1997. június 15-én este éjszakai világító felhők látványa

Világító felhők megfigyelése - 1997. június 15. este.

Észlelés helye: Szentlőrinctől 6 km-re nyugatra.

Körülmények: Felhőtlen, tiszta, vidéki ég, holdfény van, de gyenge Tejút látható. Észak felé szabad a horizont.

Kocsival jöttünk Kaposvár - Szigetvár - Szentlőrinc - Pécs úton haza. Szigetvár előtt szép ÉNy-i alkonyatban ment le a Vénusz és lassan sötétedett, tűntek fel a csillagok. 20:15 UT-kor tűnt fel, hogy valami fény van észak felé. Az alkonyat egyre gyengült ÉNy-on, de ez a fény nem csökkent, azt hittük sarki fény, ezért Szentlőrinc előtt megálltunk az út mellett, hogy megnézzük mi van.

20:25-20:35 UT között néztük ezt az északi égaljon látszó fényt. Az AUR - PER - CAS alatt látszott. Az északponttól K-re 10 fokot, Ny-ra 15 fokot húzódott. Vastagsága 3-5 fok volt. Szálas szerkezetű, néhol fodros volt. Fénye furcsa volt: hidegebb, neonosabb, szürkéskék színű volt. Nem mozdult, nem változott. A CYG-ben derengő Tejútnál erősebb volt. Ez világító felhő volt!

A megfigyelés után továbbkocsiztunk Pécs felé, a fényt lassan eltakarták a Mecsek vonulatai.

Mai megjegyzés: ekkor UT-ben 18:40-kor volt naplemente. A világító felhő észlelése idején (20:15-20:35-ig) a Nap már 12,4-14,4 fok mélyen volt a horizont alatt. A Hold valóban az égen volt: a Virgoban állt a Spica közelében, ráadásul már 10,5 napos korú, jóval első negyed utáni fázisban volt!

Megfigyelők: Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák-levelezőlista: 2013. 07. 01..

A világító felhőkről készített vázlatrajz.

2000. február 17/18-iki erős holdhaló észlelése

2000. február 17-én, csütörtökön késő este rendkívül erős holdhalót láttunk Pécs belvárosából. Még ennyire erős, határozott, feltűnő halót nem láttam még naphalóban sem, de ez holdhaló volt.

22:25 KÖZEI-kor a Hold magasan, delelésben volt, szépen sütött, az eget persze egyenletes fátyol vonta be. A haló erősen, fényesen, teljes körgyűrűt alkotva látszott. Csak a 22 fok sugarú kör látszott, a sáv szélessége 1,5-2,0 fokos volt. Nem volt színes. A belső széle éles volt, a külső diffúzan mosódott bele az ég alapfényébe. A Hold fényében pár fokon belül látszottak a cirruszfelhőzet redői, csíkjai.

22:27-kor azonnal tárcsáztuk a szabadszemes rovatvezetőt, de nem vette fel.

A holdhaló erős maradt. Legerősebb 22:50-23:00 között volt. 23:47-kor kinézve már gyengült, igaz a felhők is össze-vissza szakadoztak. De azért még teljes volt a kör, de egyenetlen felületű. Közben 18-a csütörtök lett. 00:08-kor néztük meg, még mindig látszott. A 103 perces észlelésnek elalvásunk vetett véget.

A cirruszfelhők és a halók ilyen erőssége a meteorológusok szerint rossz időt jelez. De reggel szép tiszta időre ébredtünk.

Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1570/1. 2000. 02. 18.

1999. június 4-én délután tornádó látványa

Szóval, 1999. június 4-én a Balaton északi partján, Szigligeten voltam. A meleg délelőttöt déltől igen erős északnyugati viharos szél zárta le, akkor a legmagasabb fokozatú viharjelzést rendeltek el, mindenkit kiparancsolva a vízből. Akkor már 1500 m-rel a Balatontól északra voltam.

