2000. április 8-i változócsillagászati célú 20x80-as óriásbinokulár

Óriásbinokulárt szállítottak Pécsre!

Értesítem mindazokat, akit illet, hogy Budapesten megtörtént az óriásbinokulár szemléje, tesztelése és megvásárlása 2000. április 8-án este. A műszer másnap délben leszállításra került végleges helyére: Pécsre.

A japán Vixen 20 x 80 BWCF binokulár 3,5 fokos látómezejű, 80 mm objektív átmérőjű, 320 mm fókuszú, f:4 fényerejű, 4 mm-es kilépő pupillájú. Maga a műszer szíjjal, harmatgyűrűkkel, szemkagylókkal, állvány-adapterrel 2,3 kg, a kupakokkal, hordtáskával együtt 3,4 kg súlyú, így könnyen hordozható és kézből vagy megtámasztva is lehet nézelődni vele, de faállvány is van.

Pécs legnagyobb binoklijának tulajdonosa nagyon boldog!

Keszthelyi Sándor (KSZ)

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1658/1. 2000. 04. 11.

2000. március 11-én este bolygók és Mir-űrállomás látványa

2000. március 11-én délután Pécs egét gyorsan vonuló felhők borították. Úgy tűnt, hogy a meghirdetett Csillagászat Napi távcsöves bemutatást nem tarthatjuk meg. Este 6 óra után a Bemutató Csillagdánál tucatnyi érdeklődő gyülekezett, így felállítottuk a távcsöveket. Figyeltük a nyugati égaljon megjelent egyre nagyobb felhőmentes rész terjedését. Feltűntek a bolygók (Jupiter, Szaturnusz, Mars) és már a Holdat is sejtettük.

A bemutatást a helyi televízió megjelenése akadályozta meg. Bekábelezték, televilágították a kupola környezetét. A távcsöveket az általuk jobbnak vélt irányokba forgatták, a nézőközönséget szépen beállították. Az interjúk felvétele közben derült ki, hogy a bolygóegyüttállás okozta világvége miatt küldték őket. Csillagászati tudásuk nem terjedt ki a nagybolygók neveinek ismeretére, az égbolt látszó forgásáról még csak nem is hallottak.

Végre a tévések és a felhők elvonultak. A távcsövekkel bemutattuk a főbb égitesteket, mutogattuk a csillagképeket a 20 fős közönségnek. Osztogattuk az MCSE szórólapjait. Válaszoltunk a kérdésekre a távcsőépítéstől az ősrobbanásig.

Egy rendkívül fényes műhold tűnt fel 18:53-kor a Capella mellett. Már akkor -1 mg volt. Műhold sebességgel haladt kelet felé és egyre fényesedett. -2 mg volt, amikor a zenit és a Sarkcsillag, -4 (talán -5) mg volt a Nagy Göncölnél, éppen a gamma UMa-n haladt át. A Cor Caroli-nál még mindig -2 mg, majd 18:56-kor halványult el. Szinte Iridium-szerű fénye volt, de több percen át (A http://www.heavens-above.com szerint utólag tudtuk meg, hogy éppen a MIR űrállomás haladt el hazánk felett!).

Gyenizse Péter és Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1613/1. 2000. 03. 14.

2000. február 17/18-iki erős holdhaló észlelése

2000. február 17-én, csütörtökön késő este rendkívül erős holdhalót láttunk Pécs belvárosából. Még ennyire erős, határozott, feltűnő halót nem láttam még naphalóban sem, de ez holdhaló volt.

22:25 KÖZEI-kor a Hold magasan, delelésben volt, szépen sütött, az eget persze egyenletes fátyol vonta be. A haló erősen, fényesen, teljes körgyűrűt alkotva látszott. Csak a 22 fok sugarú kör látszott, a sáv szélessége 1,5-2,0 fokos volt. Nem volt színes. A belső széle éles volt, a külső diffúzan mosódott bele az ég alapfényébe. A Hold fényében pár fokon belül látszottak a cirruszfelhőzet redői, csíkjai.

22:27-kor azonnal tárcsáztuk a szabadszemes rovatvezetőt, de nem vette fel.

A holdhaló erős maradt. Legerősebb 22:50-23:00 között volt. 23:47-kor kinézve már gyengült, igaz a felhők is össze-vissza szakadoztak. De azért még teljes volt a kör, de egyenetlen felületű. Közben 18-a csütörtök lett. 00:08-kor néztük meg, még mindig látszott. A 103 perces észlelésnek elalvásunk vetett véget.

A cirruszfelhők és a halók ilyen erőssége a meteorológusok szerint rossz időt jelez. De reggel szép tiszta időre ébredtünk.

Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1570/1. 2000. 02. 18.

1999. december 2-től a Nova Aql 1999 fényes nóva észlelése

A nóvák es a szupernóvák közötti egyik különbség, hogy a nóvák átlagosan "csak" 11 magnitúdót (legfeljebb 13 magnitúdót) fényesednek fel, a szupernóvák viszont 20 magnitúdót.

A Sas nóvája mielőtt kitört volna vörösben 15,6, kékben 17,4 magnitúdó volt (vegyük ennek középértékét: 16,5 magnitúdót). A nóva maximális fényessége december 2-3-án volt 3,9 magnitúdóval. Azaz 12,6-et fényesedett fel. Ez a nóva kategória, igaz a fényesek közül való.

Az új csillagot a Sasban 1999. dec. 1-én 18:50-kor fedezte fel Alfredo Pereira Portugáliából, a Cabo da Roca helyen, ami az európai kontinens legnyugatibb pontja. Egy 14x 100-as binokulárral látta meg. Első becslése 6,0, második 5,8, harmadik 5,8 magnitúdó volt. Másnap este ugyanő mar 4,4, 4,4, 4,3 fénybecsléseket észlelt.

Saját adataink:

Még nem telt el egy nap sem a felfedezés óta, amikor dec. 2-án 16:55- kor csengett a telefon, egy régi barátom értesített a nóváról. Az ég felhőtlen volt. Gyorsan keresőtérképet készítettem az AAVSO atlasz alapján és ki az ég alá. Pécs belvárosából is látszott a delta AQL-tól bő 1 fokkal északra a többlet-csillag puszta szemmel.

1999. dec. 02. 17:15 UT szabad szemmel: +4,0 mg (KSZ, SRX).

Aztán 3-án, 4-én, 5-én felhős volt az ég.

Majd kitisztult: 1999. dec. 06. 16:03 UT szemmel nem, hanem 7x35 B-vel: 5,6 mg (KSZ).

1999. dec. 06. 16:13 UT még egyszer: 5, 4 mg (KSZ).

Szóval nem fényesedik tovább. Falusi ég alatt még látszhat szabad szemmel is.

Keszthelyi Sándor (KSZ) és Sragner Márta (SRX).

Szerintem 1975 augusztusa óta nem láthattunk ilyen fényes nóvát (akkor az a Nova Cyg 1975 úgy emlékszem 1,5 mg, kb. a Denebbel azonos fényű volt).

Az említett Nova Cyg 1992 fénygörbéjét megnézve (Meteor 1992. évf. 6. szám 35. old., az IAU Circular alapján) a nóva olyan 4,2-4,3 mg volt maximumban, mindenképpen 4 mg alatt maradt. Az AAVSO térképei is 4,3 mg értéket adnak meg. Az MCSE VCSSZ fénygörbéjén is 4,2 mg-tól megy lefelé.

A mostani Nova Aql 1999. dec. 3-án 4,08 mg volt (43 észlelés átlaga) azaz egy picivel fényesebb az 1992-esnél.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1447/4. 1999. 12. 07.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1449/4. 1999. 12. 08.

1999. december 7-i hajnali holdsarló keresés

1999. dec. 7-én hajnalban elhatároztuk, hogy megnézzük a 16 órás holdsarlót is. 5:00-kor keltünk. Az ég nagyjából felhőtlen, néhány határozott foszlánnyal tarkított volt. Jól beöltöztünk, mert a hőmérő -3 fokot mutatott. 6:10-kor indultunk. A kocsit borító dér levakarása után kiutaztunk Pécstől 8 km-re délre, és Pogány határában helyezkedtünk el 6:29-tól.

Az ég alul délkeleten már nagyon világos volt, látszott, hogy hol fog felkelni a Nap. Legalul csak 1 fok volt felhős, felette 8-10 fokos sávban tiszta égrész volt, az felett újra felhőcsíkok voltak. A Vénusz nagyon fenn, a Merkúr is már magasan látszott. A Hold nem látszott!

Egy 7x35-os binokularral felváltva és folyamatosan pásztáztuk nejemmel az ég alját. 6:45 volt, az elméleti holdkelte után 20 perccel voltunk, a Hold nem látszott pedig nagyon tiszta részen kellett volna lennie.

Így mulattuk az időt 7:00-ig. Akkor már a keleti-délkeleti ég csodásan színpompázott: a narancsvörös, a lila, a bíbor, a zöldes, a világoskék alapon egy-egy vörös vagy fehér felhődarab úszott. Olyan világos volt már minden, hogy feladtuk: még binoklival sem láttuk meg a Holdat, puszta szemmel meg pláne nem!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1447/1. 1999. 12. 07.