Születésnapi ajándék - Vénusz-átvonulás Pécsett.
Az MCSE honlapján és a megyei napilapban előre meghirdetett két pécsi helyszínen (Pécs, Kertváros, Siklósi úti TESCO parkoló; Pécs-Patacs, Pellérdi u. 42. Patacs-Rácváros Egyesület - Patacsi Pilvax) sikeresen lezajlott a Vénusz-átvonulás észlelése és távcsöves bemutatója 2012. június 6-án. Mindkettőt az MCSE Pécsi Csoportja szervezte. Ha már úgy hozta a sors, hogy 1952. június 6-án születtem, a véletlen egybeesésen megilletődve: igyekeztem mindkét helyszínen ott lenni és aktívan részt venni a programokban.
NYISZ 3:00-kor keltem. Az ég teljesen felhőtlen, nagyon tiszta, hidegfront utáni gyengén szeles volt, 8-9 fok C-vel. 4:00-kor indultam kocsival otthonról távcsővel és napszűrőkkel felszerelkezve. Úgy kanyarodtam, hogy felvegyem Ignátkó Imrét és az ő Coronado naptávcsövét is. Amikor 4:22-re kiértünk Pécs déli részére a kertvárosi TESCO parkolójába, már 10-15 fő várakozott. Ez később 50-60 fővé nőtt és állandósult, sőt a jövés-menés miatt talán 80-90 ember is megfordult itt. Főként fiatalok voltak, párok, házaspárok, számos egészen kicsi gyermek is.
Kiraktuk a távcsöveket:
Áts Gellért (Pécs, 60/700 mm-es lencsés távcső),
Áts György (Pécs, 150/1200 mm-es tükrös távcső),
Gyenizse Péter (102/820 mm-es lencsés APO távcső),
Halmi Gábor (Pécs, 300 mm-es f/4-es teleobjektíves fókuszkétszerezős távcső),
Ignátkó Imre (Pécs, 70/700 mm-es Coronado-val felszerelt távcső),
Keszthelyi Sándor (Pécs, 102/500 mm-es lencsés távcső),
Dr. Kóbor József (Pécs, 16x40 mm-es monokulár),
Dr. Lutz Zsolt (Pécs, 114/500 mm-es tükrös távcső),
Mérei András (Pécs, 300 mm-es f/4,5 teleobjektíves távcső),
Novák István (Mecseknádasd, 114/900 mm-es tükrös távcső), Patacsi Zsolt (Pécs, 50/540 mm-es Zeiss-refraktor) hozta el a távcsövét.
Persze binokulárok, fényképezőgépek, videokamerák, napszűrő szemüvegek is akadtak.
A felhőtlen ég erősen pirkadt, azon már csillagok nem voltak. Közben 4:24-től 4:30-ig a Nemzetközi Űrállomás haladt át nyugatról csaknem a fejünk fölött délkeletig, talán -2 magnitúdós lehetett. Ezután a még magasan álló Holdat céloztuk be a távcsövekkel és mutattuk meg krátereit. Az egyre gyülekező nagyközönség nem mutatott különösebb érdeklődést a Hold iránt, hiszen nem ezért jött, mindenki a Napot és a Vénuszt várta. Még volt idő a 4:57-es elméleti napkeltéig.
A keleti-északkeleti ég alja egyre pirosabb lett és egyre bizonyosabbá vált a napkelte helyzete. A Nap első sugarai éppen 05:00-kor jelentek meg. Már az első percben olyan tisztán és erősen sütött, hogy a távcsövekben vakított vörös fénye - azonnal fel kellett tenni a napszűrőket.
Így jól megszűrve emelkedett ki a horizontból felső fele, amelyen azonnal észrevehető volt egy hatalmas fekete folt: a Vénusz korongja! Amikor a teljes napkorong a látóhatár fölé került, a Nap hatalmas elliptikus vörös foltján érdekes volt a Vénusz kicsi, de szintén elliptikus fekete foltja. Ahogy a Nap még feljebb jött, úgy váltak láthatóvá a napkorong közepén elszórt kis napfoltok. Ezek jóval gyengébbek, kisebbek és határozatlanabbak voltak a Vénusz erős, nagyméretű és éles peremű sötét oldalánál. A nagyközönség eleinte 4-5, majd később 10-15, a nagyon jó szeműek 15-20 napfoltot számolt össze. Ahogy a Nap még feljebb jött, úgy a nagyobbacska foltok umbrára és penumbrára tagolódtak.