Egyre gyülekeztek a felhők, sötétedett az ég, de délután 17 óráig nem történt semmi. Akkor már éjszakai sötétség lett. 17:10-kor aztán végre megindult az égbolt!!! Jég kezdett zuhogni, de csak úgy szárazon, eső nélkül. Sűrűn, 1-1,5 cm átmérőjű szemekkel kb. 15 percig. Elvert mindent! Dörgött, villámlott, aztán 17:20-től jött az eső is. Akkor jött valami nyugatról keletre menően, amit még életemben nem láttam, csak az amerikai hurrikános filmekben. Egy óriási légtölcsér, víztölcsér valami nyúlt le a felhőkből a földig, amely gyorsan forgott és hangja is volt, olyan, mint a búgócsiga forgása közbeni hang, csak óriási méretben, zümmögve forgott és haladt el tőlem 500-600 m-re, délre. Ez a tölcsér alul egész keskeny volt, felfelé nyíltabb, de sötéten, félelmetesen, zajosan forgott.

Ez volt a vizuális látvány - de csinált cirkuszt ez a valami (hurrikán vagy tornádó?) - mert pár perc múlva kelet felé, a Badacsony hegy nyugati oldala felé ment, metszette a 71-es főutat és a párhuzamosan menő vasútvonalat. Ott egy út menti fát gyökerestől kitépett, egy másikat kidöntött, rá a sínekre! Ekkor már nagyon sötét volt, zuhogott az eső, kb. 50 m-re csökkent le a látástávolság. Ami történt azt én nem láttam, csak a rádió mondta be egy óra múlva. Tehát: jött a vonat Badacsony felöl Badacsonytördemic felé szépen, nem csökkentve a sebességet, a viharban is tartva a menetrendet, a sínek szépen vezették, mint mindig. Azonban az a fa pár perce ott hevert a síneken - a mozdony rászaladt, levegőbe emelkedett. A sínpálya kiszakadt, a kocsik kisiklottak, 5 sérült utast szedtek elő, a vasúti pálya úgy megrongálódott, hogy 2 napig tartott mire kikalapáltak mindent. A mozdony a főútra zuhant, azt is eltorlaszolta, a 71-es utat se tudtak használni 1-2 napig.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1133/10. 1999. 06. 11.

2012. október 26-án este látott holdhaló és holdudvar

Pécs belvárosában vagyunk, és az ég egyenletesen finom fátyolos, legalul még párás is. Csillag egyetlen egy sem látszik, csakis keleten a Jupiter és dél felé a Hold és utóbbi körül a holdhaló hatalmas gyűrűje.

A haló egy teljes körgyűrű, 1 fokos vastagsággal, szépen egyenletesen látszik minden irányban. A haló belső része sötétebb, belső pereme élesebb. Kívül homályos és világos.

21:20-tól nézzük, változatlan formában kerüli körül a Holdat. Most 21:50 van.

Na aztán 21:52-től gyengülni kezdett a holdhaló, mert furcsa gomolyok jöttek délnyugat felöl. 22:01-re a haló eltűnt. Viszont a Hold közvetlen közelében színes kör, főleg narancsos-sárga holdudvar alakult ki, de az csak 5-6 fok átmérőjű, a Holdhoz tapadva.

22:05-re ez is elmosódott. A szakadozott felhőzet dél-délnyugat felöl gyorsan áramlik és a Hold úszik a felhők között (mögött).

Minden idő NYISZ-ben értendő.

Keszthelyiné Sragner Márta és Keszthelyi Sándor (Köszö)

2011. május 25/26.iki különlegesen tiszta ég!

A 2011. május 25/26-iki éjszaka valami különlegesen tiszta égbolt mutatott be! Nemcsak teljesen felhőtlen, de valami ritka jó átlátszóságú ég volt látható, legalábbis itt Pécs belvárosában.

22 és 23 óra között többször kinéztem: az ég mélyfekete volt. Sajnos a téli Tejút már, a nyári Tejút még alacsonyan volt. De az egész égen szokatlan számban hemzsegtek csillagok és a közöttük lévő területek matt fekete volt.

Alul is éppen olyan tiszta és kiváló átlátszóság volt. Én déli irányban látok le leginkább, ott a Hydra legalsó és a Centaurus legfelső csillagai látszódtak. A -36 fokos théta Centauri és az -37 fokos deklináción levő ióta Centauri csillagokat fényesnek láthattam.

