2011. november 19.

2007. január 9-i, 10-i, 11-i, 12-i és 13-i estén a C/2006 P1 McNaught üstökös észlelése

2007. január 9-én este csaknem felhőtlen ég, jó átlátszóság (halványan látszottak délnyugat felé a Dráván-túli Papuk hegység 80 km-re lévő vonulatai) kellemes tavaszias idő (+13 fok C) volt. Pécs belvárosában. A főtértől 200 m-re északra a Kálvária-domb lábánál, a pécsi alagút tetején helyezkedtünk el KözEI 16:34-től (Keszthelyiné Sragner Márta észlelőtársammal).

A Nap már lement, az égen még nem volt csillag, csak a Vénusz látszott. Először a Vénusz és a naplemente helyzete között pásztáztuk az ég alját 7x35 és 10x50 binokulárokkal. Ide-oda mozogtunk, hogy hátha a négytornyú székesegyház valamelyik tornya takarja az üstököst, de semmit sem láttunk. Az ég aljának világos voltával magyaráztuk ezt.

16:48-kor megpillantottuk az első csillagot: a Vegát, és ez rögtön értelmezhetőbbé tette a helyzetet. Szinte azonnal észrevehetővé vált (jóval jobbra, mint vártuk) az üstökös! Szabad szemmel is jól látszott! Sőt kis fénylő fejéből nyilvánvaló csóva irányult jobbra felfelé, az is puszta szemmel láthatóan! Megvan a C/2006 P1 McNaught!

Azonnal a binokulárokkal is néztük. Igazán pompás látványú: fényes, kiterjedtséggel bíró kóma, amelyből széles, keskeny, de kissé széttartó csóva irányul a Nappal ellentétesen. A csóva 0,5 fok hosszú szemmel, 1 fokos binoklikkal, iránya a Vega és a Sarkcsillag közé mutató. Az üstökös 6-7 fok magasan van a horizont felett, pár fokkal lejjebb mint a Vénusz, de 20-25 fokkal jobbra, csaknem a nyugatpont irányában. Az alkonyati világosságú ég alján is fényesen látható, igazi üstökös csóvát is mutató szép üstökös igen kellemes látvány!

Ahogy az ég vörössége gyengül, a kékesfehér égen egyre szebb az üstökös! 16:56-kor a kóma kiterjedt, izzóan fénylik (a -3,8 mg-os Vénusztól halványabb, de a 0,0 mg-os Vegánál fényesebb: így becsülgetve -1,5 mg-os az üstökös!) 1 fokos a csóva szemmel és 1,5 fokos a látcsövekkel. A csóva keskenyen indul, de kissé széttartó. A két széle fényesebb, és határozott sárga színe van: balra szalmasárga, jobbra sötétsárga. Sajnos egy határozott fekete felhősáv alulról felfelé csúszva elnyeli az üstököst 16:59-kor.

Kutatva emlékezetemben a negatív fényrendű üstökösök látványa között: csakis az 1976 tavaszának hajnali egein látszó West-üstökös jöhet szóba: az is -1 és 0 mg közöttiként jött elénk. Akkor a Budapest, XI. kerület, Bercsényi utca 28-30. kollégiumának lépcsőházi ablakából nézhettem kelet felé, de valahogy nem izzott ilyen intenzíven a feje és nem volt ilyen színes a csóvája.

2007. jan. 10-én este ismét figyelhettük (észlelőtársammal) a C/2006 P1 McNaught üstököst Pécsről. Felhősávok takarták KözEI 16.51-ig, utána már felhőmentes részeken látszott, egészen a 17.12-es nyugvásáig. Az átlátszóság még jobb volt, mint előző este, így a csóva is hosszabb: 1,5-2,0 fokos volt szabad szemmel, de 10x50 B-vel is ugyanannyinak tűnt. A csóva éppen északi irányba (PA 0 fok) mutatott. A kóma fényét -1,0 és -1,5-re becsültük. Nagyon szép látvány volt a vérvörös ég alján ragyogó sárgásfehér üstökös!

10-én reggel is kimentünk nézni, de egy határozott (nem mozgó) felhősáv takarta. 11-én reggel ki se mentünk, mert teljesen borult egünk lett.

