2013. május 7.

2012. október 8-án esti Draconida-meteorzápor nem észlelése

"…a Draconidák váratlan, 2012. október 8-ai kitörésének beszámolója. …Az aktivitás 13 óra után kezdett emelkedni, és amikor 15:37 UT-kor áthaladtunk az üstökös 1966-os napközelségekor kidobott felhőn, már 400 meteor/órás beütésszámot jeleztek a radarok. Ezzel azonban még nem volt vége, pár perccel később meredeken emelkedni kezdett az aktivitás, és 16:53 UTkor 2300 meteor/órás maximumot ért el, ami gyakorlatilag percre pontosan megegyezik az 1959-es porfelhő Maszlov által számolt egyik maximumával. A nagy aktivitást német radarok és több rádiós meteorészlelő is megerősítette. Ezt követően 2 óra alatt szinte nullára esett vissza az aktivitás. A fantasztikus hír hamar szárnyra kapott az interneten, de a szakmai kommentárokban érezhető volt a komoly bizonytalanság. A radaros és a rádiós technika ugyanis a rendkívül apró porszemcsékre is érzékeny, így nem volt világos, hogy mi látszódhatott a kitörésből vizuálisan vagy a videós rendszerekkel. Akár ez is előfordulhatott, hogy vizuálisan csak minimális volt a meteortevékenység.

A maximum idején hazánkban már sötétedett, így a többnyire derült égen volt rá esély, hogy a szemfüles észlelőknek sikerül megfigyelniük a leszálló ágat, esetleg a videós rendszerek is elcsípnek pár rajtagot. Eddig két pozitív megfigyelésről tudunk. Biró Zsófiának autóvezetés közben tűnt fel, mintha apró „szöszök” villannának az ég alján, de inkább a szélvédő játékának tekintette a dolgot. Amikor azonban kiszállt, és tekintetét a fodrozódó Tejútra emelte, már egyértelmű volt, hogy – különösen a zenit tájékán – apró tűk villognak odafent, ahogy a halvány, az észlelhetőség határán lévő draconidák belehasítanak a légkörbe. Másik észlelőnk Bakos Liza, aki augusztus óta nagy lendülettel fotózza a meteorokat Székesfehérvárról, a hatodik emeleti panellakásuk ablakából. Egy Canon 1100D géppel helyi időben 19:31 és 20:32 között hat halvány rajtagot sikerült megörökítenie, ami nagyszerű eredmény.

A kitörés tényét videokameráink is megerősítették, az agostyáni berendezés öt rajtagot rögzített, köztük egy meglepően fényes, –0,8 magnitúdós meteort is. Az International Meteor Organization honlapja szerint egy ukrán és cseh észlelő is látta a kitörést, de a rossz ég miatt a ZHR számítások nagyon bizonytalan eredményt adtak. Annyi sejthető, hogy a kitörés nagysága biztosan elérte, és nagy valószínűséggel meg is haladta a 2011-es aktivitás mértékét, akár 500–600 körüli ZHR is elképzelhető."
Fentiek forrása: Meteor 2013. 2. szám. p. 36. Sárneczky Krisztián cikke.

Ehhez a következő kiegészítést fűzzük:
"Ezen este Keszthelyi Sándor és Sragner Márta Bucsu községben (Szombathelytől 10 km-re nyugatra) volt. Vendégségből tértek haza a falu csekély közvilágítású főutcájáról. Ahogy 19:10-19:15 NYISZ ( = 17:10-17:15 UT) körül beértek a kertes udvarba ott sötét, tiszta, felhőtlen ég fogadta őket. A szép tejútas és csillagos ég alatt megállva gyönyörködtek a csillaképekben. Ennek a tartama alig haladta meg az egy percet, ám ezalatt egyikük is, másikuk is látott egy halvány, talán 4-5 magnitúdós meteort. Sőt ezen két meteor mellé még mindegyikük mintha még egyet sejtett volna, de ezek már olyan halványak voltak, hogy nem tűntek biztos jelenségnek. Ez a 2-4 (a Draco fejétől irányuló) meteor ilyen rövid idő alatt csak érdekesnek tűnt. Nem voltak internetközelben, nem tudtak semmiről. Gyanút nem fogtak, tovább nem nézelődtek, csak napokkal utána olvastak arról, hogy milyen különleges időszakban voltak a jó ég alatt."


A meteorraj aktivítása 2012. okt. 8-án késődélután-koraeste


2013. április 19-i hajnali változózás

A pár napja teljesen felhőtlen eget és kellemesen enyhe időjárást kihasználva az R CrB nyomába eredtem. 2013. április 19-én hajnalban a holdnyugta után jóval, 03:40 NYISZ-kor: még a város közepén is jó ég volt. A horizonthoz közel is, egészen le a Sco és Sgr csillagaiig. A Tejút magasabb részei is derengtek.

Nemcsak az R Sct volt szabadszemes, hanem - meglepetésemre - a khí Cyg is. Bizony a hajnali égen lopakodva, felfényesedett 4,5-5,0 magnitúdó közé.

A 102/500 mm refraktort már este kitelepítettem a kertbe, így környezete +13 fokC hőmérsékletét átvehette. A szemem szoktatása érdekében a Cyg-ben kerestem meg a SS Cyg-et. A helyén, a jellegzetes háromszöget (8,5 9,6 9,8) kiegészítve valóban jól látható. Már (vagy még) maximális fényében van: 9,0-9,5 közé becsültem.

És ezután irányoztam be a CrB félkörének közepét. A két fényesebb csillag a 7,4 és a 8,1 mellett, alatt már elsőre megpillantottam a változócsillagot. Megvan hát - a jópár éve nem látott - R CrB! Nem nagyon fényes, de azért látható! Viszonylagos halványsága miatt muszáj a papírt elővenni és a kis elemlámpát meggyújtani és keresőtérképen azonosítani az összehasonlító csillagokat. A 10,0 és 10,2 és 10,6 jól látható. A 11,1-es alig sejthető. Az R CrB utóbbinál fényesebb, előbbieknél nem. Percekig becsülgetem a fényüket, élvezgetem a látványukat, mert látom végre az R CrB típusúak névadóját: az R Crb-t! Nem szabad szemes (mint jó vidéki égen szokott), nem is binoklis (mint általában városi égen szokott volt) de azért nem is láthatatlan (hűtlen elhalványulása okán) már. Távcsővel látszik, bizonyosan ott van. 10,5-11,0 közé írom be a magnitúdóját. Innen már csak felfelé jöhet!

Mikor is láttam utolszor? Benn, már a papírjaimban kutatkodva találom meg, hogy 2007. aug. 1-én NYISZ 22:45-kor 9,4 és 2007. aug. 2-án 22:02-kor 9,7 magnitúdónak becsültem a lemenő ágában legutoljára a fényét ugyanezzel a műszerrel. Utóbbi 2454315-ös JD-je és a mai 2456402-es JD-je között 2087 nap telt el. Ez 5,7 év. Csaknem 6 év az, sőt lesz az annyi, hiszen még mindig nincs a szokásos maximális fénye közelében sem.

Keszthelyi Sándor

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2013.04.19. 5:10.

Az R Crb fénygörbéje az AAVSO vizuális fénybecslései alapján.
A vízszintes tengelyen a 2007. jan. 1. és a 2013. dec. 31. közötti 7 év van.


Az R Crb fénygörbéje az AAVSO vizuális fénybecslései alapján.
A vízszintes tengelyen a 1913. ápr. 19. és a 2013. ápr. 19. közötti 100 év van.