Az ég állapota ilyen tiszta maradt és még reggel is nagyon szép mélykék volt mindenfelé.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 05. 26.

2010. december 22-én napkeltekor alpesi-fény

Nemcsak Kecskeméten, hanem Pécsett is láttuk a furcsa fényeket 2010. dec. 22-én. 07.20 és 07:30 között a keleti ég felhői erős mélyvörös színben lángoltak. A dombokat, a fákat és a házak falát szokatlan bíbor fény öntötte el. A Nap nem látszott csak ez a visszfény. A kevés felhőmentes égrész meg halványzöld volt.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2010. 12. 22.

2008. augusztus 30-i naplemente körüli jelenség

2008. aug. 30-án szombat délután a Hegyhátsál-Zalaegerszeg-Nagykanizsa-Böhönye-Kadarkút-Hencse-Szigetvár útvonalon haladtunk kocsival Pécs felé. Az ég a naplemente előtti órákban teljesen tiszta, szép egyenletes kék színű volt, egyetlen felhő, még foszlány sem volt sehol. Kiváló ég ígérkezett.

Amikor lement a Nap, éppen Szigetvár keleti felén jártunk, sík vidéken: vissza visszanéztünk, hogy az alacsonyan álló Vénuszt megpillantsuk, no akkor a nyugati égrészt csíkok lepték el. Meg is álltunk és bámultuk. Olyasmi volt, mint a képekről mostanában jól ismert éjszakai világító felhők - csak még nagyon világos ég volt, az ég nyugati harmada vöröses és lilás alapfényben úszott és ebben voltak a nyugat-keleti csíkok, sűrűn, nagy számban, óriási területen. Ezt Szigetvár és Szentlőrinc között, aztán Szentlőrinc és Pécs között láttuk.

Mire beértünk Pécsre a jelenség nem látszott és a sötétedéskor és utána iszonyú tiszta, tökéletes felhőtlen ég lett. Ezek a csíkozatok csak a naplemente utáni rövid időszakban tűntek elő és el.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2008. 09. 01.

2008. június 25- naplemente körüli porfelhő

Pécs déli részéről nézve is feltűnő volt tegnap este a narancsos-barnásszürke színű udvar a lemenő Nap körül. A Nap 4-5 fok magasan volt a horizont felett, de a homály miatt bele lehetett szabadszemmel nézni, a por szűrése miatt.

Rosenberg Robi fényképei jól visszaadják a látványt.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2008. 06. 26.

2008. január 21. hajnali Vénusz látvány

2008. január 21-én hajnalban 06.05 és 06.30 között többször ránéztem a Vénuszra, ami meglepetésemre villódzást (szcintillációt) mutatott. Ez, tekintettel az égitest bolygó létére: igen különösnek tűnt. Igaz a Vénusz alacsonyan volt és most átmérője sem túl nagy.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2008. 01. 21.

2008. január 20-i esti holdhaló

2008. január 20-án este egy 22 fok sugarú holdhaló alakult ki 17.45 és 17.50 KözEI között, Pécsről nézve.

Az ég egyenletesen fátyolfelhős volt. A jelenség 18.50 és 20.05 között teljes pompájában fénylett. A haló teljes egészében, körben és erősen fénylett. Belső széle élesebb, külső széle elmosódottabb volt a fénygyűrűnek. A karikán belül csak a Mars látszott.

Aztán az ég tisztább lett és 20.20-kor véget ért a tünemény.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2008. 01. 21.

2007. június 23-án este gyémánthíd megfigyelése

Aranyhíd. Jól ismert, hogy a nagyobb vízfelület mindig mutat legalább csekély hullámzást, így alacsony napálláskor (napkelte után, vagy napnyugta előtt) a szemlélő a napkorongból jövő napfényt sávként látja tükröződni. Ez az aranyhíd jelensége.

Ezüsthíd. Szintén ismert, bár már éjszaka, alacsony holdálláskor (holdkelte után, vagy holdnyugta előtt) az észlelő a Hold korongját sávkánt látja a vízfelületen tükröződi, amely a hullámzás miatt egy sávnak tűnik a Hold iránya és az észlelő között. Ez az ezüsthíd jelensége.

