2012. április 22-én hajnalban a Nova Sgr 2012 észlelése

Régóta szerettem volna vizuális meteorészlelést végezni: egy biztos meteorraj idején, ráérősen, holdtalan időben, jó vidéki ég alatt. A Lyridák meteorraj maximumát a 2012. április 22-iki hajnalra jelezték előre. Mivel ez hétvégén, vasárnap hajnalban volt, valamint az újhold ideje is ekkora esett, a holdfény sem zavarhatott. A levelezőlisták, honlapok írásai és felhívásai sokakat felcsigáztak, így elhatároztam, hogy én is figyelni fogom a meteorrajt. Gondoltam felkelek hajnalban, és ha jó az ég, akkor 02:00 után kimegyek a város határába és 2 órán át észlelek 02:30-tól 04:30-ig, azaz pirkadatig. Időadataim NyISz-ben (UT+2 óra).

Az ébresztőórát 01:55-re húztam fel. Felkeltem és kitekintve az ablakon láttam: teljesen felhőtlen és tiszta az ég. Felöltöztem és kimentem a kertbe. Pécs belvárosa ellenére igen szép égbolt fogadott: enyhe hőmérsékletű, szélcsendes, nyugodt felhőmentes ég. Tiszta, sötét ég, csak a keleti égen húzódott a Tejút derengése a Cepheus - Cygnus - Aquila - Scutum csillagképeken át. A meteorok egyelőre nem jelentkeztek.

Gondoltam, mielőtt kimegyek a határba, előbb változócsillagokat nézek és jegyzek fel. A 20x80 binokulárt a nyakamba véve 02:30 és 02:50 megnéztem néhány fényes változót. Z UMa, RR Sco, AC Her, X Oph, R Sct, CH Cyg, T Cep és khí Cyg volt távcsöves. Az utolsó változó szabad szemmel is látszott, 4,9-nek, kicsit fényesebbnek tűnt az 5,0 magnitúdós összehasonlító csillagánál. A szabadszemes határ zenitben 5,5 lehetett. Végül az alfa Her és a mü Cep változócsillagok fényét becsültem. A kinn töltött 20 perc alatt sem záporoztak a meteorok. Egy +4-es lyridát láttam és talán még egy hasonlót, de azt csak a szemes sarkában.

Ezután bementem és leírtam a változók fényességadatait. Bekapcsoltam a számítógépet, hogy az interneten bepillantsak az időjárás országos helyzetébe. A leveleimbe is benéztem, vajon mások észleltek-e már meteorokat. 03:10 volt.

És akkor megláttam Fidrich Róbert mira levelezőlistára írt levelének címét: Nova-gyanús csillag a Nyilasban (PNV J17452791-2305213). A levél arról szólt, hogy a Nyilas csillagképben egy új csillagot találtak ápr. 21-én hajnalban. Akkor 9,6 magnitúdós volt (3 nappal korábban még nem volt ezen a helyen semmi 14 magnitúdóig) és valószínűleg nóva. Koordinátái 2000.0-re: 17:45:28.03 -23:05:22.8. A dolog felvillanyzott! Jobban érdekelt egy új nóva lehetősége a hajnali égen, mintsem a meteorraj. Így eldöntöttem: most inkább a nóva megfigyelésére törekszem. Készítettem az AAVSO-honlapról, a térképrajzoló-programból térképet. Közben az égen láttam, hogy éppen delel ez az égrész. Az Oph csillagképből lehet lefelé menni a Sgr nyugati részéhez. 03:45-kor egy kézben tartott 20x80 B-vel megkerestem ezt a területet, de nem láttam semmit, legalábbis 8,5-ig nem. Azután az állványon levő 102/500 mm-es lencsés távcsővel 25x nagyítással néztem. Így már észrevettem az adott helyen a csillagot! Néztem az összehasonlítókat (8,7 és 10,3 közé esett) és 9,3 magnitúdónak becsültem 03:55-kor. 04:05-ig még nézegettem a környezetét és az új csillagot. Aztán leírtam mindezt és 04:17-kor elküldtem a változósok mira levelezőlistájára.

A nagyon tiszta és felhőtlen ég 04:20-ig tartott. Utána felhőzet jött, így a Sgr-t többet nem tudtam nézni. 05:10 UT-től újra felhőmentes, de már nagyon erősen pirkad, távcsövezni sem lehet. Úgyhogy a "nóva-gyanús csillag"-ot tovább nem láthattam. Na mindegy. Korábban többször megnéztem azt a csillagot, remélem jó helyen is néztem, remélem nagyjából jól fénybecslettem. Remélem valóban nóvának nyilváníttatik! – írtam még 05:30-kor. Ez már világosban (05:18 a polgári szürkület kezdete. 05:50 napkelte) történt.

Aztán az új csillagot másnap (április 23-án 03:15 körül) is észleltem 9,6-nak. Harmadnap (április 24-én 03:55 körül) is láttam 10,4-nek. A következő hajnalon is felkeltem, de borult és esős idő volt. Azután következő hajnalon (április 26-án 03:40 körül) jó ég volt, de a 102/500-as lencsés távcsővel már nem tudtam megpillantani, mert 11,0 magnitúdó alatt volt. Sajnos csak 11,1-ig láttam le. Ez amiatt van, hogy városból néztem, a belváros éppen dél felé esik, hogy a csillag alacsonyan volt (-23 deklináción). A gyors fénycsökkenést már saját adataimból így is láthattam.

Más külföldi észlelők is megerősítették: a csillag szokatlanul gyorsan (kétnaponta 1 magnitúdóval) halványult el. A lényeg, hogy a csillagászok tényleg nóvának nyilvánították április 24-én. A neve Nova Sagittarii 2012 lett.

Keszthelyi Sándor (KSZ).

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2012. 04. 22., 23., 24., 26. 

2012. március 23-án este látott 26 óra 48 perces holdsarló

2012. március 23-án KözEI 17:50-kor indultunk Pécs belvárosából. Már ebben a percben látszott szabad szemmel a Vénusz (a Jupiter még nem), habár még sütött a Nap.

Hogy jó horizontunk legyen, kocsival kimentünk Pécstől 6 km-rel délre. Menet közben láttuk a Nap vörösen nyugvó korongjának utolsó sugarait, amely 18:04-kor tűnt el. 18:06-kor álltunk meg egy nyugat felé vezető út mentén. (Mint később kiderült ez rossz választás volt, mivel a Pécset kikerülő kamionforgalom erre az útra van terelve. A percenként érkező kamionoknak gyakran forgalmi dugót okozott itt álló kocsink és a látcsövekkel éget pásztázó alakjaink látványa.)

Az ég csaknem felhőtlen volt, néhány felhőfoszlány volt a nyugati ég alján. A Nap hűlt helye azonosítható volt ezek vörösödése által. Pásztázni kezdtük binokulárokkal (10x50 B, 7x50 B, 3,5x30 B) a napnyugta feletti égrészt. Egyelőre semmit sem láttunk. 18:07-kor szabad szemmel a Jupiter, 18:13-tól a Szíriusz megvolt.

18:25-kor egyszer egy kis vízszintes fény-vonal csillan meg nyugaton. Rögtön ráirányítjuk a látcsöveket: ez bizony a Hold! Csak egy 60-70 fokos ívdarab binokulárban. Szabad szemmel gyenge, laikus járókelő ezt bizony észre sem venné. Jó magasan van: éppen olyan magasan van a Hold a látóhatár felett, mint amekkora a Vénusz-Jupiter távolság.

