2001. augusztus 18-i hajnali 23 óra 33 perces korú holdsarló

Holdsarló megfigyelése 2001. augusztus 18-án hajnalban. (Minden időadat UT-ben)

A Meteor Távcsöves Találkozó helyszínén (Bükk-hegység, Szentlélek, Turistapark, Miskolctól 20 km-re nyugatra) 750 m magasban az egész éjszaka felhőtlen volt, elég jó átlátszóságú és nyugodt légkörrel. 02:45-kor az éjjelt távcsövezéssel töltő táborlakók nagy része sátrában aludt, csak néhány későn fekvő és korán kelő amatőrcsillagász tartózkodott az észlelőréten.

Keszthelyi Sándor 02:53-kor vette észre a Holdat. Azonnal felhívta a körülötte lévők figyelmét a holdsarlóra, kérve a közös megfigyelést, majd kiáltozással tette közhírré a jelenséget. Néhány érdeklődő kijött a sátrából és csatlakozott a sarlót nézőkhöz. A 150 fős létszám nagy része mély álomban aludt, vagy ha hallotta is a kiáltozásokat: nem volt ereje és kedve felkelni.

Így a holdsarlót a következő 11 fő látta: Balogh János (Hosszúhetény), Bánrévi Imre (Budapest), Berente Béla (Kocsér), Csík Dániel (Budapest), Éder Iván (Budapest), Farkas Ernő (Budapest), Keszthelyi Sándor (Pécs), Keszthelyiné Sragner Márta (Pécs), Mizsér Csaba (Budapest), Simon Attila (Géderlak), Szitkay Gábor (Nyúl).

02:53-kor a Hold már 8-10 fokkal volt az ÉK-i horizont felett. Jól látszott szemmel. Csak a fényes ívdarab 120-130 fokosan, nagyon vékonyan. Hamuszürke fény nincs, és már nem is jön elő a továbbiakban sem. A Bükk-fennsík hasonlóan magas hegyei nem zavartak. Az egyes helyeken álló fenyőfák sem zavartak, közöttük a Hold megfigyelhető volt, sőt jó támpontot jelentettek a világosodó égen egyre gyengülő holdsarló folyamatos figyeléséhez. 02:55-kor a Hold éppen 24 órás volt, attól kezdve egyre inkább az alatti lett, így folyamatos továbbészlelése egyre jobb eredményre vezetett. 03:12-kor gyenge, de még látszó 90-100 fokos ívdarab. 03:15-kor is megvan még, de már csak 80-90 foknyi. 03:17- kor az ég nagyon világos, a Hold rövid ívdarab csak. Binokulárokban jól látszik, érdekes látvány, némi részletekkel. Letéve a binokulárt: az égen is jobban látszik puszta szemmel. 03:20-kor nagyon gyenge szemmel, csak egy kis vonal. 03:21-kor olyan rohamos a világosodás, hogy azt érezzük: hamarosan eltűnik a Hold. Még a fenyőfák és a binoklis látvány segít, de már nem sokáig. 03:22-kor a Hold végleg eltűnik szabad szemmel.

Binokulárokkal tovább nézzük, azokban még látszik, bár a pirkadat egyre erősebb fényt okoz. Mindenki igyekszik egyre tovább nézni. 03:25-ig látta 7x35 B-vel Keszthelyiné Sragner Márta. 03:28-ig látta 10x50 B-vel Keszthelyi Sándor. 03:31-ig látta 15x60 B-vel Mizsér Csaba. Simon Attila olyan jól rögzítette 10x50 B-ben a Hold helyzetét, hogy sokkal tovább látta, igaz nagyon halványan és nehezen, de látta. Csak 03:45-kor vesztette el végleg. 03:46-kor már a Nap felső pereme és így első sugarai is megjelentek a hegytetőn.

A holdsarlót Szitkay Gábor is beállította 155/1395 mm-es Astro-Physic refraktorába. 140 x nagyítással gyönyörű volt a fenyőfaágak között bujkáló sarló, melyen néhány nagyobb és tucatnyi kisebb kráter élesen látszott. Gábor 03:17-kor sikeresen lefényképezte a Holdat. A távcső fokuszában 1/30 sec expozíciót alkalmazott FUJI 800.as filmre. A színes képen egy cérnavékony sarló látszik, 120 fokos hosszan, rajta 10-15 különböző csomó, szakadás, fényesebb-sötétebb rész sorakozik.

