2012. november 27-i hajnali Vénusz-Szaturnusz együttállás

2012. nov. 27-én hajnalban KözEI 05:15-kor keltem. Délkelet felé kitekintve kerestem a Vénuszt, amely 05:25-kor ért egy háztető fölé. 05:26-kor balra felfelé a Szaturnuszt is észrevettem, mert szoros és szép fél fokos párt alkottak. Az ég csaknem felhőtlen (kicsit fátyolfelhő csíkos és darabos) volt Pécsett. Nem volt teljesen sötét, mert északnyugaton még sütött a (csaknem) teli Hold. A Hold 05:45-kor ugyan lenyugodott, de kis ideig még a horizont alul is derengést okozhatott. 05:55-től pedig már a Nap okozta pirkadat érezhetővé vált.

A hófehér és fényesen ragyogó Vénusz, valamint a halványabb, de nyugodtabb sárga fényű Szaturnusz párosa kellemes látvány volt! 05:26-tól egy órán keresztül mindig látszott, hogy a Szaturnusz pontja állandó fényű, nem változik, nem pislákol. Viszont a Vénusz fénycsillaga váltakozik, szikrázik, szcintillációt mutat. Ugyancsak pislákolt a feljebb lévő Spica és a magasan lévő Arcturus is. A Vénuszhoz képest a Szaturnusz éppen az Arcturus iránya felé mutatott.

A Vénusz és a Szaturnusz együttállását a csillagászati évkönyv 06:31-re jelezte előre, a legszorosabb közelségre 34 ívpercet adva. Ha nem tudtam volna előre ezt, akkor inkább 25-30 ívperc közöttire becsültem volna látszó szögtávolságukat, mindenképpen a holdátmérőnél kisebbre.

05:30-tól 05:50-ig volt a legszebb a látvány! A még elég sötét égen a fénylő Vénusz ragyogott és csillagszórózott, közelében kisebb fényű bolygótársa nyugodtan világított. 05:55-től éreztem, hogy világosodik a délkeleti ég és a cirruszfelhők (kondenzcsíkok?) darabjai is láthatóvá váltak. Ekkor 20x80-as binokulárral is megnéztem a Vénusz közelében levő objektumot, ellenőrizve, hogy valóban a Szaturnusz-e. Kis korongja és kétoldali dudorai a gyűrűs bolygóra utaltak. A Titánt (már) nem láttam mellette.

06:15-től erősödött a pirkadat: itt kékesfehér lett az ég, alul narancsvörös színárnyalatú. Mindez még szebbé tette a Vénusz és a Szaturnusz párosát. 06:20-körül a Merkúrt is észrevettem nagyon alul, nagyon a vörösen fénylő részben. Az ekliptikát kirajzolta a Spica, a Vénusz és a Merkúr vonala, és a Merkúr és a Spica között távot nagyjából felezte a Vénusz. Ám a Merkúrt csak pár percig nézhettem, mert már nagyon világosodott alul.

06:33-kor a Szaturnusz már gyenge fényűvé lett, de a fényes Vénuszhoz képet még látszott. Nemcsak a Merkúr, hanem a Spica is eltűnt. 06:40-kor a Szaturnusz már csak úgy látszott, ha nagyon mereven néztem a Vénuszt. Úgy is nagyon gyenge volt és végül 06:44-kor teljesen eltűnt. Szabad szemmel az égen már csak a Vénusz maradt.

Így hát 06:45-kor elővettem a 102/500 mm-es SkyWatcher refraktort. 25x nagyítást használva beállítottam a Vénuszt. A kisméretű korongból fénylő Vénuszhoz képest feljebb jól látszott a Szaturnusz is. A korong és a gyűrű kicsi, de éles és erős volt. A távcsőben is szép volt a kettős és ott még erősen fénylettek. Reméltem, hogy a 07:04-kori pécsi elméleti napkeltéig láthatóm a párost. Így is lett! Akkor a Vénusz még szabad szemmel jól látszott, és távcsővel a Szaturnusz is felismerhető látványú volt.

07:15-kor, 07:20-kor, 07:23-kor pillantottam a cső irányában az égre és bele a távcsőbe. A Vénusz (ha gyengén is) látszott szabad szemmel, a Szaturnusz gyengén, egyre gyengébben tűnt elő a távcsőben. 07:31-kor az ég annyira világos lett (hiszen már 27 perce napkelte után voltunk!), hogy a Szaturnusz a távcsőben is eltűnt. Az égen már csak a Nap és a Vénusz maradt, utóbbi is igen-igen gyengén.

Keszthelyi Sándor (Köszö)

2011. március 14-én este a Jupiter és a Merkúr

Március 14-én naplemente után, a tiszta nyugati ég alján, nagyon szép csillagpárt alkotott a Jupiter és a Merkúr. Egymástól 3 fokra lehettek.

Meglepő volt a (jobbra és fél fokkal alacsonyabban elhelyezkedő) Merkúr fényes volta! Csak fél magnitúdós különbséget éreztem a kettőjük között.

Amint a heavens-above.com honlapon olvasom: a Jupiter -1,9 magnitúdó, a Merkúr -0,9, azaz hivatalosan is csak 1 magnitúdó a különbség.

A Jupiternél nem, viszont a Merkúrnál éreztem a villódzást, vagyis a szcintilláció jelenségét.

