2012. január 3.

2011. december 31-i estén Iridium-felvillanás és ISS-átvonulás megfigyelése

2011. december 31-én már dél előtt teljesen felhőtlenné vált az ég és így is maradt. A mélykék égen szépen sütött a Nap, így megnézhettük a napfoltokat. Szabad szemmel egy, 8x30-as látcsővel négy, 10 cm-es lencsés távcsővel hét napfoltot láttunk.
17:41-kor kimentünk a sötét ég alá. Az ég tiszta és jó átlátszóságú, északnyugaton a Nagy Nyári Háromszögben még a Tejút is derengett. A 6 napos Hold fénylik, de nem zavaróan.
A 17:43:32-re északkeleti irányba 55 magasra előre jelzett -6 magnitúdós Iridium-47 látására mentünk ki. Az Iridium egy 3 magnitúdós csillagként a Perseusban jelent meg és lassan mozgott észak felé. Pontosan az előre jelzett időben fényesedni kezdett 0-ra, majd -2-re, végül -4 magnitúdós csúcsfényességre, mert a Jupitert is túlragyogóan fénylett pár másodpercre. Utána gyorsan visszahalványult és 2 magnitúdós csillagként haladt tova.
Megnéztük szabad szemmel a mü Cephei félszabályos változócsillagot. A 3,6 és 4,2 összehasonlító csillagokat és a változót szemléltük egy percig. Mind a ketten elég halvány állapotúnak láttuk a mü Cep-et.
A Nemzetközi Űrállomás 18:17 és 18:21 közöttre jelzett átvonulását szintén felhőtlen és tiszta égen figyelhettük Pécsről. Az ISS 2 magnitúdós csillagként jelent meg a béta Cygni (Albireo) alatt. Elhaladt fél fokkal balra a csillag mellett. Lassan mozgott a Hold irányába, közben lassan fényesedett.
A Cygnus és Pegazus között haladt méltóságosan, fényesedve, hamar a Capella fényét is túlhaladta. Legfényesebb állapotában sem érte azonban el a Jupiter -2,4 magnitúdós fényét: csupán -2 magnitúdó volt maximumában. Különös volt, hogy közben a nyugati eget sokszor villámlások tették vibrálóvá, melyet dörgés kísért: a szilveszteri tűzijátékozás fénye és hangja.
A Pegazus négyszögének jobb felső csücskéhez közeledve az űrállomás már halványulni kezdett. Amikor a béta Pegasi (Scheat) alá ért, akkor már csak 1 magnitúdós volt. Belépve a Pegazus-téglalapba, hogy azt átlósan átszelje: igen halvánnyá vált, már csak 3, majd 4 fényrendűen haladt bele a földárnyékba, de nem hunyt ki teljesen. Végül a gamma Pegasi (Algenib) csillag felett 5 magnitúdósként vesztettük el teljesen, amikor már a Holdtól északra ért.
Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 12. 31.

A Nemzetközi Űrállomás hazánk feletti átvonulását Landy-Gyebnár Mónika is látta és lefényképezte Veszprémből.