Gyémánthíd? Életünkben először láttunk olyat, hogy ugyanezt a Vénusz hozza létre! 2007. június 23-án este 21:50-22:00 (NyISz) idején andalogtunk a Balaton partján, éppen a Balatonboglárt és a Balatonlellét elválasztó határvonalon. Így teljes kilátásunk volt a tó északi partjára nyugattól (Balatonedericstől) keletig (Tihanyig). Észak felé alacsonyan még derengett valami alkonypír, de a nyugat felé már sötét égen világított a -4,3 magnitúdós Vénusz, 10 fokos magasságban. És a Vénusz alatti részen, a tó vizén át egy vékony, derengő fénycsík húzódott. Nem volt feltűnő, de ha mozogtunk: a fénycsík is jött a mozgásunk irányába! Balra lépve balra csúszott. Jobbra mentünk, jobbra vonult. Mindig a Vénuszhoz legközelebb eső északi vízfelületből indult ki és jött mihozzánk, a déli parti szemlélőkhöz. A jelenség Vénusz-híd volt, vagy talán gyémánthídnak is nevezhető?

Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 06. 25.

2007. május 20-21-iki furcsa napnyugta, napkelte

2007. május 20-án vasárnap este 21.30-22.00-ig Pécsett az égen nem voltak felhők, de sötétedés után mégis homályosnak tűnt minden, az ég kifejezetten "koszosnak" tűnt. Változók észlelésére nem volt alkalmas az ég. Azt hittem pára, vagy szétterült. kondenzcsíkok és ezzel napirendre is tértem a dolog felett.

Május 21-én hétfő reggel 07.30-08.00-ig az égen megint csak nem voltak felhők, de a Nap mégis bágyadtan sütött, mintha fátyolos füstön át látnám, amikor szabadszemes napészlelést végeztem napszűrővel. Ez után olvasva el a felettünk lévő por hírét: hétfőn egész nap ki-ki néztem az égre, de különösebbet nem láttam. A Nap magasan sütött, a kék ég felhőtlen volt, talán az alsó 20-30 fok tűnt kékes-fehérebbnek, mint máskor.

Viszont május 21-én este 19.30 és 19.55 között a naplemente előtt (a Nap még horizont felett, de már dombok takarásában volt) furcsa erős fény emelkedett északnyugaton a Nap helye főlé. Nem párhuzamos naposzlop volt, hanem alul széles, szinte állatövi-fény-szerű, de felfelé 2-3 szűkülő sávból állt. Erős fehér és narancs színei voltak. Ekkor éreztem igazán, hogy egy porfelhőn szóródik a napfény. Este 22.00 és 23.00 között többször kinézve: már tiszta, csillagos ég volt, jóval tisztább, mint előző este.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 05. 22.

2004. január 14-én hajnali csillagfedés és holdudvar

Az ébresztőóra 03:22-kor csörgött. Az ablakon dereng befelé a holdfény! A hőmérséklet: +9 fok C. Az égen nyugatról keletre gyorsan vonuló felhőzet: rajtuk homályosan átsejlő Holddal. Néha színes holdudvar.

A 20x80 B-vel nézve, szép a vonuló felhők látványa. Hol gyengébben, hol erősebben látni: néha csak a tengerek, néha a kráterek is érezhetők. A gamma Vir sehol. Pécsre 03:42-kor van a belépés jelezve: az utolsó pár percben szinte láthatatlan a Hold. Kis pihenő. Még a kilépés meglehet. 04:10-től újra nézem a semmit. A 04:15-re jelzett kilépés előtt teljes a borultság. Binokulárral sem látom meg a Holdat. 04:20-kor hagyom abba a bámulást.

Reggel 06:10-kor ébredek: az ég csillagos, 50 %-ban tiszta. A Hold kis fátyolok között világít, még némi halójelenség is alakul. 20x80 B-vel odanézek: ott van a gamma Vir, a Hold jobb oldalán --- 1 fok távolban!!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Okkult levelezőlista 2004. 01. 14.

