Viharos Jupiter-fedés 2012. július 15-én
A pécsi amatőrcsillagászok 02:45 NYISZ-kor a Boszorkány u. 2. alatt, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar sportpályáján gyülekeztek és települtek ki távcsöveikkel.
Áts Gellért 102/500 mm-es SW akromatikus lencsés távcső, 36 x nagyítás.
Áts György 200/1200 mm-es Newton tükrös távcső, 30 x nagyítás.
Ignátkó Imre 80/600 mm-es SW ED80 APO lencsés távcső, 66 x nagyítás.
Keszthelyi Sándor 102/500 mm-es SW lencsés távcső, 25 x nagyítás.
A jelenségről a város hetilapjában adtunk hírt, így 7-8 további érdeklődő is vállalta a koránkelést. Bicsák Eszter rádióriporter is eljött és Áts Györggyel készített riportot. Az ég eleinte csaknem felhőtlen volt. A még sötét városi égen a Tejút is látszott. A hőmérő szerinti 17-18 fok C enyhe időt jelentett volna, ám folyamatosan viharos nyugati szél fújt, ami sokkal hidegebbé változtatta a körülményeket. Később felhőzet is jött, de a felhők szakadozott, határozott szélűek és gyorsan mozgóak voltak.
02:45-kor a Jupiter már a Hold sarlójához igen közel látszott, de még elég alacsony helyzetben voltak. Ahogy egyre feljebb emelkedtek 03:25-ig, a 12 fokos horizont feletti magasságig, úgy erősödött a Hold hamuszürke fénye. A négy távcső mindegyikében a Hold szörnyű látványt nyújtott! A földi légkör erős háborgása miatt zavaros, folyamatosan táncoló, lobogó képet láttunk, azon egyetlen holdkráter sem volt felismerhető. A Jupiter nagyrészt nagy gombóc volt, amely csak pillanatokra vált éles pereművé. A bolygó két fősávja ritka pillanatokban tünedezett csak fel. A négy jupiterhold általában kis fénypontként látszott ugyan, de ahogy közeledtek a Hold napsütötte fényes részéhez: úgy tünedeztek el, jóval a perem elérése előtt. Így a kis holdak belépésének megfigyelésére remény sem volt.
Habár a belépésekkor a felhőzet nem zavart - a jupiterholdakat nem - csakis a Jupiter bolygókorongjának okkultációját nézhettük és mérhettük. 03:26:31-kor történt a Hold és a Jupiter első látszó érintkezése, azaz a holdperem és a jupiterperem közötti egyre szűkölő rés megszűnte. Aztán a Jupiter kis dudorként még a Hold jobb oldalához tapadva egyre csökkent. Sajnos nem figyeltük kellően folyamatosan a jelenséget, és a Jupiter teljes eltűnését elmulasztottuk (talán a minősíthetetlen kép miatt nem is láthattuk volna). 03:27:45-kor odapillantva: már nyoma sem volt a Jupiternek. A még kinn lévő két kis hold sem volt sehol, így a belépés folyamata ezzel befejeződött.
Eszmecserét kezdtünk, jegyzeteltünk, a távcsövektől ellépkedtünk. Ez hiba volt: 03.30-kor egy erős széllökés felborította Keszthelyi Sándor távcsövét. A 102/500 mm-es SW lencsés távcső 1,5 méter magasból a betonra zuhant. Okulárja, zenitprizmája, keresője, közgyűrűi szétestek. Rögtön az objektívlencse épségét vizsgáltuk (egyben maradt!), aztán összerakosgattuk a tartozékokat és a távcsövet szélárnyékosabb helyre vittük.
A 03:28-04:13 közötti 45 perces szünet alatt megkezdődött, majd egyre jobban folytatódott a pitymallat. A Hold feletti Fiastyúk, a Hold alatti Aldebaran és a Vénusz jelentette a néznivalót. A Vénusz képe is annyira háborgott, hogy még fázisát sem ismertük fel, azt majd csak jóval később sejthettük.
04:00-tól egyre több felhő jött a pirkadó égen és egyre többször a Holdat is takarták. A magasabbra került Hold képe jobb lett, azon néhány kráter is felismerhető lett, a hamuszürke fény pereme elég élesnek tűnt. Azonban a szakadozott felhőzet gyors vonulása miatt sejthető volt, hogy a kilépések megfigyelése nem lehet majd folyamatos, lesz amit láthatunk és majd lesz amiről lemaradunk. Így is történt.
 |
| Áts Gellért. Ignátkó Imre, Keszthelyi Sándor, Áts György. |
Az Io kilépéséről lemaradtunk, mert 04:16:50-kor felhőzet takarta le a Holdat. Amikor 04:18:40-kor újra láthattuk: az Io már kissé a peremtől távolodva látszott. Akkor még nem volt Jupiter.
A Jupiter kilépéséről is lemaradtunk az újra rátelepedő felhődarab miatt, amikor 04:18:59-kor láthattuk, már kívül volt a bolygó korongja.
A Ganymedes kilépését jól láttuk, mert néhány percig felhőmentes volt a terület. Mereven néztük a távcsövekben, majd 04:25:13-kor hirtelen felfénylett a hamuszürke fény oldalán.
A Callisto kilépését nem láttuk konkrétan. 04:21:20-kor még nem látszott, majd felhőcsík takarta, mire 04:32:30-ra tiszta kép lett: már ott volt a kis hold.
04:40-től újra felhőmentes lett az ég, a jelenségsorozat lezajlása után is szép látványt nyújtott a Holdtól jobbra felfelé lassan távolodó Jupiter és az egyvonalban sorakozó négy hold. Ezek a világosodó ég ellenére is látszottak a távcsövekben. Maga a Hold, az erős fényű Vénusz és gyengén a Jupiter még szabad szemel látható volt 05:10-kor, azaz napkeltekor is.
Pécsre előre jelzett időpontok voltak (Szabó Sándor számításai az Occult programmal):
03:25:09 Io belépése (nem láttuk).
03:26 körül Europa belépése (nem láttuk).
03:27:36 Jupiter belépése (láttuk: 03:26:31-tól az első érintést).
03:33:33 Ganymedes belépése (nem láttuk).
03:42 körül Callisto belépése (nem láttuk).
04:15:35 Europa kilépése (láttuk: 04:13:05-kor).
04:15:40 Io kilépése (04:16:50 és 04:18:40 között lehetett valamikor).
04:18:15 Jupiter kilépése (04:18:40 és 04:18:59 között lehetett valamikor).
04:25:07 Ganymedes kilépése (láttuk: 04:25:13-kor).
04:30:13 Callisto kilépése (04:21:20 és 04:32:30 között lehetett valamikor).
Az időmérések DCF órával történtek és az idők a Nyári Időszámítás szerintiek, azaz UT +2 óra.
Keszthelyi Sándor (Pécs)
Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2012. 07. 15.