Ahogy a nyugati ég lassan sötétedik úgy alakul ki a fényes ívdarab. Figyeljük a távcsövekkel: 18:33-kor már 90-100 fokos, 18:40-kor 140 fokos. A Hold sarlóján kissé jobbra egy fényes alakzat van, de a sarló olyan vékony, hogy ettől balra és jobbra is megszakad az ívdarab. A sarló csaknem vízszintesen áll, a kifli jobb csücske alig van valamivel feljebb, mint a bal.

A holdsarló látványa még élénken él emlékezetemben: pontosan olyan volt, mint Szalai Attila fényképén. http://goo.gl/SJ9UK

A Hold sarlóján kissé jobbra egy fényes alakzat van, de a sarló olyan vékony, hogy ettől balra és jobbra is megszakad az ívdarab. A sarló csaknem vízszintesen áll, a kifli jobb csücske alig van valamivel feljebb, mint a bal.

Mi lehetett ez a feltűnően fényes alakzat? Illetve mi lehetett az ettől balra és jobbra lévő (nyilván mélyebb) kráter? 
 

Közben Aldebaran, az Orion négy csillaga, majd az Orion három övcsillaga, Procyon, Castor, Pollux, Capella is előjön. A Vénusz már vakítóan fényes. Keleten magasan és fényesen: a Mars.

Mivel áll a levegő, nincs szél, semmilyen légmozgás: az ég alja igen maszatos, poros. Emiatt a Hold hamuszürke fénye nem jön elő. Csak a fényes sarló süllyed egyre lejjebb. 18:47-kor egy felhőcsík takarja és bár 18:50-kor még egy résben előjön: 18:51-kor végleg eltakarják a maszatban úszó felhők.

Még nézzük a sötétedő eget: Pleiadok, Hyadok, Orion-köd és a Jászol. Keleten a maszatból kapaszkodik ki egy halovány csillag: az Arcturus. Indulunk vissza a díszesen kivilágított város fényburája alá.

(Számolunk: újhold 22-én 15:37-kor, az első észrevételünk 23-án 18:25-kor, azaz 26 óra 48 perces volt a Hold.)

Észlelők voltak: Áts György (Pécs) és Keszthelyi Sándor (Pécs)

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2012. 03. 23.

2012. február 27-iki Nemzetközi Űrállomás átvonulás

Áts György, Bordács Ernő, Füzesi Nagy János, Gárdonyi Róbert, Gyenizse Péter, Gyimesi Lajos, Ignátkó Imre, Keszthelyi Sándor, Keszthelyiné Sragner Márta (Márti), Dr. Láng Miklós, Dr. Lutz Zsolt, Dr. Pál Károly, Dr. Pál Károlyné (Gabi), Szathmáry Elemér, Vágó Györgyné (Mari), Vida Tibor 2012. február 27-én este Pécstől 6 km-re délre a kiváló körpanorámás Reménypuszta egén nemcsak a Holdat, a Jupitert, a Vénuszt és a Marsot látta, hanem a Merkúrt is figyelte 17:55 és 18:30 között. Többször vonultunk ki a bolygók megtekintésére. Felhőtlen és alul is tiszta ég volt, így a Merkúr jól látszott magasan, és ahogy sötétedett és lejjebb ment, akkor is észrevehető volt.

A Nemzetközi Űrállomás fölénk jövetelére ismét kivonult a társaság és a 18:36 és 18:43 közötti vonulását az ISS-nek nagy izgalommal követte. Az Andromeda és Cassiopeia között tűnt fel, mint 0 magnitúdós csillag. Aztán éppen a zenitben haladva az Auriga és Perseus között elérte a Jupiter -2,0-ás fényét, ám ennél már nem lett fényesebb. A Geminiben még tartotta fényességét, majd lejjebb lassan halványulni kezdett és végül csaknem a Hydra alfájáig jutva: teljesen elhalványulva ment bele a földárnyékba.

Csak ezt követően ülhettünk asztalhoz és ehettük az Elemér által felszolgált vacsorát!

Kiegészítésül: ennek az átvonulásnak során a Nemzetközi Űrállomás kezdetben, amikor megpillantottuk: 1400-1200 km-re volt tőlünk. Amikor a fejünk fölé ért akkor már csak 382 km-re volt és a legvégén 802 km-es messzeségbe került. Az eltérő távolságok is okozták a látszó fényességének változását.

Az ISS egy olyan ellipszispályán kering a Föld körül, amelyben 376 km-re lehet legközelebb és 403 km-re lehet legtávolabb a földfelszíntől. Nagyjából egy 390 km-es körpálya az jó közelítés.

Keszthelyi Sándor (Köszö)

1975. február 5-én és 6-án az Eros kisbolygó megfigyelése

Már nem emlékeztem tisztán az Eros kisbolygó 1975-ös földközelségére. Mizser Attila biztatott, hogy bizony észleltük a budapesti Uránia Csillagvizsgáló 20 cm-es Heyde refraktorával. Ezért ma este elővettem a naplóimat és megtaláltam egy A5-ös kis papíron. Azaz megtörtént az észlelés, feli is lett írva szépen, és megmaradt az eltelt 37 év alatt.

A papír a változócsillag megfigyeléseimet tartalmazza 1975. február haváról. Felül van a nevem, a hely (Budapest), a műszerek (10 L, 20 L). Nem sok változó, csak 25 darab, sok a szabad szemes, de közöttük halványak is akadnak, amelyek csakis az Uránia műszerivel készülhettek.

A papír jobb oldalán vannak az Eros észlelések. 1975. február 5-én és 6-én. Az adatatok UT-ban vannak.

5-én este 7-szer becsültük a fényét:

18:20-kor 8,6

19:10-kor 8,2

19:15-kor 7,9

19:20-kor 8,1

19:30-kor 8,2

19:35-kor 8,3

20:20-kor 8,4 magnitúdós volt.

A két órás észlelés alatt 7,9 és 8,6 magnitúdó között változtatta fényét. Annyi van odaírva, hogy BD. Ez a Bonner Durchmusterung, amelynek egy példánya megvolt az Uránia Könyvtárában. Nemcsak a csillagtérkép volt ott, hanem a katalógus kötetei és abból lehetett fényességeket is kinyerni.

Ezen az estén a R Lep (7,3), R Leo (9,2), Nova Per 1974 = V400 Per (12,2), X Leo (kisebb, mint 12,5), X Ori (kisebb, mint 13,0) voltak a távcsöves észlelések.

6-án este csak 1 észlelés van:

19:35-kor 8,5 magnitúdó.

Ezen az estén csak szabadszemes változók szerepeltek.

Köszönöm, hogy emlékeztettek és, hogy emlékezhettem!

Keszthelyi Sándor

2012. február 22-i Merkúr nézés és holdsarló keresés

2012. február 22-én szép napos, felhőtlen és tiszta idő volt egész nap. KözEI 17:00-kor indultunk el Pécs belvárosából kocsival. A Nap még erősen sütött, nem lehetett belenézni. A Mecsekre vezető szerpentin száraz volt, így 17.15-re felértünk a Misina-tetőre. Leparkoltunk és a hegycsúcson álló 196 méteres tv-torony bejáratához siettünk. A bejárati ajtó zárva volt! Ugyanis csak a hétvégén van 18 óráig nyitva, a sima hétköznapokon 17 óra a zárás ideje, márpedig ma Hamvazószerda van. Magát a hegyet pedig erdő borítja és bár a fák között még 17.20-kor látszott a narancsos napkorong: innen észlelni nem lehetett. Az elméleti napnyugta 17.22-kor volt Pécsett ma.