2007. jan. 11-én a harmadik estén nézhettük a McNaught üstököst a pécsi alagút tetejéről, megszokott észlelősegédemmel együtt. KözEI-ben 16:41-kor értünk ki és rögvest szabad szemmel is megláttuk a négytornyú pécsi székesegyház két északi tornya között.

Az ég nem volt annyira jó átlátszóságú, de a kicsit homályos ég alján azért lenyugvásáig: 17.10-ig szabad szemmel. és 17:13-ig 10x50 B-vel nézhettük. Legszebb állapotában (16:55 körül) szemmel 1 fokos, binoklival 1,5 fokos csóvát láttunk, amely felső része jobbra görbült.

Fényét a ragyogó és -3,8-as Vénusz és a 16:51-től észrevehető 0,0-as Vega közé próbáltuk helyezni és -1,5-re gondoltuk. Fényképek is készültek.

Az üstököst a pécsi vasúti pályaudvarnál gyülekező pécsi amatőrcsillagászok (Áts György, Gárdonyi Róbert, Gyenizse Péter, Gyimesi Lajos, Ignátkó Imre, Pál Károly, Pál Károlyné, Szathmáry Elemér, Vén Tibor, Vida Tibor) 10 fős csapata is hasonlóan nézte, majd az egész kompánia a 30 km-re lévő Bólyba utazott. Itt meghallgattuk Jakab Péter budapesti tagtársunk Kennedy-űrközpontban tett látogatásáról szóló 3 órás (!) előadását. Itt a bólyi amatőrcsillagászok népes csoportja is elmesélte ezen az estén eszközölt bólyi McNaught észleléseit, mivel náluk meg igen jó átlátszóság volt.

2007. jan. 12-én péntek este a hidegfront utáni szeles időben tiszta égen KözEI 16.25-kor nyugodott a Nap Pécsett. 16.27-kor egyszerre vettük észre a Vénuszt szemmel és az üstököst binokulárban, és 16.28-kor puszta szemmel is megláttuk.

Folyamatosan követtük egészen 17.07-kori nyugvásáig. Legszebb 16.59 korül volt, akkor 1,5 hosszú csóvát mutatott. Elég jó fényképek is készültek.

2007. jan. 13-án szombaton este is jó ég volt, de egy felhőcsík takarta az üstököst, de 16.40-kor látható lett. Helyzete már nehezebb volt, de még nézhettük 16.54-ig szemmel és 16.56-ig 10x50 B-vel, majdnem horizontig.

Legjobb 16.47 körül volt: a csóva már a függőlegestől balra dőlt és legyezőszerűen szétnyílt, balra talán egy egyenes gázcsóva, jobbra egy ívesen hajló porcsóva látszott.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 01. 10., 11., 12., 15.

McNaught: nekem is életem legfényesebb üstököse volt ez! Bizony még az 1997-es Hale-Bopp, az 1996-os Hyakutake, az 1986-os Halley, az 1976-os West, az 1973-as Kohoutek, vagy az 1970-es Bennett is mind-mind halványabb képet mutatott.

Én is szeretnék az unokámnak mesélni öreg koromban, hogy amikor 2007 januárjában a McNaught üstökös a Vénusszal összemérhető fénnyel ragyogott, azok voltak ám a szép idők!

Ebből a célból be is szereztem egy 2007. januárban születendő unokát, és a 2007. januári üstökös is megvolt.

2007. november 12-i esti 17P/Holmes-üstökös észlelés

Tegnap este három kocsival heten kimentünk Pécstől 9 km-re délre, 18:45-19:15-ig. Ezen a zavaró fényektől már mentes helyszínen az ég csaknem teljesen felhőtlen volt, a Tejút szépen látszott (leszámítva az alsó 10 fokokat északkeleten és délnyugaton). Celsius fok: +1.

A Holmes üstökös szabad szemmel 3-3,5 magnitúdós összfényű és 10 ívperces volt. 7x35-ös és 10x50-es binoklik voltak nálunk, abban szép golyó az üstökös kerek kómája: egyenletesen fényesedik befelé, pereme már nem olyan éles mint korábban, közepe sem nagyon erős, de az egész gyönyörű látvány. 15-20 ívperc átmérőjű lehetett. Csóvát nem láttunk, de binokliban valami csóvakezdeményt igen: felül és alul 200-220 PA felé. A jobbra lévő sok csillag fénye megnehezíti a csóva szemmel való követését.