Mivel az újhold 19-én 02:55-kor állt be. Szitkay fényképe 18-án 03:17-kor 23 óra 38
perces. Utolsó szabadszemes látása: 18-án 03:22-kor 23 óra 33 perces. Utolsó binokuláros látása 18-án 03:45-kor 23 óra 10 perces volt.

Keszthelyi Sándor.

2004. augusztus 15-én hajnalban 22 óra 06 perc korú holdsarló észlelése

Helyszín: Solt déli része, a városkától 5 km-re délre: Kali-major, a Teleki-kastély parkja. MCSE Kiskun Csoport észlelőtábora.

2004. aug. 15-én vasárnap hajnalban NYISZ 01:10-kor tértünk nyugovóra, és 04:10-kor keltünk fel ketten: Keszthelyi Sándor (Pécs), Sragner Márta (Pécs). Az ég nagyon tiszta, csaknem teljesen felhőtlen, a keleti égen az Orion, balra a Gemini, benne a Vénusz ragyog és a Szaturnusz látszik. Egy 16 cm-es Newtonnal megtávcsövezzük a két bolygót.

Most kezdődik a pirkadat, indulhatunk holdsarló vadászatra. A kastélypark fái akadályoznak, így 04:46-kor kigyaloglunk kelet felé egy szántóföldre. Közben Ferenczi Béla (Dunaújváros) és Németh Zoltán (Nagyvenyim) kocsival elszáguldanak mellettünk, ők 1 km-re keletre mennek ki a holdsarlót fotózni.

Mi 04:52-kor érünk ki, jó az északkeleti-keleti horizont. Már pirkad alul. 7x35 binokulárral kicsit pásztázva: megvan a Hold sarlója. Könnyen.

04:53-kor látni szabad szemmel is, bár nehezen, csupán egy 90 fokos ívdarab, 3-4 fokkal a horizont felett. Hamuszürke fény nincs, már többé nem is lesz. Binokulárral szebb a látvány, ott 130-150 fokos is megvan. Így csomós, ragyás, szakadozott a fényes része. 04:58-05:04-ig egy felhőcsík takarja a Holdat, majd újra látszik. Csak 80-90 fokos negyedkörív. Egy távoli fa körvonalai fölött rögzítjük helyét.

05:10-kor visszatér Ferenczi Béla és Németh Zoltán: boldogan újságolják, hogy mindketten lefényképezték 04:50-04:55 között digitális gépükkel a Holdat.

Ekkortól együtt, négyen nézzük a Holdat tovább, hogy minél jobb, még koraibb holdsarlót figyelhessünk. Már nagyon közeli a 22 órás határ! Betervezzük, hogy addig, azaz 05:24-ig figyeljük.

Már nagyon piros az ég alja, már csak a Vénusz, és alig-alig a Szaturnusz látszik, de 05:11-05:15-ig szépen látjuk a Holdat. Illetve sejtjük: ezt már egy laikus járókelő nem venné észre. Már 7-8 fok magasan van. Annyira világos az ég, hogy nagyon nehezen látjuk, már csak sejtjük, néha a binoklikkal kisegítjük a szemünket, újra meglátjuk, de egyre nő a világosság és: 05:18-kor egyszerre végleg elveszítjük puszta szemmel. (Ez 22 óra 06 perces időt jelent az újhold előtt, mivel újhold az
évkönyv szerint aug. 16-án 03:24 NYISZ-kor következik be).

Ezután binoklikkal (mi 7x35-tel, ők két 7x50 B-vel) nézzük, ebben még észrevehető a sarló. De olyan rohamos a virradat fénye, hogy 05:25-kor Keszthelyi, 05:28-kor Ferenczi, 05:30-kor Sragner és Németh is végleg elveszíti a Holdat. (Valamennyien már 22 óra alatti adatok, de már nem szabadszemesek) Még jönnek "későnkelő" táborlakók, de ők már nem látnak semmit.

Még várakozunk. Az ég alja igen vörössé válik, egyes felhőfoszlányok izzani kezdenek, míg végre az Alföld asztalsimaságú horizontja legalján végre megjelenik a Nap első sugara: 05:45-kor.

