotban vagy negyven amatőrtársamnak küldtem sms-szövegüzenetet: "Holdsarló!" felszólítással! Néhányan azonnal vissza is hívtak, vagy visszaüzentek, hogy jól látják ők is....

Volt olyan is, aki másnap reggel hívott vissza, hogy most olvasta az üzenetet, merre nézheti?

Az észlelési leírásokat és a fényképeket az aurora@mcse.hucímre küldjétek!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2005. 02. 11.

2005. január 11-i esti 27 óra 48 perces holdsarló

Holdsarló megfigyelés 2005. január 11-én este.

Hely: Pécstől 7 km-re délre.

A tiszta és enyhe este során bekövetkező holdsarlóra UT 15:22-kor indultunk el kocsival és 15:37-kor értünk ki Pécstől 7 km-re délre egy dombtetőre. A nyugati ég alján sok távoli, határozott felhő volt, de közöttük az ég nagyon tiszta volt.

15:50-kor 7x50 binokulárban, majd 15:51-kor szabad szemmel is észrevettük a Holdat. 6-7 fokkal a horizont felett, csak a fényes rész.

15:54-től a felhők között bujkál, ám gyorsan, mivel a felhőzet balra, a holdsarló jobbra halad. 15:55-15:58-ig jól látszik, tiszta részen, egy 90 fokos ívdarab, de az erős.

15:58-kor résekben van, majd 15:59-kor eltűnik a felhő mögött. 16:03-kor jön elő ismét. Akkor 120 fokos az ív, bár még mindig nagyon piros az ég alja. 16:05-kor eltakarja a felhő.

16:09-kor ismét rés nyílik és 16:12-ig nézhetjük. Nincs hamuszürke fény sem szemmel sem binokulárral. 16:12-kor tűnik el végleg 3 fok magasan, a felhőzet végleges takarása miatt.

Az egész észlelést kényelmesen, kocsiban ülve eszközöltük, csak az ablakot tekertük le.

Újhold: 2005. jan. 10. 12:13. Hold első észrevétele: 2005. jan. 11. 15:51, azaz 27 óra 48 perces.  

Észlelők: Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

2004. november 11-i hajnali 32 óra 54 perces holdsarló

Holdsarló megfigyelés 2004. november 11-én hajnalban.

Időadatok: Universal Time-ban.

Hely: Pécs, belváros.

04:45-05:15 között az ég felhős volt, bár gyorsan vonultak a felhők nyugatról keletre. 05:15-kor kezdett tisztulni, akkortól a Vénusz és a Jupiter észrevehetővé vált.

05:23-kor végre a Holdat is megláthattuk, mivel elment előle a felhőzet. Már nagyon világos az ég, így csak a fényes ív látható, 120 fokos darabként. Innentől kezdve lakásunk déli ablakán ki-kitekintve néztük a holdsarlót.

05:33-ig láttuk szabad szemmel a Holdat, akkor elvesztettük. Viszont 10x50 B-vel még 05:44-ig láthattuk.

Újhold ideje: 2004. nov. 12. 14:27 UT. Hold utolsó szabadszemes látása: 2004. nov. 11. 05:33 UT. Hold kora: 32 óra 54 perc.

Észlelők: Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.