Visszafordultunk és lefelé haladtunk a hegyről. A Hotel Kikelet előtt parkoltunk le 17:25-kor, itt jó nyugati és délnyugati horizontunk volt. Mivel kinn +1 fok C volt, a kocsiban ülve, a szélvédő üvege mögül figyeltünk. A Nap már éppen lement, de az ég még nagyon világos volt. Már látszott, hogy horizont közeli 3-4 fokos vöröses-barna sáv szmogos. Sajnos semmiféle légmozgás nincsen. Pedig az égen valahol ott a 18 órás holdsarló!

17.27-kor látjuk meg szabad szemmel a Vénuszt már fényesen. 17.31-kor meglátjuk a Jupitert, az is jól látszik. Elővesszük és kiélesítjük a két binokulárt (Márta 7x50 B-t, én 10x50 B-t) és pásztázzuk az ég alját arra amerre lement a Nap. Vízszintesen egy-egy repülő halad messze, alig húznak 1-2 foknyi kondenzcsíkot és az is eloszlik. A repülőkön élesítjük a látcsövek képét.

17.42-kor Márta binoklival észreveszi a Merkúrt. 17.47-kor én is meglátom az én binoklimmal. Szabad szemmel egyikünk sem látja, majd csak 17:52-kor pillantjuk meg. Egyelőre gyenge, viszont reményt keltő, mivel jóval a koszmező felett van. A Holdnak a Merkúrtól jobbra kellene lennie, igaz kicsit alacsonyabb helyzetben. Pásztázzuk folyamatosan a két kukkerral a Merkúr és a horizont közötti és jobbra eső területet. Semmi!

17.54-kor a Merkúr már jobban látszik szabad szemmel. 17.58-ra olyan közel kerül a koszos mezőhöz, hogy az ennél lejjebb levő holdsarlót már aligha vehetjük észre. 18.00-kor már rájövünk: ez a Hold már nem lesz meg!

A Jupiter és főleg a Vénusz tündöklően ragyog felül a felhőtlen égen. Alattuk a már gyengülve pislákoló Merkúr még látható, amikor 18.06-kor abbahagyjuk az észlelési kísérletet.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2012. 02. 22.

2005. január 1-e első perceiben változócsillag észlelés

2004. december 31 / 2005. január 01. éjszakája Pécsett szépen indult: felhőtlen és elég jó átlátszóságú éggel. Este kicsit változóztam: T Cet, RX Lep. Aztán 20:30-21:00 között lassan felhőzet vonulása kezdődött, a Hold is felkelt és szép színes udvart okozott maga körül.

Éjfél után félig felhős, félig tiszta ég volt, így 00:15-kor kivonultam 20x80 binoklimmal a kertbe, hogy az újév első változóészlelését eszközöljem. Az északról és délről is még záporozó tűzijáték-fények réseiben 00:18-kor sikerült is az U Ori-t megnézni: 70-75 közötti fényében láttam. Boldogan szaladtam be, hogy beírjam az első változóm: 2005. jan. 01. 00.18 KÖZEI --- helyett sajnos ez még 2004. dec. 31. 23:18 UT időben volt. (Közép Európai időben már 2005, de Greenwichei Időben még 2004 volt.)

Így lett az elsőből az utolsó, legalábbis az óév utolsó észlelése! Amikor egy órával később kinéztem, már teljesen borult ég fogadott, így az az új év első észlelése még várat magára, ezen sorok írásakor is!

Keszthelyi Sándor.

2012. január 4-i hajnali Quadrantida-meteorok

Ma hajnalban, holdnyugta után a hálószoba ablakához toltam a fotelt és kényelmesen elhelyezkedve néztem déli irányban, a Leo, Virgo, Libra, Hydra, Corvus csillagképek felé 03:57-04:29 KözEI között, majd 05:34-05:56 KözEI között. Az ég felhőtlen, alul is tiszta, de városi fényes, +4,5 határ-magnitúdójú volt.

04:10-kor egy 0 m, 20 fokos, QUA.

04:22-kor egy -1 m, 10 fokos QUA (3 sec-ig tartó nyommal).

05:44-kor egy 2 m, 8 fokos QUA.

05:48-kor egy 3 m, 5 fokos QUA hullott.

Az 54 perc, azaz 0,9 óra alatt 4 Quadrantida-raj tagot láttam. Egyedül észleltem, az írnok is saját magam voltam, a látható égrész 1/3-a volt a szokásos meteorozáskor alkalmazottnak. Tudom, hogy mindez nem reprezentatív felmérés, de azért annyi látszott: nem lehetett valami nagyon aktív a raj ekkoriban.

Keszthelyi Sándor (Pécs).

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2012. 01. 04.

2011. december 31-i estén Iridium-felvillanás és ISS-átvonulás megfigyelése

2011. december 31-én már dél előtt teljesen felhőtlenné vált az ég és így is maradt. A mélykék égen szépen sütött a Nap, így megnézhettük a napfoltokat. Szabad szemmel egy, 8x30-as látcsővel négy, 10 cm-es lencsés távcsővel hét napfoltot láttunk.

17:41-kor kimentünk a sötét ég alá. Az ég tiszta és jó átlátszóságú, északnyugaton a Nagy Nyári Háromszögben még a Tejút is derengett. A 6 napos Hold fénylik, de nem zavaróan.

A 17:43:32-re északkeleti irányba 55 magasra előre jelzett -6 magnitúdós Iridium-47 látására mentünk ki. Az Iridium egy 3 magnitúdós csillagként a Perseusban jelent meg és lassan mozgott észak felé. Pontosan az előre jelzett időben fényesedni kezdett 0-ra, majd -2-re, végül -4 magnitúdós csúcsfényességre, mert a Jupitert is túlragyogóan fénylett pár másodpercre. Utána gyorsan visszahalványult és 2 magnitúdós csillagként haladt tova.

Megnéztük szabad szemmel a mü Cephei félszabályos változócsillagot. A 3,6 és 4,2 összehasonlító csillagokat és a változót szemléltük egy percig. Mind a ketten elég halvány állapotúnak láttuk a mü Cep-et.

A Nemzetközi Űrállomás 18:17 és 18:21 közöttre jelzett átvonulását szintén felhőtlen és tiszta égen figyelhettük Pécsről. Az ISS 2 magnitúdós csillagként jelent meg a béta Cygni (Albireo) alatt. Elhaladt fél fokkal balra a csillag mellett. Lassan mozgott a Hold irányába, közben lassan fényesedett.

A Cygnus és Pegazus között haladt méltóságosan, fényesedve, hamar a Capella fényét is túlhaladta. Legfényesebb állapotában sem érte azonban el a Jupiter -2,4 magnitúdós fényét: csupán -2 magnitúdó volt maximumában. Különös volt, hogy közben a nyugati eget sokszor villámlások tették vibrálóvá, melyet dörgés kísért: a szilveszteri tűzijátékozás fénye és hangja.