Puszta szemmel az első 10 percben még lehetett a Napba nézni, és ha mereven néztük a napkorongot: a felső részén látható volt a Vénusz fekete pöttye. Később már csak szűrőkkel (hegesztőüvegekkel, napnéző fóliákkal, napfogyatkozásnéző-szemüvegekkel) folyhatott a szabadszemes nézés.
A napkorong eleinte nemcsak ellipszis alakú, de széle szakadozott, kiszögelésekkel tarkított torzképű volt. Később szabályosabb ellipszissé, majd nagyjából körré vált. Közben ismertettük a Nap, a Vénusz fizikai adatait, a jelenség mibenlétét, csillagászattörténeti fontosságát, ritkaságát. Osztogattuk az MCSE négyoldalas szóróanyagát. Pécsi és országos rádiók riporterei jelentek meg közöttünk, akiknek Áts György és Gyenizse Péter adott interjúkat. Szathmáry Elemér, kocsijából terülj-terülj asztalkát varázsolt elő és töpörtyűkrémes (kolbásszal, tojással, sajttal, zöldpaprikával, újhagymával gazdagon díszített) szendvicseket készített és kínált, csillagásznak és érdeklődőnek egyaránt, természetesen ingyen!
6:05-kor néhányan átvonultunk a még néptelen város nyugati részére. Patacson a Pellérdi u. 42-ben, a Patacsi Pilvax törzsközönségének szervezett itt Lőrincz Miklós távcsöves bemutatót. Ők már 4:15-től talpon voltak, de a Mecsek hegyvonulata miatt itt a Nap csak 5:25-kor jelent meg. Azt is csak egy utcával odébb települve láthatták meg. A vendéglátóhely előtti részre csak 6:15-kor kezdett sütni a Nap, éppen amikor odaérkeztünk. Akkor már több távcső került ide.
Atárdics Péter (Pécs, 90/910 mm-es lencsés távcső),
Ignátkó Imre (Pécs, 70/700 mm-es Coronado-val felszerelt távcső),
Keszthelyi Sándor (Pécs, 102/500 mm-es lencsés távcső),
Lőrincz Miklós (Pécs, egy 150/1200 mm-es és egy 150/1000 mm-es tükrös távcső) észlelt és mutatott be. A távcsöves bemutatást Füzesi Nagy János, Szathmáry Elemér, Vágó Györgyné segítette. Az ekkor jelen levő 30-40, napközben 40-50 ember láthatta a napfoltokat és az átvonulást lassan befejező Vénuszt. Mindösszesen 127 fő nézett a távcsövekbe.
Az utolsó félórában koncentráltunk a Vénuszra. Hiába alkalmaztunk 5 és 6 mm-es okulárokat, azokkal sem láttunk a Vénusz sötét korongján semmiféle részletet és nem láttuk a bolygó légkörét, hacsak nem számít annak, hogy a bolygókorong pereme nem volt teljesen éles. Oka az lehetett, hogy a Nap (és a Vénusz) még alacsonyan volt, csak 17-18 fokra a horizont felett. (8 évvel ezelőtt sokkal magasabban volt és akkor voltak gyenge részletek.) Továbbá most a légkör is sokkal nyugtalanabb, szelesebb volt.
A Vénusz mindvégig szabadszemes látványú volt. 6:33-kor még jól látszott szabad szemmel (hegesztőüveggel) a Vénusz.
Koncentráltunk a kontaktusokra a távcsövekkel, mert 6:33-tól 6:36-ig egyre közeledik a Vénusz a napperemhez. Először a Vénusz 58”-es körének és az 1890”-es napkorong peremének belső érintésére (III. kontaktus), utána a Vénusz teljes és végső kilépésére a Napról (IV. kontaktus) következett. Az időt DCF órával mértük.