Mit ér ez a 22 óra 06 perces szabad szemes holdsarló? Egyikünknek élete második legjobb eredménye. A többieknek is: egyéni rekord! Az országos listán 11-dik helyet jelez. Több mint 7 éve, azaz 1997 márciusa óta nem született hazánkban ilyen vékony holdsarlóról észlelés, mint most! A fényképezett holdsarlók között két jobb volt csak Magyarországon, ez bizony: "bronzérem", megosztva a két fotósunk között!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2004. 08. 16.

2007. június 9-én az Atlantis űrsikló és a Nemzetközi Űrállomás

A Vértesben táborozó és sötétedéstől pirkadatig távcsövező amatőrcsillagászok is látták az Nemzetközi Űrállomás vonulását jún. 8-án péntek este 21:50 és 21:55 között. Vegánál fényesebb, olyan -0,5 mg volt maximumban.

Jún. 9-én szombat este éppen a Vénusznál tűnt fel és vonult 22:11 és 22:16 között. És aztán 23:46 és 23:50 között is. Ekkor is csaknem 0 mg volt. Ezen két alkalommal olyan 10-15 perccel később szinte ugyanazon az égi úton egy (1 mg-val) halványabb fénypont is vonult. Ez meg az űrsikló lehetett. Az összes útvonal északnyugattől északkeletig tartott és a Sarkcsillag alatt ment el 5-10-15 fokkal, mikor hogy.

Az ISS és az Atlantisz voltát minden látványkor Kocsis Anti ellenőrizte egy 200/1200 mm-es SkyWacher-Newton-Dobsonnal 60 x nagyítással ügyesen követte és látta nem-csillagszerű voltukat és bizonyos alakzatokat és észlelt rajtuk.

Keszthelyi Sándor. 

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 06. 11.

2011. augusztus 23-án este a C/2009 P1 Garradd-üstökös észlelése

21:11-től 22:45-ig kinn az ég alatt néztem változócsillagokat és közben többször a Sagitta csillagképbe is belenéztem a 102/500 mm-es refraktorral 25x és 50x nagyításokkal. 



Nos, a C/2009 P1 Garradd-üstökös könnyen észrevehető a Sge keleti része alatt. Szép kis folt, de ilyen kis műszerrel (és városi égen) nem üstökösszerű, csak elnyúlt, de a csóva nem jön elő. A közeli M71-hez hasonló összfényű, de annál valamivel kisebb méretű. 



Na mindegy, elégedett voltam ezzel is, mivel jó ideje nem láttam üstököst (2009. febr. 19-ii C/2007 N3 Lulin-üstökös óta). 



Keszthelyi Sándor (Köszö) 



Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 08. 23. 

2001. október 21/22-i éjjelen látott sarki fény

Sarki fény észlelés 2001. október 21/22-én éjjel.

Időadatok NYISZ-ben. Október 21-én déltől melegfront okozott felmelegedést Pécsett. Este borult, meleg, fülledt időjárás volt. 21:30-kor egy kisebb zápor, 22:00 után egy nagyobb esőzés volt. Az ég felhőssége és az esőzés miatt nyugovóra tértünk 22:30 körül.

A mobiltelefon csörgésére riadtunk fel. Az óra 23:23-at mutatott. Vincze Iván telefonált: Elnézést kérve a késői zavarásért, de sarki fény látszik az égen! Most Pécs-Szabolcson (Pécstől 6 km-re, északkeletre) tartózkodik, jó vidéki ég alatt. Már 23:15 óta látja a sarki fény, és egyre gyengülve, de még ott van észak felé az UMA rúdjánál.

Azonnal (még telefonálás közben) a lakás észak felé néző ablakához mentem. Láttam, hogy felhőtlen, tiszta az ég, de a jelzett különleges fénylést nem láttam. Gyorsan a pizsamára húztam néhány ruhadarabot, és 23:26-kor kimentem a kertbe: a sarki fényt innen sem láttam. Talán már eltűnt? Igaz észak felé a Mecsek hegyei, a környező épületek takarják az alsó 20 fokot. Márta ugyanekkor az északi ablakból figyelt, de az épületek közötti északi égrészben semmiféle plusz fénylést nem látott.