A Pegazus négyszögének jobb felső csücskéhez közeledve az űrállomás már halványulni kezdett. Amikor a béta Pegasi (Scheat) alá ért, akkor már csak 1 magnitúdós volt. Belépve a Pegazus-téglalapba, hogy azt átlósan átszelje: igen halvánnyá vált, már csak 3, majd 4 fényrendűen haladt bele a földárnyékba, de nem hunyt ki teljesen. Végül a gamma Pegasi (Algenib) csillag felett 5 magnitúdósként vesztettük el teljesen, amikor már a Holdtól északra ért.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 12. 31.

A Nemzetközi Űrállomás hazánk feletti átvonulását Landy-Gyebnár Mónika is látta és lefényképezte Veszprémből.

2011. december 25-i koraesti tűzgömb

2011. december 25-én karácsony estéjén mi is láttuk a tűzgömböt. Éppen Győrben a Mosoni-Duna partján, a Győri Bemutató Csillagvizsgáló kupolája alatt álltunk, hogy a 23 órás holdsarlót észrevegyük. Azonban a délnyugati eget legalul sötét fehőcsík takarta 5 fok magasságig, így a holdsarlóból semmi sem lett. A Nap már rég lement, de az ég még eléggé világos volt. Csak a Vénusz, a Jupiter és a Vega látszott. Ekkor, azaz 16:46 KözEI-kor jött a fényes meteor!

A tűzgolyó dél felé nézve balról jobbra, azaz keletről nyugatra ment. Majdnem vízszintesen haladt, alig csökkent magassága a kezdeti 25 fokról 15-20 fokra a déli horizonthoz képest. Nagyon alacsonyan volt. A közepe éppen a déli égtáj felé esett.

A meteor fényét gyorsan változtatta, de csúcsfényessége sem haladta meg a -3 magnitúdót. Magja volt, amely után 7-8 fokos csóvát húzott. 30-40 fokot tett meg az égen, nagyjából a Jupiter-Vénusz vonallal párhuzamosan, de attól 5-10 fokkal lejjebb haladt. 2-3 másodpercnyi látvány végén foszladozni kezdett és utolsó 5 fokos útját szakadozva tette meg, majd kihunyt.

Nagyon szép látvány, igazi karácsonyi égi ajándék volt!

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 12. 25.

[A tűzgömböt Magyarország több helyén - Százhalombatta, Mezőföld, Kiskőrös, Tápiószentmárton, Jánosmajor - megfigyelték és hasonlóan írták le. Meglepő módon még az égi útja is nagyjából azonos volt.]

A látványrajz alapja egy fénykép az alkonyati ég déli részéről. Balra a Jupiter, jobbra a Vénusz, középen halványan látszik egy csillag, amely az 1,2 magnitúdós Fomalhaut (alfa Piscis Austrini). A tűzgömb útja számítógépes grafikával került a képbe. Forrás: Tűzgömbök Világa blog, 2011. dec. 25.

2011. december 16-án a C/2011 W3 (Lovejoy) napsúroló üstökösre tett próbálkozás

Mivel halvány remény volt, hogy a 2011. nov. 27-én felfedezett és 2011. dec. 16-án éjfél után napközelségbe kerülő, a Napot szinte súroló C/2011 W3 Lovejoy-üstökös csóváját hazánkból megfigyelhetjük ezen a hajnalban - 04:05 KözEi-re húztam fel az ébresztőórát. Az volt a terv, hogy gyorsan megnézzük a számítógépen, hogy mi történt az üstökössel és mi a helyzet országszerte, majd kimegyünk Pécstől messzebb, fénymentes helyre és akkor pirkadat előtt láthatjuk a csóvát.

Azonban 03:40-kor magamtól felébredtem. Ablakomból dél felé tekintve: az ég felhőtlen, elég tiszta, csillagos mindenfelé. Nyugaton az egész Orion, keleten: Arcturus, délkeleten: Szaturnusz és Spica. Köd nincs (este 18 óra óta nincs). Az ég elég jó. Azonban: süt a Hold! Árnyékot vet. A táj nappali világosságban úszik. Bizony, a telihold 5 és fél napja volt.

04:15-kor kimentem a kertbe. Nem volt hideg, sőt kellemes idő van. +4 fok a levegő hőmérséklete a hőmérőn. Madarak csipognak a kertben. Az ég teljesen felhőtlen. A Szaturnusz nem, de mellette a Spica igen pislákol. Pára alig van, legalábbis a Regulus alatt álló Holdnak nincs semmi udvara. A Corvus 4 csillaga és a Corona Borealis 3-4 csillaga látszik. Pécs belvárosából nézem mindezt még. Hallom még az ereszcsatornában a csöpögést, úgyhogy nem sokkal régebben még eshetett.  Az ég elég jó, csak ez a Hold ne sütne! Sajnos a Hold nagyon szép, élesen látszik. Keleten kel a Hercules.

04: 28-kor ismét kimegyek. Nyugatról északkelet felé nagyon gyorsan haladó határozott felhődarabok robognak, de ezek csak százméteres magasságban lehetnek, nyilván a sok eső miatt keletkezett helyi páratömegek. Az égen magas felhőzet nincs.

Az Időkép 04:35-ös felhőkép animációja szerint csak az ország keleti csücskében esik még. Északnyugat (Győr, Nyúl, Kisalföld) tiszta le a Balatonig. A kettő között vonuló felhőzet, szakadozva. A műholdkép mást mutat: csak két felhőmentes rész van: egyik Győr – Tatabánya – Veszprém - Szombathely és egy másik: Pécs – Kaposvár - Barcs. Az áramlás nyugatról megy keletre, azaz ott is javulhat. 04:45-kor Pécs teljesen felhőtlen. Alul a gamma Hya csillag mellet az R Hya mira változó szépen látszik (persze binoklival). Feleségem még ágyban van, de lassan keltegetem.

Nejem 04:55-kor felkel. Kényelmesen felöltözünk, hiszen az ég még olyan tiszta, csillagos és holdfényes, hogy messze még a pirkadat. 05:10-kor már a kocsiban vagyunk, és elindulunk Pécstől dél felé úgy tervezzük 10 km-re.

05:15-kor, amikor 2 km-t haladtunk egyszer csak dél felé fehér lesz az ég. A 3-dik kilométer-táblánál teljes a fehérség és a Hold is alig látszik. Köd, vagy felhő? Megyünk tovább, de egyre homályosabb és felhősebb minden, már a Hold sem látszik!

Nyugat felé fordulunk, hátha ott van a derült. Elmegyünk 5 km-t nyugatra, ott még szomorúbb a látvány. Felül felhők között mozog a Hold, alatta ködréteg robog. Elindulunk fel a Mecsek hegyeinek déli oldalára, de ott se jobb. Onnan látjuk, hogy kelet felé talán tisztulás van. Áthaladunk a belvároson és megyünk keletre. 6 km-re a várostól újra csillagos az ég. Illetve 05:50 van már és gyengén világosabb a délkeleti ég alja. Még megyünk: Vasas, Hird, Hosszúhetény. Itt egy óriási ködfelhőbe kerülünk. Megállunk a fényektől mentes részen, de csak felül a Hold és egy-két csillag sejthető – körben fehér köd van.