A Perseus-ikerhalmaz, az Androméda-köd, a Triangulum-galaxis gyengébb és halványabb az üstökösnél, nem is beszélve a Dumbbel-ködről, amely egész satnyának tűnik a Holmes pompásan világító fénygömbjéhez képest!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 11. 13.

2007. november 9-i hajnali 17P/Holmes-üstökös észlelés

Ma hajnalban 04:00-kor beöltöztem és a kertből néztem a felhőtlen, nyugodt, tiszta, gyengén tejútas égboltot. Északnyugat felé a Perseusban, a 20x80 binokulárban óriási tekegolyónak látszó fényes üstökös igen kellemes objektum. 10-15 percig gyönyörködtem benne. Csóvát kerestem, de innen Pécs belvárosából változatlanul csóva nélküli.

Az október 24-i kifényesedése óta elért fényességét lényegében tartja. Összfényét igyekszem sűrűn becsülni, mert kíváncsi vagyok meddig lesz ilyen fényes, illetve mikor és miként halványul egymilliószor halványabbra. Mert előbb-utóbb vissza kell térnie 15-16 magnitúdós normális állapotába.

A fénybecsléshez puszta szememet, valamint az AAVSO Atlasz csillagait és fényességeit használom. Eddig az alfa Per 1,8 és a delta Per 3,0 magnitúdós csillag volt jó. Most már a 4,2 mg-os pszi Per (a delta és az alfa között, közelebb a deltához) is használható.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 11. 09.

2007. november 6-i esti 17P/Holmes-üstökös észlelés

Nov. 1-én, 4-én és 6-án este tudtam az üstököst felhőtlen égen hosszasabban nézni, rajzolni, jegyezni, igaz hogy csak Pécs belvárosából.

Néztem már szabad szemmel, 7x35 B-vel, 10x50 B-vel, 20x80 B-vel, 25x100 B-vel, 102/500 refraktorral (25, 50, 83x nagyításokkal) - és még tegnap este egy 280/2800 mm-es Schmidt-Cassegrain Celestronban is hosszasan szemléltem, és habár az üstökös kómája szép volt, nagy volt, kerek volt, de semmivel sem volt különösebben részletdúsabb a nagy műszerrel, mint a kisebbekben. 56x és 112x nagyítással (alig fért be a nagy feje!) néha-néha bevillant a kóma-sűrűsödés szélén egy kis csillagszerű, vagy pár ívmásodperces mag, de alig-alig és persze még az üstökös körül látszó mezőcsillagok halványabban is előjöttek.

Úgyhogy, csak azt akarom mondani, hogy nagy műszerben, nagy nagyítással csak nagyobb a látvány. Külső csóvát semmiben sem láttam. A nagy kómán belüli elnyúlt fényességgerincet igen. Az üstökös összfényét jól tartja, legfényesebb állapotához képest 0,6 magnitúdós csökkenést tapasztaltam 5 nap alatt. Kicsit nagyobb méretű lett. A léggömb-, szappanbuborék-szerű gömb pereme az első alkalommal igen éles volt, ez kissé elmosódottabb lett az idő múlásával.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 11. 07.

2009. november 17-i későesti Leonida-meteorraj észlelés

2009. nov. 17-én este 21:38-tól 23:38-ig (KözEI) 2 órán át meteorészlelést tartottunk. Pécstől 9 km-re délre, egy dombháton helyezkedtünk el. Körpanorámás, fényektől mentes vidéki ég alatt voltunk, amely teljesen felhőtlen, széles tejutas, az alsó 4-5 fokos sávot leszámítva tiszta volt pára és köd nélküli jó ég volt. A szabadszemes határ 5,8 magnitúdó volt. Szélcsendes, enyhe idő, +11 fok C léghőmérséklet volt. Meteorozásra ideális körülmények!

5 pécsi amatőrcsillagász: Gyenizse Péter (GEN), Ignátkó Imre (IGN), Keszthelyi Sándor (KSZ), Patacsi Zsolt (PAT), Varga Attila (VAR) a négy égtáj és a zenit felé nézve teljes ég figyelést végzett.