23:30-kor kimentem az utcára és Pécs belvárosában a néptelen, de kivilágított utcákon bolyongva próbáltam észak felé kilátást, és kevésbé fényszennyezett helyeket keresni. Végül 23:55-kor a pécsi alagút tetején, a középkori városfal tövébe húzódva láttam legjobban: jó átlátszóságu az ég, a zenitben tejutas, az UMA nagy része látszik: de a sarki fény nem látszott. 24:05-kor hazamentem. 24:20-kor ismét nyugovóra tértünk.

Álmunkból ismét a mobiltelefon csörgése ébresztett. 01:30 volt. Ismét Vincze Iván telefonált: újra látja a sarki fényt, de most erősebben! Közben baráti társaságának kiáltozásai is behallatszottak, még meteorokat is láttak közben.

Azonnal az északi ablakhoz rohantunk és most vörös fényt láttunk északtól kissé jobb felé. Ez 25-30 fokos (elméleti) horizont feletti magasságig terjedt 01:31-01:32-ig. Persze a hegyek, az épületek takarása miatt: nagy részét nem láthattuk. (Tőlünk függetlenül, laikus szomszédaink másnap reggel mesélték: negyed kettő után észrevették, hogy észak felé vöröslött az ég, biztosan szél lesz másnap!)

Gyorsan felöltöztünk, összekapkodtunk a legszükségesebbeket (papír, írószer, óra, gépkocsi iratok, kulcsok) és elhagytuk a lakást. 01:38-kor kocsiba ültünk, nyugat felé végigrobogtunk a kihalt városon. Eközben vettük észre, hogy a mobiltelefont otthon felejtettünk, így sajnos másokat értesíteni nem tudtunk.

Az első fényektől mentes helyre (Pécstől délre, 6 km-re) érve 01:45-kor megláttunk egy lilásvörös fénylést, amely eltért Pécsnek a (tiszta idő miatti) csekély sárgás fényburájától. Ez a földrajzi északtól 15 fokkal jobbra volt. A fénylés 7-8 fok széles, 15-20 fok magas oszlop alakú volt. A gamma, delta, epszilon UMA csillagokig terjedt ki. De egyre csökkent mérete, keskenyebb és alacsonyabb lett, fénye is percről percre gyengült. 01:50-kor 2-3 széles, 10-15 fok magas volt. De jellegzetes bíbor színe miatt még látszott. Egész láthatósága alatt kissé, 1-2 fokkal jobbra csúszott a fénylés.

Végül, 01:55-kor eltűnt. Addig talán volt bennünk bizonytalanság, hogy sarki fény-e ez? Amikor eltűnt, és többé azon a helyen nem fénylett semmi: akkor lettünk biztosak: ez bizony sarki fény volt! (Vincze Iván 02:07-kor még látta a fényt, nyilván jobb ég alatt volt)

A sarki fényt a 46 fok 02 perc É-i sz. 18 fok 11 perc keleti h. láttuk. Az ég csaknem felhőtlen, tejutas volt, így tovább várakoztunk. Mivel a fény nem mutatkozott, elindultunk még távolabb (délebbre és keletebbre) a várostól: Málom, Kökénypuszta, Pogány, Pécsudvard, Szemely, Kozármisleny, Olasz, Hásságy, Ellend, Romonya, Bogád … útvonalon, sötét helyeken meg-megállva néztünk észak felé. Sajnos az ég először észak felé romlott el, majd 03:00-ra az egész ég beborult. Ha volt is remény a sarki fény újabb visszatérésére: ennek meglátását a felhőzet lehetetlenné tette. 03:50-kor visszatértünk a város fényburája alá. 04:05-kor újra otthon voltunk. 04:10-kor ismét alhattunk.

Úgy néz ki, hogy az időszakos (23 - 02 óra közötti) és földrajzilag kis területű (Pécs és Baranya környékén) jó ég tette lehetővé a sarki fény látványát! De leginkább Vincze Ivánnak tartozunk köszönettel!

Észlelők: Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

2003. május 31-i napkeltekori részleges napfogyatkozás észlelése

80 %-os részleges napfogyatkozás megfigyelése 2003. május 31-én napkeltétől.