06:00-kor visszafordulunk és végre a vasasi dombtetőn, de a 6-os főút mellett leállva látjuk meg a teljesen tiszta eget. Kiszállunk a kocsiból és 06:11-06:16-ig nézzük a keleti, délkeleti, déli eget. Itt a hajnal! A Cas - Cyg – Lyr csillagképekben a gyenge (pedig nyári) Tejút most válik semmivé. Délkeleten egyre jobban pirkad. A Holdtól balra a Mars, balra a Spica és a Szaturnusz és legalul a Merkúr (!) jelöli ki az ekliptikát. A Lib két csillaga és a Merkúr az, ami látszik.

06:25-kor lassan visszacsorgunk Pécs belvárosába. 06:45-kor érünk haza. A Merkúr még látszik. Szokás szerint pislákol. Csak 06:59-kor tűnik el végleg. a 07:23-as napkeltét már nem váruk meg. Viszont, ami a lényeg: az üstökösnek semmilyen megjelenési formája sem látszott, egy pillanatra sem.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 12. 16.

A NASA SOHO szondájának legutolsó képei.  A piros (LASCO C2) kép dec. 16-án 01:24-kor, a kék (LASCO C3) 01:18 KözEI-kor készült.

2011. december 10-i teljes holdfogyatkozáskori próbálkozás

[Teljes holdfogyatkozást jeleztek 2011. dec. 10-én estére. Hazánkból csak a fogyatkozás végső szakasza látszhatott, ahogyan a teljesen elfogyott égitestből újra telihold lesz 15:57 és 17:18 KÖZEI között. Pécsett elméletileg a Hold 16:05-kor kelt, a keletponttól 32 fokkal balra.]

15:05-kor gyűltünk össze Pécsen a városban és kocsikkal elindultunk a várostól északra levő Misina-tetőre. Leparkoltunk és az itt álló 196 méter magas tévé-torony liftjével felmentünk 75 méteres magasságba. A presszóban 15:25-től 15:55-ig kávéztunk, majd kimentünk a körkilátóba. Itt távcsövekkel, binokulárokkal, fényképezőgépekkel felszerelkezve vártuk a Hold kelését 615 méteres tengerszint feletti magasságban. Négyen voltunk, és még 15-20 érdeklődő.

A földi látástávolság jó volt, a 70-80 km-re levő Papuk hegység is látszott. A még világos tájban néztük a házakat, távoli településeket, majd ahogy sötétedett, úgy gyúltak ki a fények a 40-50 kilométer sugarú területen. A léghőmérséklet +10 fok volt, vagyis nem volt hideg. A szél éppen délnyugatról fújt, így mi, akik északkelet felé helyezkedtünk el: éppen a torony betonhengerének szélárnyékába kerültünk. Az ég 80-90 %-ban felhős volt, de a felhők lassan mozogtak. Remény volt a holdfogyatkozás észlelésére!

A Zengő-hegy felé állandóan fürkésztük a horizontot, de a felhőzet nem engedett látni semmit. A Nap a túlsó oldalon már rég lement. A táj és az ég egyre sötétebb lett, de semmi jele nem volt a fogyatkozás közbeni Holdnak. 16:37-kor érezhető volt valami kis sárgásvörös derengés a Zengő felett, majd 16:41-kor is, és utána 16:57-kor is még inkább jobbra. Ám ez a fényfolt maszatosan csak nagyjából jelezte a Hold irányát a felhőzet mögött. A Holdat egy pillanatra sem láttuk. A felhőzet többször és még jobban összezárult.

Kivártuk a jelenség legvégét, a 17:17-es időt. Összecsomagoltuk a műszereket és az eszközöket. Lelifteztünk, kocsival hazafelé vettük utunkat. És akkor megjelent a Hold! 17:24-kor egy fél percre, majd 17:27-kor egy percre megmutatta a felhőrésekben bujkálva: már teljesen kerek ábrázatát.

Keszthelyi Sándor, Keszthelyiné Sragner Márta, Szathmáry Elemér, Vida Tibor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 12. 10.

1981. július 25/26-án éjszaka látott sarki fény, meteorozás közben

Az idő tehát 1981. július 25/26-a éjjele. Minden időadat UT-ben.

A helyszín: Veszprém megye, Pénzesgyőr település. A Bakony hegység egyik Tüskéshegynek nevezett hegyteteje, 475 m magasan.

Jelen vannak: Ács Eleonóra, Bodor Béla, Bodor Béláné, Bogara Györgyi, Csiszár Iván, Fodor Antal, Fodor Antalné, Forgács Zoltán, Gere Anita, Gombos György, Gombos Mátyás, Hegedűs Tibor, Horváth Ferenc, Horváth István, Horváth Tibor, Jámbor Andrea, Juhász László, Juracskó András, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Kovács Andrea, Kovács Apolló András, Kovács Endre, Kovács Géza, Laczik Szabolcs, Majtényi Zsolt, Mádai Attila, Mizser Attila, Mojdisz István, Müller Zoltán, Orosz Mihály, Petrenkó Tibor, Pénzes Sándor, Piriti János, Rohrbacher László, Ruff Mihály, Sáfár József, Ságodi Ibolya, Spányi Péter, Szabó Edit, Szabó Erika, Szakács József, Szász Mária, Tari Attila, Tepliczky István, Tóth Attila, Tóth István, Tóth Sándor, Unyatinszky Zoltán, Vécsy Zoltán, Weisz Csaba, Zenkl Gábor.

Az égbolt csodálatosan tiszta, alul is igen átlátszó, végig felhőtlen. A zenitben 6,7 a határmagnitúdó. Az égen szélesen, duzzantan, szinte a horizontig látszott a Tejút. Az M 31, M 13, M 6, M 7, NGC 7000 szabadszemes.

A csúcson 51 amatőrcsillagász tartózkodott az Aquarida 81 meteortábor alkalmából. Három csoport meteorozott: Tepliczky István vezetésével egy 10 fős csoport 20:15-től, Hegedűs Tibor vezetésével egy 6 fős csoport 20:40-től, Szakács József vezetésével egy 4 fős csoport 20:45-től. Tepliczkyék modern módszerrel meteoroztak: egy kazettás magnóra mondták be amit láttak.

Sokan úgy vélekedtek, hogy az ég túlságosan jó a meteorozásra. Inkább más programokba kezdtek: változóztak, mélyegeztek (Keszthelyi Sándor 11 fős csapata), vagy a csoportoktól távolabb fényképezték az eget.

Így amikor 20:54-kor először megjelent észak felé a sarki fény, többen észrevették és a szanaszét heverő csoportok egymásnak kiáltozták a ritka fény feltűnését! Mert a sarki fény 20:54--21:01-ig majd később 22:55-23:26-ig kétszer is szépen látszott a jó égen. Sokan szöveges feljegyzéseket készítettek, rajzoltak (ezek a beszámolók a Meteor 1981/9-es és 1982/5. számában megjelentek).

Fodor Antal le is fényképezte a fénylést. Úgy tudjuk ez a legelső hazai sarki fény fénykép. Soha még ennyi amatőrcsillagász nem látott hazánkban sarki fényt. De a legkülönösebb, hogy a sarki fényről hangfelvétel maradt fenn, amelyet ezennel közzéteszünk.