A látott meteorok:
21:40 +2 SPO - KSZ, IGN.
21:51 +3 SPO - VAR, KSZ.
21:59 +2 SPO - PAT.
22:23 +3 SPO - GEN.
22:50 +1 SPO - GEN.
22:51 -1 LEO - IGN, KSZ, PAT, VAR.
22:57 +3 SPO - IGN, VAR.
23:00 +2 SPO - KSZ.
23:02 +2 SPO - GEN.
23:07 +4 SPO - IGN.
23:08 -1 SPO - KSZ.
23:17 +2 SPO - PAT.
23:21 +2 LEO - IGN, KSZ, PAT.
23:25 -1 LEO - PAT.

Összesen 2 óra alatt 5 észlelő 14 meteort látott. Ebből 11 volt szórvány (sporadikus -SPO) és 3 volt rajmeteor (Leonida - LEO). Leonidák látszó gyakorisága: 1,5 darab/óra. Azaz 40 percenként jött egy Leonida-meteor. Ezek a rajmeteorok is a keleten kelő radiáns közelében lévő rövid és lassú meteorok voltak. Az eget hosszan átszelő Leonidák közül egyetlen egyet sem láttunk.

Patacsi 3, Ignátkó 2, Keszthelyi 2, Varga 1, Gyenizse 0 darab Leonida látványát mondhatta magáénak. Még jó, hogy szórványmeteorok kárpótolták a meteorzápor hiányát.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2009. 11. 18.

Az IMO honlapjának grafikonjai és táblázatai szerint a Leonidák maximuma 2009. nov. 17-én bekövetkezett éles emelkedéssel, gyors csökkenéssel. 20:18 és 21:51 UT azaz 21:18 és 22:51 KözEI között (ami megfelel az előre jelzett időknek) volt 100 feletti a ZHR. Nálunk akkor még a horizont alatt volt a radiánspont. Az aktivitás gyorsabban csökkent, mint ahogy a radiáns emelkedett. Tőlünk 3-4 időzónával keletebbre ez a maximum még szép látványt mutathatott.

2006. november 19-i hajnali Leonida-meteorraj

2006. nov. 19-én hajnalban KözEI 03:40-04:40-ig Pécs belvárosából csak az eget lestük, amely felhős volt, de mivel 1-2 fényesebb csillag valahol mindig feltünedezett: reménykedtünk. A határmagnitúdó +1 lehetett.

Amikor az égen látható csillagok száma 7-8-ra növekedett elindultunk, kocsival Pécstől 9 km-re délre, és 1 km-re nyugatra egy mellékúton helyezkedtünk el. 05:08-kor értünk ide és 06:08-ig maradtunk az ég alatt.

Keszthelyiné Sragner Márta a kocsiban ülve, az ablakon kinézve a zenit környékét leste. Én a kocsi mellett állva félmagasan mindig arra néztem ahol csillagok voltak. Az ég ugyanis kezdetben 90, később 80 %-ban felhős volt. Viszont egyrészt a felhőzet lassan vonult nyugatról keletre, másrészt szakadozott felhőzet volt ez, és a mozaikszerűen apróra töredezett felhődarabok 1-2 fokos kockái között kis rések voltak, így remélhető volt a felhők fölötti meteor résekben történő megjelenése. Például a műholdak is bujkáltak szépen a felhőrésekben. A szabadszemes határmagnitúdó +4,5 és +5,0 közötti, később sem volt jobb, mert amennyivel tisztult az ég, azt a pirkadat annyival le is rontotta 05:45-től.

05:08-05:42-ig nem láttunk meteor. De végül is az 1 óra alatt 05:08-06:08-ig ezt láttuk:
1. 05:42-kor egy +1 mg Leonida ÉK felé alacsonyan (SRG).
2. 05:48-kor egy 0 mg-os Leonida DK felé félmagasan (SRG).
3. 05:51-kor egy +3 mg Leonida magasan a Leo és a Cas között félúton (KSZ).
4. 05:55-kor egy -1 mg Leonida vízszintesen DNy felé, 25 fok hosszú, gyors, kékesfehér, ennek nyoma volt 3 sec-ig (SRG, KSZ).

A 2 fő 1 óra alatt 4 rajmeteort látott. Az ég 10-15 %-ának szabad volta miatt a 4db/óra esetleg szorzandó 6x -10x-el, de ez akkor is 24-40 db/óra, az meg 40-50 ZHR-nél aligha több. A lényeg látszott: nem volt meteorzápor fölöttünk!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2006. 11. 20.