A Pécs felett magasodó 536 m magas Misina-tetőn áll 1973 óta egy vasbeton TV-torony. Ez 196 m magas építmény az aljától a tetejéig, igaz a kilátóterasz "csak" 82 m magasban van, de így is 618 m tengerszint feletti magasságban nézelődhet lifttel felérkező látogatója.

Néhány részleges napfogyatkozást már végignéztünk innen, amelyek délután, naplementekor zajlottak. Az most is eszünkbe jutott, hogy a május 31-i napfogyatkozást innen kellene nézni. Csakhogy a hajnali-reggeli időszakban a torony zárva tart, és reménytelennek tűnt a kinyitására még csak kísérletet is tenni.

Az érdekes égi jelenség előtt két nappal terjedt el a hír, hogy a Duna Televízió pécsi munkatársai elintézhetnék a hajnali toronylátogatást. Az egyetem földrajztanszékéről Gyenizse Péter és Nagyváradi László összegyűjtötte a "korán kelni akarók" személyi adatait, és az Antenna Hungária budapesti központjával jóváhagyatták a névsort. 30-án délután jött a hír: engedély van, de nincs aki másnap hajnalban beengedjen bennünket.

Ekkor Áts György és Áts Gellért vette kézbe az ügyet: addig-addig érdeklődtek, telefonálgattak, míg a Misinai Kilátó Presszót üzemeltető Hegedűs Zsolt jóváhagyta a bejutást. Azonban korán kelni ő sem kívánt a kedvünkért, így alkalmazottja: Martinek Zsolt (egy lelkes, áldozatkész, koránkelő fiatalember) nyitotta ki hajnali 04:15-kor a liftajtót. Addigra már ellepték a hegytetőt az éjjel és hajnalban riasztott amatőrcsillagászok, és távcsöveikkel, binoklikkal, fényképezőgépekkel, kamerákkal igyekeztek fel a körkilátó gallérjára. Jöttek egyetemisták, csillagászok, tévések. Voltunk 22-en fenn 04:40-NYISZ-ig bezárólag.

A panoráma gyönyörű volt: körben Baranya dombjai, a Mecsek hegyei. Már pirkadt, de Pécs városa még teljes fényében tündökölt, kivilágítottan, csak 04:55 körül kapcsolták le a közvilágítást. Alattunk a közeli Állatkert éhes oroszlánja követelte ordítva a reggelijét...

Az ég felhőtlen volt, csak a horizont közelében volt némi homály, pár foszlány és néhány kondenzcsík. Várakozás közben a Vénusz bolygót néztük távcsövekkel. A pirkadat valahogy nem volt az igazi: 4:50-től szinte "leállt" a világosodás! Az idő telt, már csak percek hiányoztak az elméleti napkeltéig: de a keleti ég alja meglehetősen sötét maradt. Még azt sem lehetett biztosan érezni, helyileg hol is lesz itt a Nap kelése.

Aztán felgyorsultak az események: 05:03:31-kor kifényesedett vörösen egy felhőcsík pereme alul. 05:05:19-kor ugyanitt - a Zengő csúcsától jobbra - hirtelen megjelent és kifényesedett egy "csillag", a fogyó-kelő Nap baloldali csúcsának első sugara! Távcsőbe pillantva: máris egy háromszög alakú napdarabka látszott, egyre növekedve. 05:06:16-kor egy másik csillag fénylett fel: a jobb oldali csücsök első darabjaként. Ekkor volt a legszebb a kelő Nap: ahogyan fogyottan, kettészakítottan egyre inkább emelkedik ki a szmogos, felhődarabkákkal tarkított maszatból. Vörösből egyre narancsosabb majd narancssárgább lett, mígnem 05:07.58-ra teljesen kikerekedett az alsó pereme is a torzult napkorongnak.  

A vizuálisok gyönyörködtek, a fotósok csattogtatták gépeiket, a tévések kameráztak, kevés szem maradt szárazon, kevés ember tudta némán nézni a jelenséget, a többség hangos véleménynyilvánítással üdvözölte a ritka szépségű napkeltét!