2004. május 2-i esti holdhaló

Pécsről nézve egy erős holdhalót láttam 2004. május 02-én vasárnap este. Az eget eléggé összekuszált cirruszfelhőzet fedte, legalábbis a Hold körül. A haló erős volt NYISZ 21:15-kor mikor észrevettem, szinte a teljes gyűrű kirajzolódott 22 fokos sugárral. Fehér volt, 0,5-1,0 fok széles, mellékholdak nélküli.

Közben a televízióban Bruce Willis kínlódásait néztem egy kisbolygó felrobbantása céljából, és így csak a reklámszünetekben néztem ki újra is újra: a haló teljes körrel ott volt. Aztán mire Bruce és a kisbolygó is kinyiffant, a haló is eltűnt NYISZ 22:00-kor. Az ég tiszta lett.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2004. 05. 03.

2003. augusztus 27-i hajnali holdsarló észlelési kísérlet

A holdsarló-megfigyelés magyar rekordja 1985. szeptember 14-én hajnalban született, amikoris egyrészt Bólyból Kész László és Szabó Sándor, másrészt Nagyszalontáról Kósa-Kiss Attila egyszerre illetve egymástól függetlenül látta a nagyon-nagyon vékonyka holdsarlót. Annak kora (az újhold időpontja előtt) 15 óra 21 perc illetve 15 óra 39 perc volt (A keletebbre lakó Kósa-Kiss 18 perccel korábban elvesztette a pirkadatban eltűnő sarlót).

A rekord napján 52 perccel kelt a Hold a Nap előtt, és erre nagyon hasonlító helyzet állt elő ma, 2003. augusztus 27-én hajnalban: ekkor (Pécsre előre számítva) 05:11-kor a Hold, 06:01-kor a Nap kel, azaz 50 perccel kelt a Hold korábban. A Hold kora 14 óra 15 percnyi holdkeltekor, amely az idő múlásával akár 14 óra alá is csökkenhet!

Úgy tűnt remek lehetőség adódik a magyar rekord megdöntésére, hiszen a Hold nagyjából hasonló helyzetben, a Naptól északabbra, kellően távol kel. Még izgatottabbak lettünk, amikor már este 21 és 22 óra között kellemes, nyugodt, felhőtlen ég volt. Éjjel 02:30-02:50 között nagyon jó átlátszóságú, alul is tiszta ég volt. 04:30-kor keltünk, 04:40-kor már a kocsiba ülve mentünk ki Pécstől 10 km-re délre, egy keleti kilátást biztosító dombhátra 05:00-ra. Felhőtlen, nyugodt, tiszta ég volt, a pirkadat kékes-zöldes derengése csakis a keleti égaljra korlátozódott, az ég másutt még tele volt csillagokkal. Nyugaton a fénylő Mars, keleten a Szaturnusz. Az Auriga, Gemini, Taurus, Orion. A Procyon, az alig pillogó Sirius...

Benéztük az északi és a keleti irányt. 05:10-től kezdve 10x50 és 7x35 binokulárokal kezdtük pásztázni az északkelet-keleti horizont feletti részt. Az ég alja is felhőtlen volt, kondenzcsíkos sem voltak, csak nagyon távoli repülőgépek haladtak 3-4 fok magasan. Viszont a virradat fénye elárulta: az égbolt legalsó 2-2,5 fokos része homályos, maszatos. Nem tudni mi ez: magaslégköri vulkáni por, az ország területe feletti por vagy levegőszennyezés összegződése, pára, ... de nagyon kellemetlen látvány (sajnos nem is először), mert ebben a holdsarló észrevételére remény sem volt. Hiába pásztáztuk folyamatosan binoklikkal a Hold feltételezett helyét: annak sarlóját nem láthattuk meg.

05:36-kor már nagyon virradt, a Nap közeli feljövetelét egy függőleges, gyenge naposzlop jelezte. A Mars egyre lejjebb került, szemmel 2 fok magasan el is tűnt, viszont a Sirius még látszott 05:47-kor, amikor befejeztük a nézelődést.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Csilla és Leonidák levelezőlista 2003. 08. 27.  