III. kontaktus:
6:37:29-kor sötét híd alakul ki a Vénusz és a napperem között (Keszthelyi Sándor 102/500 mm-es lencsés távcső 83x nagyítás).
6:37:55-kor a Vénusz köralakjának íve és a napperem íve a III. kontaktust mutatja (Keszthelyi Sándor 102/500 mm-es lencsés távcső 83x nagyítás).
6:38:50-kor már összeér a Vénusz és a perem (hídjelenség?) (Ignátkó Imre a Coronado naptávcsőben a 70/700 mm-es refraktoron 70x nagyítással).
6:39:58-kor a Vénusz köralakjának íve és a napperem íve a III. kontaktust mutatja (Ignátkó Imre a Coronado naptávcsőben a 70/700 mm-es refraktoron 70x nagyítással).
Utólag megnézve: Pécsre 6:37:40-et jeleztek előre.
6:47-kor tűnt úgy, hogy a Vénusz fele még rajta van a Napon és a fele már nincs. 6:53-ra a Vénusz már alig láthatóvá zsugorodott.
IV. kontaktus:
6:55:10-kor eltűnt a Vénusz (Ignátkó Imre a Coronado naptávcsőben a 70/700 mm-es refraktoron 70x nagyítással).
6:55:24-kor eltűnt a Vénusz (Keszthelyi Sándor 102/500 mm-es lencsés távcső 83x nagyítás).
Utólag megnézve: Pécsre 6:55:20-at jeleztek előre.
[A kilépést a pécsi TESCO-nál maradtak is nézték. Novák István 114/900 mm-es tükrös távcsővel fekete csepp formát észlelt 60x nagyítással, míg a Vénusz napfelszínről való eltűnését 100x nézte. Gyenizse Péter szép sorozatfelvételeket készített a napkeltéről és az utána következő eseményekről. Dr. Lutz Zsolt a III. kontaktusról készített 3 perc 10 másodperces videofelvételt.]
Miután mindkét pécsi helyszínen sikerült az észlelés és a bemutatás: következhetett az ünneplés. Szalonnás-hagymás-medvehegymás tojásrántotta készült, majd házi kolbász sütésével kedveskedtek vendéglátóink. Reggeli után iszogatás, beszélgetés, napfoltnézés folyt.
10 órára a Pécsi Egyetemi Könyvtárba voltam hivatalos. Egy-két hónapos munkával lelkes könyvtárosok egy csillagászati könyvkiállítást állítottak össze a Klimo-féle műemlékkönyvtárban. Legalább 100 igen régi csillagászati könyvet kerestek elő és tettek feliratozva a vitrinekbe, egy-egy szép illusztrációnál vagy csillagtérképnél kinyitva. Összeszedtek 10-15 régi távcsövet, napórát, csillagászati műszert, amely Pécs középiskoláinak fizikaszertáraiban lapult. Ezeket is ideszállították és feliratozva állították ki. Ennek a kiállításnak a címe „A nagy világ csodái a fölöttünk való világról. Csillagászattörténet a Klimo Könyvtárban” és az ünnepélyes megnyitója éppen 2012. június 6-án 10 órára esett. A könyvtár igazgatója, a kiállítást szervező könyvtáros, a püspökség képviselője mellett én is köszöntést és kis csillagászattörténeti előadást tartottam az 1700-as évek csillagászatáról. A 40-50 fős közönség ez után megnézhette a (2013. március 31-ig nyitva tartó) kiállítást. Ez alatt három újságíró és riporter készített velem interjút, különösen érdeklődve a ma reggeli Vénusz-átvonulás élményei iránt.
Végül taxival ismét visszamehettem a Patacsi Pilvaxba, éppen 12 órára értem oda. A nap hátralévő részét ünnepléssel tölthettem. Most már megnyugodhattam: láttam és leészleltem életemben kettő Vénusz-átvonulást! Ennél több pedig egyetlen embernek sem adatik meg sehol és sohasem! Sem a múltban, sem a jövőben!
Keszthelyi Sándor
Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2012. 06. 07.