05:12-ig puszta szemmel, szűrő nélkül belenézhettünk a Napba, még a távcsövekkel is. Aztán felraktuk a szűrőket és eleinte gyenge, majd idővel erősödő napképet nézhettünk: a légköri háborgást szenvedő Nap peremét, a holdperem feketéjét, nagyobb nagyításokkal a Hold profiljának egyenetlenségeit. 05:15-re teljesen kiemelkedett az alsó légköri homályból. 05:18-kor, a maximális fáziskor megjelent egy napfoltcsoport a jobb szarvnál: egy több umbrájú, bonyolult csoport (0365. számú) ... és így tovább. Még sokáig néztük a fogyatkozást, de ez az első negyedóra volt a legérdekesebb, legszebb.

A megfigyelésben résztvevők:

Áts Gellért (Pécs)                                15 T (150/1200 Dobson)

Áts György (Pécs)                               20x50 B.

Fóris Gábor (Pécs)                              Kamera (DUNA TV.)

Gundrum Sarolta (Pécs)                       -

Gyenizse Péter, Dr. (Pécs)                  10x30 M., 4,5/300 teleobjektiv.

Huszár Zsuzsa (Pécs)                           -

Jenei Erzsébet (Pécs)                           -

Keszthelyi Sándor (Pécs)                      6,3 L (63/840 Telementor)

Kordik Ferenc (Pécs)                            Kamera (DUNA TV.)

Martinek Zsolt (Pécs)                           -

Mondrák Vendel (Pécs)                        -

Nagyváradi László, Dr. (Kozármisleny)   10x50 B., 200-as teleobjektiv., Digit.fény.

Pandur Anett (Pécs)                            -

Pap Norbert, Dr. (Pécs)                       -

Patacsi Zsolt (Pécs)                        5 L (50/540 Zeiss), Digitális fénykép.gép.

Pelle Pál (Pécs)                                   -

Pirkhoffer Ervin, Dr. (Pécs)                  Videokamera.

Reinhardt Tamás (Pécs)                       4,8 L (48/540 refr.), 270-es teleobjektiv.

Ropoli László (Pécs)                            Digitális fényképezőgép.

Sragner Márta (Pécs)                           10x50 B.

Sramó András, Dr. (Pécs)                    12x70 B.

Vida Tibor (Pécs)                                20x60 B.

A Nap 05:23-tól teljesen felhő és homálymentes égrészen látszott. 05:30-ra tiszta sárga fénnyel világított és fényét is egyre inkább visszanyerte. Sragner Márta 4-5 percenként kis vázlatrajzokkal és színbecslésekkel követte a jelenséget. 06:05 körül egy másik nagy napfolt is előkerült, a bal oldali részen is (0373. számú). A sötét Hold egyre inkább elvonult bal felé. Gyorsan fogyott a maradék beharapás is.

Az utolsó kontaktus szabad szemmel: 06:13:50-kor volt (Gyenizse Péter, Sragner Márta, Pelle Pál).

Ugyanez távcsővel alig tartott valamivel tovább: 06:14:01-kor tűnt el a Hold 6,3 L-ben (63/840 Telementorban) 53 x nagyítással (Keszthelyi Sándor).

Ezután egy csoportképre állt össze a csapat, és már indultunk is haza: kicsit aludni. A televíziós stáb dolgozott: és még aznap a DUNA TV déli híradójának végén (11:58-12:00-ig) két perces filmbeszámoló megtekintésével élhettük át a hajnali tüneményt.

Keszthelyi Sándor.

2006. március 29-én észlelt részleges napfogyatkozás

Részleges napfogyatkozás 2006. március 29-én.

Pécs belvárosához közel, a nemrég megnyílt Árkád Bevásárló Központ tetején lévő hatalmas gépkocsiparkoló DNy-i sarkát kerítették le a részleges napfogyatkozás távcsöves bemutatására az üzletközpont dolgozói. A Fotopluss és a Soligor cég munkatársai a Pécsett árusított távcsöveiket helyezték ki (két 114/910 mm-es tükrös, egy 93/1000 mm-es lencsés, két 60/500 mm-es lencsés távcsövet és két 10x50 állványra rakott binokulárt). A Pécs-Baranyai TIT Csillagászati Szakosztálya felkérésére a szakmai ismereteket vállaltam tolmácsolni, a nagyközönség felé a napfogyatkozással kapcsoltban. A bemutatásban segítőim voltak: Czigány Szabolcs, Kopári Jenő, Sragner Márta, Varga Attila.