 

2003. február 13-án este holdhaló látványa

Egy jó nagy holdhaló alakult ki február 13-án este. Pécsett, amikor 18:55-kor kinéztem, már ott volt a Hold körüli nagy kör. A 23 fokos ív teljes kört mutatott. Állandóan, 5-10 percenként nézegettük a nejemmel. Fényes, határozott volt, folyamatosan látszott egészen 23.20-ig. Utána is lehetett még, de akkor már nyugovóra tértünk. Éppen úgy helyezkedett el a Hold körül, hogy a haló körének belső pereme a Betelgeuse csillagra esett. Érdemes lenne kiszámítani, hogy a Hold közepe és az alfa Ori hány fokra volt egymástól.

Rögtön felhívtam a szabadszemes rovatvezetőt. Balaton László engem értesített, hogy látja, Hubel Pál és neje (Kán, Baranya megye) is telefonált, hogy nézik. Látták Szigligeten Vértesi Eszter és Kardos Tibor, látta Illés Elek (Pécs). Egy csomó szövegüzenetet küldtünk szerte-szét, másutt nem jeleztek vissza. Lehet, hogy csak a Dunántúl déli részén látszott?

Ha nincs a holdhaló, sosem derül fény egy nevezetes eseményre. Hevesi Zoltán (Kaposvár) is látta a szép jelenséget, erről többször hírt is adott. Az égi glórián ő egyáltalán nem csodálkozott, ezt nagyon rendjén valónak találta. Még szép, mivel a mai napon ünnepli születésnapját, éppen fél évszázados lett! Isten éltesse az égi örömök nagy kedvelőjét!

Keszthelyi Sándor.

Utólagos számítás szerint: 24 fok volt a Hold körüli fényjelenség sugara. A szakirodalom 22 illetve 23,5 fokos adatokat ír a kör sugarára. Megemlítenek egy 46 fokos sugarú kört is, az ritkább. A helyesírás pedig halo-ként íratja (naphalo és holdhalo), azaz rövid o-val. Mi a halókat hosszú ó-val írjuk.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2003. 02. 14.

2000. szeptember 27-én hajnalban nem sikerült látni a 15 órás holdsarlót

KSZ és SRA álmosan jelenti Pécsről: Természetesen szeptember 27-én szerda hajnalban 5.30-kor csörgött a vekker. Kinn még csillagos az ég. Gyors öltözés, pakolás, binoklik (7x35, 10x50, 20x80 !) hónunk alá kapása, indulás 05.45-kor, be a kocsiba, ki a városból.

05.55-re már Pécstől 8 km-re délre Pécsudvard és Pogány között vagyunk egy dombháton futó földúton. A cél a 16 óra alatti holdsarló, azzal a fogadalommal: ha ezt most meglátjuk, egy évig nem kelünk ilyen hajnalok hajnalán!

Az ég felhőtlen, csupán a keleti ég alján vannak friss és régi kondenzcsíkok. Már elég világos van és egyre jobban nő a fény, de keressük a sarlóját a Holdnak. Binoklizunk, pásztázunk - de hiába, mert ezek a kondenzcsíkok szinte felhősávokat alkotnak.

Nálunk van egy számítógépes ábra, hogy hol van a Naphoz (ezt egy gyenge naposzlop jelzi) képest a Hold, de nincs ott. Még a 20x80 B-vel se! Nézzük a pirosló csíkozást, de hiába. 06.25-kor adjuk fel, már nagyon világos van (bár a Jupiter, Szaturnusz és a Sirius akkor is látszik).

Ha ezek a csúnya felhőcsíkok (talán kondenzcsík okozta?) nem lettek volna, talán ment volna.

Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1961/4. 2000. 09. 27.

2000. március 7-i esti naposzlop és 35 óra 25 perces holdsarló

Holdsarló megfigyelés 2000. március 07-én este és naposzlop.

Helyszín: Pécs, Szőlő utca, TIT Bemutató Csillagvizsgáló. Minden adat KÖZEI-ben.

17.20-kor indultunk, 17.29-re érkeztünk észlelőhelyünkre. Az ég felhőtlen, elég tiszta, csak alul van némi pára. A Nap még erősen süt, bele sem lehet puszta szemmel nézni.