2005. november 28-i hajnali Hold és Spica együttállás

2005. november 28-án, hétfő hajnalban 05:55 KözEI-kor csörgött a vekker. Erre felriadva, és dél felé kitekintve látom az eső csöpögését és hallom a tetőkről, csatornákon lefolyó víz hangját.

Ám, legnagyobb meglepetésemre a Hold keskeny sarlója látszik délkeleti irányban, félmagasan! Még nagyobb meglepetésemre: a Hold közelében, jobbra egy csillag látható puszta szemmel!

A mellékhelyiségbe távozva, majd onnan visszatérve - a két égi objektum egyaránt eltűnt! Az eső csendesedik, már csak szemerkél, de a nyugatról keletre vonuló alacsony felhőzet mindent letakart. Semmi sem látszik!

05:58-kor emlékezetből lerajzolom a látottakat: a Hold alsó csücskétől 1/2 fokkal nyugatra volt a csillag, sőt kissé feljebb is. Talán elérhette a Hold déli része a csillagot 1-1,5 órával korábban, talán csak nagyon szoros közelsége lehetett.

Mi lehetett? A csillagászati évkönyv 29-én 9 órára jelzi a Hold és a Jupiter együttállását. A többi bolygó másutt, messze jár. Állócsillag nyilván: valószínűleg a Spica. Az évkönyv csillagfedési táblázatai viszont nem jeleznek alfa Vir fedést... Nyilván csak szoros közelség lehetett, ezért nincs benne.

06:37 KözEI-kor tisztul ki ismét az ég és látszik a Hold. Már nagyon világos van, a csillag nagyon haloványan látszik. Viszont binokulárokkal (7x35 és 10x50) nézve: a Holdnak még a hamuszürke fénye is dereng, és a csillag jobbra, már távolabb 3/4 fokra és feljebb szépen fénylik. Nyilván a Spica, mert ugyanekkor a Jupiter is előjön keletebbre, távolabb (az majd holnap hajnalban lesz együtt a Holddal).

Lehetett-e fedés? Avagy csak súrolás? Vagy milyen szoros közelsége volt-e a Holdnak a Spicával?

Keszthelyi Sándor.

[Szöllősi Attila válaszolt azonnal, szerinte: valóban a Spica volt! De nem volt fedés nálunk. A Hold középpontja és a Spica között 41´ volt a legkisebb távolság. A holdkorong szélét 25'-re közelítette meg a csillag.]

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2005. 11. 28.

2004. november 19-i esti C/2004 Q2 (Machholz) üstökös látványa

2004. november 19-én a hidegfront délután 13:30 UT-kor ért ide Pécsre, hatalmas széllel, villámlással, és félórás apró szemű jégesővel. A vihar elmúltával estére elmentek a felhők és szeles, nagyon tiszta, hidegfront utáni jó átlátszóságú ég köszöntött be.

A Hold is erősen sütött este, viszont amikor 22:30 UT körül lenyugodott: az ég kivételesen jó lett: a (nyárinál halványabb) téli Tejút is látszott valamicskét, sőt az M44 (Preasepe) is szabadszemes volt. Mindez Pécs belvárosából!

Akkor próbáltam megkeresni a C/2004 Q2 (Machholz) üstököst. A 20x80 B-vel a Rigeltől lefelé haladtam csillagalakzatokon át a Columba-Caelum határáig, egészen a -30 fokos deklinációig, és ott jól észrevehetően találtam egy foltot. Kerek, 6-8 ívperc átmérőjű, fehéren fénylő, befelé nem sűrűsödő, bolyhoz szélű folt volt, és éppen az üstökös előre jelzett helyén volt.

Többször újra megkerestem, most már a Lepusból indulva, és újra ide jutottam. 22:40-22:55 UT között nézegettem. Fényességét nagyon nehezen becsültem, az alacsony helyzete miatt: néha 6,5, néha 7,5-nek véltem, így kerek 7 nagyságrendet írtam fel.

Az üstökös most még szinte áll, lassan mozog csak észak felé. Koordinátái és térképei például itt is láthatók: http://www.rasnz.org.nz/comets/C2004Q2.htm

Keszthelyi Sándor

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2004. 11. 22.