A nagyrészt felhős idő miatt nem sok érdeklődő jött. Egyszerre 20-30, összesen talán 80-100 ember nézett a távcsövekbe. Éppen elegendőek voltak az MCSE-nek köszönhetően osztogatott (Napfogyatkozások Európában című) színes prospektusok. A TIT munkatársai napfogyatkozás-néző szemüvegeket árusítottak. Megjelentek a megyei napilaptól, a Pécs Televíziótól, az Magyar Távirati Irodától és felvételeket, riportokat készítettek.

A hőmérséklet kellemesen tavaszias volt. Az eget többrétegű, szakadozott felhőzet borította, de ezek gyorsan és folyamatosan vonultak. Így három-négy percenként megjelent  Nap korongja és egy percen át szépen láthatóvá vált, távcsövekkel (szűrőkkel) észlelhető lett a mélykék felhőlyukakban. Majd percekre újra eltakarták a felhők, egészen újabb kibukkanásáig. Néha egészen kiváló látvány volt a napkorong, néha teljes lett a borultság. Sokszor a gyengébb felhőzeten át puszta szemmel is rátekinthettünk a Napba, volt amikor a napfogyatkozás-néző szemüveg kellett. Többször finoman szitáló eső hullott a távcsövekre és a szűrőfóliákra, még olyankor is amikor sütött a Nap.

A fogyatkozás teljes tartalmát figyelhettük, még ha szakaszosan is. A Nap alsó, déli felét takarta a Hold. Szabad szemmel látható volt a Hold jobbról balra történő lassú haladása. Néha érezni lehetett a Hold fekete gömbjét, szinte térben látva a két égitestet, a Holdat sokkal közelebb.

Pécsett a jelenség kezdetét 09:40:49-re jelezték. (Időadatok UT-ben) A maximum 10:48:48-kor volt 61 %-os fázisnál és 11:57:01-kor végződött. A távcsöves bemutatás 09:15 és 12:00 között folyt.

Az 102/500 mm-es refraktorommal 25 x nagyítással az U1-et 09:40:55-kor észleltem (a DCF órát Varga Attila olvasta le.)

A Nap keleti részén volt három napfolt, melyeket a Hold pereme sorban eltakart. Mértem, amikor a holdperem elérte a folt szélét és amikor teljesen eltakarta, ebből középértéket számolhattam.

Első foltot elérte: 10:40:25, takarta: 10:41:20 [középérték: 10:41:02].

Második foltot elérte 10:42:03, takarta: 10:42:24 [középérték: 10:42:13]

Harmadik foltot elérte: 10:49:02, takarta: 10:49:42 [középérték: 12:49:22]

A napfoltok visszajövetelének  és az U4-nek a pontos időpontját nem észlelhettem a felhők takarása miatt.

Közben többször felhívtuk mobiltelefonon a Törökországba utazott pécsieket, akik ott velünk egy időben teljes napfogyatkozást láthattak. Örömmel hallottuk, hogy ott a jó időjárás lehetővé tette a jelenség folyamatos követését.

Pécsett egy másik helyen a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Boszorkány utcai déli sportpályáján is folyt bemutatás. Itt Áts György vezetésével az MCSE Pécsi Csoportjának tagjai (Dr. Pál Károly, Szathmáry Elemér, Vida Tibor) rakták ki távcsöveiket (200/1200 mm-es tükrös, 110/1100 mm-es Makszutov, 10x80 mm-es TZK, 20x60 mm-es binokulár állványon). Sok érdeklődő jött: az egyetem oktatói, hallgatói, de érkeztek a közeli általános iskolákból egész osztályok is. Lehettek 150-200-an a távcsövekbe nézők. 100 darab papír napóra sablont sokszorosítottak és osztottak ki. A gyerekek a kis papír napórát hajtogathatták és vihették el emlékbe. Ide is kijött a sajtó, a Pécsi televízió és a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója.

Keszthelyi Sándor.

2005. október 3-án látott részleges napfogyatkozás

Részleges napfogyatkozás megfigyelése 2005. október 3-án Pécsett.