17.32-kor a Nap alacsonyabbra jut, belemerül egy horizontközeli gyenge felhőzetbe. Színesen, főleg narancsos színben izzik a Nap környéke. Kialakul egy „naposzlop” a Naptól függőlegesen felfelé 3-4 fok magasan fél fok szélesen. Narancssárga színű.

17.37-kor tűnik el végleg a Nap a Jakab-hegy bal oldalán. De a naposzlop megmarad és már 4-5 fok hosszú. Ahogy sötétedik egyre feljebb megy: 17.40-kor már 8-10 fok magas, látni is hogy éppen ilyen magasságig egy finom szürkészöld fátyol van a nyugati égaljon. A naposzlop marad, lassan gyengülve 17.56-kor enyészik el.

A napfény okozta szemkáprázatunk lassan múlik, így most már a Holdat keressük. 17.42-kor egyszer csak észrevesszük szabad szemmel! A kétpúpú Makár-hegy jobb csúcsa felett 15 fokkal látjuk, de még csak egy kis fény-darabka. 17.44-kor már jobban látjuk, 90-100 fokos az ív.

Ahogy egyre sötétebb lesz, 17.49-kor látjuk meg a Siriust, 17.51-kor a Jupitert. A Hold egyre jobb, 130 fokos az íve. Mostantól már laikusok is észrevennék. 17.55-kor a Szaturnuszt is látjuk. 18.00-kor a hold már erős, de még mindig csak a 140-150 fokos fényes íve, hamuszürke fénye nincs. 18.11-től kezd csak a hamuszürke fény sejthetővé válni. 18.14-től már biztos, 18.18-tól már feltűnő. Most már nagyon erős a Hold, feltűnően fényes látvány, még mindig 10 fok magasan van a horizont felett.

Most vesszük elő a távcsöveket 18.19-18.28-ig rajzolni próbálunk. 7x35 B-vel szép, de a kis nagyítás miatt alig pár objektum sejthető és egy-egy szakadás a sarló végein. Lerajzoljuk a 20x60 B-vel is, sok a kráter, legalább 20-25 látszik, gyönyörű a látvány. 63/840 mm Telementorral 34 x-es nagyítással igazán lélegzetelállító a látvány! A Hold 30-40 kráter ismerhető fel, kicsik, nagyok vegyesen. A furcsa, hogy nincs is a holdfelszínnek sima, kráter nélküli területe, csakis a fény-árnyékok szabdalta „ragyás” részek mindenhol. Ezt már lerajzolni nem lehet.

18.28-kor az ég csillagos lett, a Mars is látszik. A Hold szabad szemmel gyönyörű, feltűnő. 18.32-től a hamuszürke fényben már foltok sejthetők. Hazaindulunk, menet közben is gyönyörű a Hold a város felett. 18.40-kor a holdtengerek felismerhetők. 18.42-kor a házak között veszítjük el, nyílt terepen még tovább is látszhatott. Az egész látvány: gyönyörű volt, a laikusoknak is feltűnő!

Újhold: 2000. márc. 06. 06.17. Első észrevételünk: 2000. márc. 07. 17.42. azaz 35 óra 25 perces holdsarló.

Megfigyelők: Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi (rövidebb) közlés: Csilla levelezőlista 1603/6. 2000. 03. 08.

2011. március 17-én este látott holdhaló

KözEI 20:45-kor Pécsett kitekintve dél felé: a Hold körül egy pompás halót pillantottunk meg! Fényesen, 22 fokos sugarú teljes kört alkotva látszik! Az eget fátyolok tarkítják nem egyenletesen, hanem csíkozottan főleg kelet-nyugati irányban, de szabálytalanul - viszont a holdhaló szabályos és folyamatos. A haló szélessége 1 fok körüli lehet, a belső pereme éles, kifelé elmosódott. A halón belül csillagot nem látni, csak a körön kívül van Szirius, Procyon, Betelgeuse, Aldebaran, Castor, Pollux, ennyi.

21:06 van, és még szép a látvány! 21:20-kor az ég kitisztult és az egész jelenség hirtelen eltűnt. A csaknem felhőmentessé vált égen a haló nélküli fényes Hold maradt. Közvetlenül felette a Regulus és a Leo feje most már látható lett.

Keszthelyiné Sragner Márta és Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 03. 17.