2013. június 4.

2013. május 18-i hajnali C/2012 F6 (Lemmon) üstökös megpillantása

Előző késődélután és koraeste kettesben [Keszthelyi Sándor és Sragner Márta] kocsikázva a Dunántúl nyugati részén felhőzet volt mindenfelé, több helyen találkoztunk záporral, zivatarral. Zalaegerszegtől keletre belekerültünk egy óriási fekete felhő alá, amelyből csak úgy szárazon zuhogott le a jég. Egy erdei út kis facsoportjának lombjai alá menekültünk, a 10 perces jégeső 8-10 mm-es szemcséi szerencsére épen hagyták a szélvédő üveget. Amikor este betértünk Hegyhátsálon az új csillagvizsgálóba ott is teljesen felhős volt az égbolt. Így nem értettük házigazdáink (Horváth Tibor, Tuboly Vince, Hegyi Norbert és mások) reménykedését, hogy besötétedés után majd észlelésekre fognak sort keríteni. Késő este és zuhogó esőben érkeztünk meg a Szombathelytől 14 km-re nyugatra lévő Bulcsú vezér falujába: a koromsötét Bucsuba.

2013. május 18-án hajnalban arra riadtam fel, hogy a padlásszoba tetőtéri ablakán fényt látok: a Tejút tekereg az ablak üvegén túl. NYISZ szerint 3 óra volt és az ég teljesen felhőtlen, igen tiszta, a kiválóan sötét égen a csillagok ragyognak, a khí Cyg szabadszemes és a Tejút szélesen hömpölyög le a Nyilas és a Skorpió közé.

Keleti irányban is még sötét az ég, a Pegazus nagy téglalapja (béta Peg, alfa Peg, gamma Peg és alfa And) a horizont felett áll. Fogtam a 7x50-es binokulárt és 03.10 és 03.25 között a C/2012 F6 (Lemmon) üstökös keresésébe kezdtem. Az alfa And és a gamma Peg között félúton (és 1-2 fokkal balra) többször rátaláltam egy kis foltra. Csak 4-5 ívperc átmérőjű, kereknek tűnő, egyenletes fényű, belseje felé alig fényesedő, csóva nélküli folt. KL-al alig látszik, EL-al azért jobban előjön. Egy 6 magnitúdós csillagokból álló háromszögtől keletre van. Mivel itt fényesebb mély-ég objektum nincsen és mivel az üstökös előre kinyomtatott keresőtérképén éppen ide jelezték - ez nyilván a Lemmon-üstökös!

A zenitben 6,2 magnitúdós, itt 10-12 fokkal a horizont felett 5 magnitúdós volt a szabadszemes határ. Az üstökös szabad szemmel nem látszott, a binokulárban 7 magnitúdósnak tűnt.

Amikor a pozíciórajzot elkészítettem és a fenti szöveget leírtam egy papírra és 03.37-kor ismét a keleti ég felé néztem: már késő volt, már elkezdődött a pirkadat! A keleti dombvonulat sötétje feletti égrész már kicsivel világosabb lett. Innentől kezdve hiába kerestem a látcsővel az üstököst, többé nem tudtam megpillantani.