A jelenséget másfél napos borultság előzte meg, a műholdképek sem ígértek jót, a fogyatkozás reggelén is egyenletesen borult ég volt. Mivel meghirdettük és felkészültünk a távcsöves bemutatásra, mégis kinyitottuk a Pécs-Baranyai TIT Szőlő utcai (volt planetáriumi) bemutató csillagvizsgálójának kapuit. A bemutatók 9:30 NYISZ-tól: Áts Gellért, Keszthelyi Sándor, Dr. Pál Károly, Patacsi Zsolt, Sragner Márta, Varga Attila.

A borult ég miatt nem vettük elő a nagyobb műszereket, csak a kisebbeket: egy 10 cm-es Makszutov-Cassegrain, egy 7 cm-es refraktor, és egy 6,3 cm-es Telementor távcsövet, kis nagyításokkal. A felhőzet ellenére 30-40 érdeklődő és a sajtó képviselői is megjelentek. Osztogattuk az MCSE „Napfogyatkozások Európában” színes prospektusát. A TIT dolgozói (a budapesti planetáriumtól beszerzett) napfogyatkozásnéző-védőszemüveget is árusítottak.

Alul a város ködösségben állt. Itt kissé magasabban egy kelet-nyugati áramlás vonult gyorsan, 9:40-től néha kék égfoltokat és magasan álló fehér felhőzetet sejtetve. 9:58-kor a csomós felhőzet megmutatta a napkorongot. Ettől kezdve három órán keresztül párpercenként váltakozott a háromféle égállapot: egyrészt a teljesen felhős és láthatatlan Nap, másrészt a felhőzeten átsejlő és puszta szemmel (napszűrő nélkül) is látható Nap, harmadrészt a bágyadt napsütést mutató, de nézőszemüveggel szépen látható Nap. A távcsövek objektívje előtt folyamatosan fennhagytuk a napszűrűket (nehogy az erős fény visszatérése vakítson), így néha a napkép akkor sem látszott, amikor szemmel igen.

10:01-10:04 között egy napderengési periódusban láttuk a 10:03-kori beharapást. Távcsövekben alul (kissé jobbra) jött be a Hold. Szemmel felül (kissé balra) 10:08-tól már látszott a perem csorbulása, és a hiányzó rész percről percre nagyobb és a közönségnek is nyilvánvalóbb lett.

Számos kisgyermek is jött, nagyrészt olyanok kik 1999 augusztusában még nem is éltek! A távcsövekkel bemutattuk a Hold élesebb, recésebb, pár holdhegy profilját is mutató sötét oldalát, a Nap fényesen és szabályosan határolt körívét. Sajnos egyetlen napfolt sem látszott. Az egész jelenséget érdekesebbé tette a vonuló felhőzet és izgalmassá a Nap néha teljes eltűnése, majd visszatérte. Akik éppen nem néztek távcsőbe: azok is jól látták a Napot vagy a védőszemüvegükkel. Köszönhetően a vonuló felhőzetnek, mint természetes szűrőnek: sokszor percekig puszta szemmel is látszott a fogyatkozó Nap. Harsány vezényszavak hangzottak: Most csak védőszemüveggel nézzed! Most sima szemmel lehet nézni! Most sehogy se! Most megint látszik gyengén! Most feltenni a szűrőket!

Sok-sok fénykép készült a digitális gépek segítségével, szűrőkkel vagy nélkülük, távcsövekkel vagy anélkül. A „totalitáskor” azaz 11:20 körül éppen napsütésesebb időszak volt. Úgy látszott a napkorong középpontjáig hatolt be a holdperem. A riporterek és a közönség egy része hazaindult ebédelni. A bemutatást vezetők maradtak, mert még szállingóztak „későnjövő” érdeklődők. A Hold a Nap „alatt” halad el, a kilépésre is a déli peremnél került sor. Puszta szemmel 12:40-kor még látszott egy kis csorbulás. A jelenség utolsó perceinek és a távcsöves kilépésnek megfigyelését egy felhősebb időszak hiúsította meg.

Egy felhőtlen napon talán unalmas lett volna a háromórás napnézés, ám a csomókban vonuló felhőzet igen izgalmassá és érdekessé tette a jelenség egész folyamatát.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2005. 10. 03.