Még néhány este egymás közelében lesznek, így a Merkúr könnyen megtalálható.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 03. 16.

2004. december 31-én hajnalban a Mars, a Vénusz, a Merkúr

2004. december 31-én hajnalban nagyon szép, felhőtlen és tiszta ég volt Pécsett. 05:05-05:10 UT-kor megláttam délkeleten a Skorpiót, ezen a télen először. Illetve rögtön furcsa is volt: a béta-delta-pi SCO három csillagot kiegészítette egy 1,5 magnitúdós plusz "csillag". Ez vagy a Merkúr vagy a Mars? A csillagászati évkönyv segítsége kellett, hogy biztos lehessek: ez bizony a Mars! 10x50-es binokulárral is megnéztem: a Mars éppen az omega-1 és omega-2 csillagpár között volt félúton.

Kicsit várni kellett a Vénuszra, és amikor 05:45-05:50 UT-kor felkelt a tetők felett, a világosodó égen is szépen látszott a Vénusz mellett, úgy 1 fokra felette egy elég fényes, kb. 0 magnitúdós "csillag", utóbbi nyilván a Merkúr bolygó. A csillag itt nem egészen tévedés, hiszen a Merkúr néha egy picit pislákolt, villódzott, magyarul: szcintillált.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2005. 01. 03.

2005. november 28-i hajnali Hold és Spica együttállás

2005. november 28-án, hétfő hajnalban 05:55 KözEI-kor csörgött a vekker. Erre felriadva, és dél felé kitekintve látom az eső csöpögését és hallom a tetőkről, csatornákon lefolyó víz hangját.

Ám, legnagyobb meglepetésemre a Hold keskeny sarlója látszik délkeleti irányban, félmagasan! Még nagyobb meglepetésemre: a Hold közelében, jobbra egy csillag látható puszta szemmel!

A mellékhelyiségbe távozva, majd onnan visszatérve - a két égi objektum egyaránt eltűnt! Az eső csendesedik, már csak szemerkél, de a nyugatról keletre vonuló alacsony felhőzet mindent letakart. Semmi sem látszik!

05:58-kor emlékezetből lerajzolom a látottakat: a Hold alsó csücskétől 1/2 fokkal nyugatra volt a csillag, sőt kissé feljebb is. Talán elérhette a Hold déli része a csillagot 1-1,5 órával korábban, talán csak nagyon szoros közelsége lehetett.

Mi lehetett? A csillagászati évkönyv 29-én 9 órára jelzi a Hold és a Jupiter együttállását. A többi bolygó másutt, messze jár. Állócsillag nyilván: valószínűleg a Spica. Az évkönyv csillagfedési táblázatai viszont nem jeleznek alfa Vir fedést... Nyilván csak szoros közelség lehetett, ezért nincs benne.

06:37 KözEI-kor tisztul ki ismét az ég és látszik a Hold. Már nagyon világos van, a csillag nagyon haloványan látszik. Viszont binokulárokkal (7x35 és 10x50) nézve: a Holdnak még a hamuszürke fénye is dereng, és a csillag jobbra, már távolabb 3/4 fokra és feljebb szépen fénylik. Nyilván a Spica, mert ugyanekkor a Jupiter is előjön keletebbre, távolabb (az majd holnap hajnalban lesz együtt a Holddal).

Lehetett-e fedés? Avagy csak súrolás? Vagy milyen szoros közelsége volt-e a Holdnak a Spicával?

Keszthelyi Sándor.

[Szöllősi Attila válaszolt azonnal, szerinte: valóban a Spica volt! De nem volt fedés nálunk. A Hold középpontja és a Spica között 41´ volt a legkisebb távolság. A holdkorong szélét 25'-re közelítette meg a csillag.]

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2005. 11. 28.

2000. április 6-i esti 47 óra 36 perc korű holdsarló

Korai holdsarló megfigyelése 2000. április 06-án este.

Hely: Pécs, belváros. Körülmények: Felhőtlen ég. Időadatok. Universal Time.

17.48-kor mentünk ki az utcánkban lévő kis kilátóerkélyre. Már akkor megláttuk a Holdat. A teljes, fényes sarló látszik, de a hamuszürke fény is erős, benne a tengerek látszanak. Pedig még nincs is teljesen sötét.

A látványt különösen széppé tette, hogy a Holdtól északra 3 fokkal a Jupiter fénylett, 4 fokkal feljebb a Szaturnusz látszott, sőt a Jupitertől 0,6 fokkal északabbra még a Mars is halványan felismerhető volt.

A látványt 18.12-ig néztük.

A Hold első észrevétele: 2000. 04. 06. 17.48. Az újhold ideje: 2000. 04. 04. 18.12, azaz a Hold kora 47 óra 36 perc.

 A Hold most elhúz felfelé, de a három külső bolygó ott marad pár hétig az esti égen egymás közelében, ebben a 3-4 fok átmérőjü körben. Egymáshoz viszonyított mozgásuk kellemes látványt okoz, szép fotótéma, és most a bolygóészlelők könnyen és gyorsan megtalálják kedvenceiket. Na de majd lesz ennek böjtje, jönnek a bolygó nélküli hónapok!

Megfigyelők: Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1652/2. 2000. 04. 07.