Tepliczky István vezette meteor-megfigyelő csoport tehát 20:15-től meteorokat figyelt, a látott hullócsillagok adatait magnóra mondva. Ennek köszönhető, hogy a közben feltűnő sarki fény adatai is rákerültek kényszerből a felvételre: mint a nemes meteorozást zavaró körülmény! Következzen tehát amatőrcsillagászat-történelmünk becses emléke: Tepliczky István (és csapata) élete első sarki fényének helyszíni közvetítése:

"FIGYELEM!

20 óra 55 perc-kor sarki fény! Fantasztikus!! Sarki fény! Áuáááá!!! Fantasztikus! Ez nem igaz! ... 5 PERC ÉSZLELÉSI SZÜNET SARKI FÉNY ÉSZLELÉS MIATT!!! Áuauáuááááá! Fokozatosan változik! Állati jó! Sarki fény!!! Áuáááá! Öregem! ....Gyerekek, ilyen nincs!....Gyerekek, ez nem igaz! Én csodálkoztam, hogy még nincs vége még az alkonyatnak! Állati jó! Már én is azt néztem..., már korábban is feltűnt, de nem volt annyira jellegzetes. Fantasztikus! Gyerekek! Ez nem igaz! Ilyen nincsen! Fantasztikus! Áuááá!!! Úristen! Sarki fény! Fantasztikus! Fokozatosan változik! Mintha mennének! Áááá! Ilyen nincs! Megfagyok, de marha jó! Sarki fény! Jajjj! Azt hittem, hogy az üstökös miatt ugatnak! Másrészt viszont azt hittem, hogy az üstökös csóvája ekkora! Vagy mit tudom én? Meg...meg...azt hittem, hogy állatövi fény! Sarkiiiiiiiiii féééééény! Azt a leborult....! ...Ez már fogas kérdés. ... Te, izé ---- nem! Ez biztos nem! Ez biztos, hogy sarki fény! Láttam egy csomó fotót róla, meg filmet láttam. Te, ez biztos, hogy sarki fény! Auaauuuauauauau ---áááááá! Sarki fééééééééény!

20 óra 58 perc. A sarki fény eddig oszlopos szerkezetű volt, sávos szerkezetű, és fokozatosan, szemmel láthatóan változott. Most elkezd halványodni. Most már csak egyenletes, alkonyatszerű sáv van az UMÁ-tól lefelé ... ... ... milyen csillagkép van ott? ... a Camelopardalisban tűnt fel ....hát remélem mások is lejegyezték --- remélhetőleg! Folytatjuk a meteorozást!

20 óra 59 perckor a 20-as meteor ... (nekiálltak meteorozni) ... 21-es meteor .... 22-es meteor.....

21 óra 01 perc. A sarki fény helyén halvány derengés, de lehetséges, hogy az alkonypír, ezt ki kéne számolni, .... 23-as meteor 21 óra 02 perckor, ... stb...."

114 perccel később újra jött a sarki fény. Még erősebben. A szó ismét Teplektoré:

"22 óra 54 perc. 100-as meteor... Ki látta? Hatos, és a Zenkl, de ő nem beszámítható, különben is nekem nyolc.

FIGYELEM! .... Áúúúúú ... ö ...ö ...Na, na, na, na .... sarki fény ismét, az UMA alatt, a régi helyén! Ismét sávos szerkezetű! FANTASZTIKUS! Bomlik! Most ... most: kettős! Most kifejezetten kettős! Fantasztikus! Úristen! Ez hülye....! Ez a Köszö hülye! Idejön... és erre jön a sarki fény! Ez nem igaz! ÁLLATI! Nyugaton villámlik! Északon meg SARKI FÉNY!!! Milyen színű!?? Milyen, milyen, milyen színű? ... Nem szürke ... rózsaszín ... vagy lehet, hogy hülye vagyok!

Közben van egy meteor! Egy pillanat! Gyerekek --- nem érdekel! A SARKI FÉNY DÖGÖLJÖN MEG! METEORRRRR! Aszondja, hogy 22 óra ...., hol? A sarki fénynél jött?! Szóval: 22 óra 57 perckor +2 magnitudós, narancs színű, 101-es sorszámú, 0,6 sec-es meteor. És látta a hetes, nyolcas, meg a ... azt hiszem senki más.

FANTASZTIKUS! Ez nem igaz! GYEREKEK! Nézzétek meg, hogy a horizont végig fénylett északon! NARANCSSZÍNŰ! ... komolyan! De nem! RÓZSASZÍN!!!! Annak érzem! De nézzetek meg! Az egész, EGÉSZ horizont FÉNYLIK! De végig! Na jó persze nem végig! MISKOLC felé! Meg Zirc felé! .... Hülye! Miskolc...bocs! Az egész! .... Fénylik az ég! Az nem igaz, hogy még nem alkonyodott be volna???... Itt nincsenek fehér éjszakák!!! Vagy vannak??? Fantasztikus!!!

23 óra 00 perc. megint élénkül ez a ROHADT SARKI FÉNY! Egy oszlop, pontosan a .... hát rajzolni kellene! De mintegy! A Göncöl rúdjának belső fele alatt! Alatt! Alatt! Igen alatt! A CÖVÖNÖVÖ-VÖNÖ környékén! Egyre élénkül az oszlop! És most! Nem, azért lehet, hogy hülye vagyok! És most! Kékes! És mintha most! Szélesedik! És nem! Kettéválik!? Vagy ... mit csinál az?? Hát arról van szó ... Te, őrült! Ja, és odanézzetek! Figyeljetek arra! És fényesedik! És a mostani fényes oszlop és a fa között félúton (...kiálltozások...) Nem tudom! Nincs! Kívülről ... nincs ott semmi hülye csillag! Nézzétek meg ott! Az a feje! Feje -- oké! De NÉZZÉTEK! Szenzációs! Egyre fényesedik, mind a kettő! És mintha kettős lenne! Az! Az, az! Arról beszélek! ÁLLATI!!! .... De nem pocsékolom a magnót! ....

102-es meteor, 23 óra 01 perc ... (meteoroznak)... a sarki fény mintha gyengülne az előzőhöz képest, de még mindig erős.

23 óra 03 perc. Most a legerősebb talán a sarki fény! Végig szálas szerkezetű ... és közben a meteor, a 103-as! ...23 óra 04 perckor egészen ... állítólag, a Draco farkáig felnyomult egy ... az UMA közepén keresztül! SZENZÁCIÓS! AZ EGÉSZ ÉSZAKI HORIZONT FÉNYLIK! Ami kérdés, hogy az 50 kilométerre lévő Győr hatása-e? Vagy a Leningrádi fehér éjszakák eltévedése???

23 óra 05 perckor egészen fel! ... A büdös fenébe! A Polárisig! ÉN SE LÁTOM! (kiálltozások szűrődnek be a felvételbe) ... A SARKI FÉNYBEN METEOR!!! 104-es meteor, 23 óra 05 perc, 0,4 sec, +2 magnitudó. Ki látta? Hármas, ötös és Zenkl, beszámíthatatlanul! ... 105-ös meteor... 23 óra 09 perckor ... és a meteor után!

EGY HATALMAS, NAGY, RENDKÍVÜL FÉNYES! Mennyi lehet ez? Úgy négy, négyésfél, öt, négy, négy magnitudó! Tehát ha úgy nézzük: egy 4 magnitudós, FANATASZTIKUS oszlop az UMA aljában! Most vastagodik! FANTASZTIKUS!

23 óra 10 perc. A sarki fény észlelés folytatódik! Ennek következtében a meteorészlelésre való koncentrálás némileg szünetel! Az előzőtől balra, kb. 5-10 fokra .... mely közben össze-vissza változott, IZÉK alakultak ide-oda benne! CSODÁLATOS! Ez is van vagy négyésfél magnitudós! BIZTOS VAN! Persze attól függ, hogy mihez képest! 15 fok hosszú magasságig! ...

Ebben a pillanatban feltűnt a holdacskának az izéje!!! ... FELKELT A HOLD! magyarul! Hogy a dolognak aktualitása legyen, ennek ellenére nagyon szépen látszik a sarki fény! FANTASZTIKUS! .. két perccel később, most 4 darab sötét sáv van, de lehet hogy 5 ! Ha ez így megy, még lesz!

HOPPÁ! METEOR! Jajjj! MENNYI AZ IDŐ??? AZ IDŐŐŐŐŐŐT!? ...23 óra 14 perc ... 106-os meteor! Visszatérve a sarki fényre! Fantasztikus! Most tényleg! Ez kezdi megerősíteni! Hogy az egész horizont fényessége... maga a sarki fény, és abba változik bele! Az Aurigáig! Jaaajjjj! Az Aurigáig fényes! És fényesek! És szédületes! ...

107-es meteor 23 óra 17 perckor... (ismét meteoroznak 3 percig) ... SARKI FÉNY! FANATASZTIKUS! Te ? Nem fényszóróznak a ruszkik?!?? Ö, öööö?!?!?....A szovjet alakulatok!? FANTASZTIKUS! Na most már a Tejútnál is fényesebb! Gyerekek hármas, ötös, vagy négyes, vagy hármas, vagy négyes! Vagy mennyi ez? Nézzétek!!!! IRTÓZATOS! Sokkk... FANTASZTIKUS! Sokkal fényesebb....! Állati!!! Állati, állati, állati! ... Pardon! Hogy mondtad? Szóval nem állati, hanem sarki!

23 óra 22 perckor 112-es meteor....A sarki fény továbbra is fantasztikus látvány! Állati! SZENZÁCIÓSS! Írtózatos! Egyébként lehet, hogy hülye vagyok, de a színe KÉKESFEHÉR! Vagy ZÖLD! ZÖLD!!!! Úgy van! ZÖLD!!! KÉKESFEHÉR!!! Mi a véleményetek? Szerintem biztos! Egyértelmű! fantasztikus! ÁLLATI! Ez a hülye Weisz, mért nem fotózza? Elnézést!

23 óra 24 perckor meteor .... A SARKI FÉNY 23 ÓRA 25 PERCKOR ELTÚNT!......."

A jelenséget látta és a magnófelvételt lejegyezte: Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2003. 10. 28.

2000. szeptember 27-én hajnalban nem sikerült látni a 15 órás holdsarlót

KSZ és SRA álmosan jelenti Pécsről: Természetesen szeptember 27-én szerda hajnalban 5.30-kor csörgött a vekker. Kinn még csillagos az ég. Gyors öltözés, pakolás, binoklik (7x35, 10x50, 20x80 !) hónunk alá kapása, indulás 05.45-kor, be a kocsiba, ki a városból.

05.55-re már Pécstől 8 km-re délre Pécsudvard és Pogány között vagyunk egy dombháton futó földúton. A cél a 16 óra alatti holdsarló, azzal a fogadalommal: ha ezt most meglátjuk, egy évig nem kelünk ilyen hajnalok hajnalán!

Az ég felhőtlen, csupán a keleti ég alján vannak friss és régi kondenzcsíkok. Már elég világos van és egyre jobban nő a fény, de keressük a sarlóját a Holdnak. Binoklizunk, pásztázunk - de hiába, mert ezek a kondenzcsíkok szinte felhősávokat alkotnak.

Nálunk van egy számítógépes ábra, hogy hol van a Naphoz (ezt egy gyenge naposzlop jelzi) képest a Hold, de nincs ott. Még a 20x80 B-vel se! Nézzük a pirosló csíkozást, de hiába. 06.25-kor adjuk fel, már nagyon világos van (bár a Jupiter, Szaturnusz és a Sirius akkor is látszik).

Ha ezek a csúnya felhőcsíkok (talán kondenzcsík okozta?) nem lettek volna, talán ment volna.

Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1961/4. 2000. 09. 27.

2006. augusztus 23-án hajnalban nem sikerült látni a 15 órás holdsarlót

Este még zivatar volt Pécsett, éjjel is a felhők vonultak. Hajnali 3-kor csillagos ég volt, de a csapadék miatt alul párásan. 4 óra előtt erős szél támadt, az alsó égrészek kitisztultak, noha szakadozott felhők mozogtak.

2006. augusztus 23-án NYISZ 04:35-kor keltünk fel, 4:45-kor már a kocsiban ültünk, kihajtottunk az ébredező városból. 04:56-kor Pécstől 7 km-re délre egy dombtetőn álltunk le, a kocsi orrával északkelet felé fordulva.

Akkor már újra szélcsend volt, az ég nagy részét szinte álló felhőzet takarta, de az északkeleti ég irányában egy 80-90 fok széles és 20-25 fok magas terület felhőmentes volt.

A Vénusz nagyon erősen fénylett 5-6 fok magasan. Jobbra a magasabban a Procyon, még odébb, csupán 3-4 fokkal a horizont felett a Sziriusz látszott jól.

Erre a hajnalra szép együttállás volt jelezve. Sorban felülről lefelé: Vénusz, Szaturnusz, Merkúr, Hold. És valóban, ahogy 04:59-kor a Vénusztól lefelé irányoztuk a 10x50 binokulárt: egy fénypont látszott 3-4 fok magasan: a Szaturnusz. 05:02-től már szabad szemmel is elő-előjön a Szaturnusz. Valóban az, mert 20x80 B-vel korongként, kicsi ellipszisként látni.

Ahogy világosodik az ég, látni az alsó 1-2 fokos részben barnás-narancsos koszcsíkokat. Távoli kondenzcsíkok maradványai lehetnek, mert néha a látcsövekben a repülők kis pöttyei, vagy friss csíkjai is látszanak. Ennek ellenére 05:08-kor észrevesszük a Merkúrt, 1 fokkal a horizont felett, fényes csillagként. 05:09-től szabad szemmel is bevillan, majd pár percig így is jól látszik.

Az ég alja egyre világosabb, pedig még csak 05:13 van, az elméleti holdkelte ideje. Folyamatosan nézzük a megtámasztott 10x50 és 20x80 binokulárokkal a kérdéses égrészt. Éppen egy antenna irányába nézve, ott ahol a Szaturnusz, majd a Merkúr kelt fel - de nem tudjuk a leghalványabb foszlányát sem megpillantani a 15 és fél órás holdsarlónak. 05:40-ig próbálkozunk, de a vörösödő ég már nagyon világos. Sejtjük, hogy Holdunk szabad szemes látványa ma nem lesz, de még bizakodunk a távcsöves látvány ajándékában. Hiába.

Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

2006. december 22-én este a Discovery űrsikló látása

"A Discovery űrrepülőgép a leszállás előtti utolsó köröket rója. 1 óra múlva éppen Magyarország felett fog elrepülni DNy-ÉK irányban, így derült idő esetén az egész ország területéről jól látható egy (a heavens-above szerint) feltűnő, -1,6 magnitúdós objektumként. Szinte egy vertikális körön halad majd tőlünk nézve, Budapestről pl. 87 fokos horizont feletti magasságot ér el!"

A fentieket Szabadi Péter írta a listára 2006. dec. 22-én délután (melyet pár perce olvastam csak el), viszont 2006. dec. 22-én péntek délután éppen azon az útvonalon, azaz a 6-os, M6-os, M0-as, M1-es útvonalon haladtunk kocsival. Dunaújváros után ment le a Nap, hamar besötétedett, így amikor Tatabánya környékén jártunk már koromsötét volt a felhőtlen és tiszta ég. Az autópályán robogó kocsiból kitekintve igen szép, csillagos, Tejútas ég volt, mondtam is Sragner Mártának, hogy figyelje az Ursida meteorokat.

Azt nem láttunk, viszont Tatabánya és Tata között egyszercsak nyugaton megjelent egy fényes, nyugodtan haladó, műholdszerű valami és a kiváló égen lassan fölénk kúszott. Fénye jóval a Vega felettinek tűnt, biztosan mínusz -1 sőt -2-es lehetett, maximális fényében talán -3 magnitúdós volt. Annyira feljött a zenitbe, hogy én a kormánykeréknél ülve és 120-130 km/órával haladva nem is láttam tovább, de Márta jobbra kidugva fejét folyamatosan látta, és végül hirtelen tűnt el északkeleten félmagasan.

Biztosak voltunk benn, hogy a Nemzetközi Űrállomást látjuk, de eszerint a Discovery űrsikló volt.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 01. 02.

2004. augusztus 20-án este egy háromszögben alkotó műhold-kötelék

Sokan láttuk a 3 műholdas köteléket a Bükk tetejéről, Szentlélekről, 2004. augusztus 20-án 22:10 NYISZ-kor. A háromszögben haladó műholdakra Mizser Attila az amatőrcsillagászati mozgalomban végzett munkássága, ismeretterjesztő és publikációs tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetéssel ezen a napon kitüntetett Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára hívta fel a figyelmet.

Éppen mellette álltam, így láttam a köteléket én is, és sikoltozásomra: még vagy ötven amatőrtársunk. A három műhold egy V-alakot formázó egyenlőszárú háromszögben haladt a Del és az Aql között felülről lefelé, úgy, hogy a köztük lévő 0,5 foknyi távolságuk vagy alakzatuk nem változott. A műholdak elég halványak, olyan 4,5 vagy inkább 5,0 magnitúdósak lehettek, az alsó talán 5,5-ös. Az itteni elég fénymentes helyen sem voltak feltűnőek, és nyilván városi égen nem is láthatók. A jelenlévők eszmét cseréltek és közülük többen emlékeztek rá, hogy már a korábbi években is látták innen a csoportot, és volt, aki azóta állandó lakhelyén is látta a triót.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2004. 08. 23.

Ugyanezt a csapatot én is láttam már, de szabadszemmel: egy szabályos háromszöget alkotó műhold-kötelék haladt egyébként teljesen átlagos műhold-sebességgel. Két vagy három évvel ezelőtt, a Bükkben, Szentléleken mentek kelet, délkelet felé félmagasan. Inkább halványak, 4,5 magnis pontok voltak, egymástól 1-1,5 fokra. Az alatt a pár perc alatt, amíg látszottak: tartották egymáshoz képest a helyzetüket. Többen láttuk, még töprengtünk is rajta, hogy hogy lehet így egybetartani a hármat (drótkötelekkel?, alulról vezérléssel?, ők egymást pozícionálják?) és vajon mi célt szolgálnak így.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2004. 08. 18.

2004. augusztus 11/12, 12/13, 13/14, 14/15 éjjeleken Perseida meteorraj észlelés

Négy éjszakát tartalmazott a MCSE Kiskun Csoport észlelőtábora, amely jó körülmények között, jó társaságban és hangulatban zajlott, érdekes csillagászati előadásokkal, 15-20 távcsővel és 60-70 fős létszámmal. Solt déli részén, a várostól 5 km-re délre, a Duna keleti partjához közel táboroztunk. Mind a négy éjjel lehetett észlelni.

11/12-én éjjel 5,9-6,0 magnitúdós ég lehetett, szép tejúttal, talán csak alul volt közepes ég, de egyetlen felhő sem volt egész éjjel. Természetesen ilyen jó égen a mélyegekben gyönyörködtünk, de egy 40 fő körüli gyermekcsoport (és laikus felnőttek) 22---01 NYISZ között hangosan számlálta a látott meteorokat: 351 darab meteort láttak. A nagyobbak a távcsövek között várakozva is sok szép meteort (90 %-ban Perseidát) láttak, bár sok volt a +4 vagy +5-ös halványságú is. Érezhetően 23 óra után volt a legerősebb a hullás, aztán gyengült. A meteor-nézőknek nagy élmény volt ez is: volt olyan 70 éves nyugdíjasunk, aki azt mondta: egész életében nem látott ennyi hullócsillagot! Hevesi Zoli észlelt egyedül "szabályos" módon, szerinte is 23:00-23:30 NYISZ volt a legerősebb, aztán gyengült, de mivel utána 03:00-ig meteorozott, újra erősödött, és hajnalra majdnem elérte a 23 óra körüli potyogást (nyilván a radiánspont feljebb mászása miatt). Ő egymaga több mint 200 meteort jegyzett fel.

12/13-án éjjel 6,1-6,2-es ég volt, teljesen felhőtlen végig. A kiskorúak (40-50 fő) megint kifeküdtek meteorozni, és 22---01 NYISZ között most már "csak" 172 meteort számláltak, de ez is nagy élmény volt nekik. Ők is megjegyezték, hogy úgy látszik tegnap este lehullott a csillagok nagy része... A nagyobbacskák rengeteg mélyeget néztek. Egy 250 mm-es Meade automata-távcsővel messiereztek, és ugyanakkor, ugyanazt az objektumot a többi 10 távcsőbe is beállították és nézték. Éjfél körül jött Tepi telefonja a Polarisból, hogy mintha sarki fény lenne....ellenőrzésként kicsődültünk vagy hatvanan a Duna-partra, de nem volt semmi észak felé csak Dunaföldvár és Solt gyenge és mozdulatlan fénykupolái.

13/14-én éjjel felhők vonultak, így az égnek mindig nagyobb része volt fedett. A lyukakban véletlenül láttak a gyermekek 30 meteort, de már inkább viccmeséléssel szórakoztatták egymást.

14/15-én éjjel a nagy szél hatására igen jó átlátszóságú, olyan 6,3-6,4 magnitúdós ég lett, alul is igen jó. A táborból kitelepültünk távcsövekkel a mezőre, és zavaró fényektől teljesen mentesen mélyegeztünk. A tejút igen szélesen a Nyilas csillagkép aljáig húzódott, alul is igen jó ég volt. A meteorok száma észrevehetően kisebb volt, és már csak 50%-ik volt a perseida. A jó ég megmaradt hajnalig, bár éjfél körül több felhőátvonulás is zajlott. Este a Neptunuszt, az Uránuszt, hajnali 4-től a Vénuszt és a Szaturnuszt távcsöveztük meg. A legnagyobb észlelést 15-én hajnalban tettük, amikor 05:18-ig néztük szabad szemmel a legvégén már 22 óra 06 perces holdsarlót.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2004. 08. 16.