2011. április 20-án este a T Pyx visszatérő nóva észlelése

2011. április 20-án amint országszerte, úgy Pécsett is teljesen felhőtlen, tiszta, nyugodt és csendes este volt. Így nagy reményekkel készülődtünk a T Pyx visszatérő nóva észlelésére. NYISZ 20:00-kor hordtuk le a kocsiba a 102/500 mm-es SkyWatcher refraktort. Csak a változócsillag térképeit, órát és elemlámpát vittünk mellé. Áthaladtunk Pécs belvárosán és dél felé vettük az irányt. 9 km-rel a várostól délre, a pogányi repülőtérnél még nyugatabbra mentünk. Egy dombhátnál, körpanorámás helyen álltunk le 20:26-kor.

Ahogyan kiszálltunk a kocsiból, a felhőtlen, lassan besötétülő és csillagokkal egyre inkább betelepülő égen megjelent a Nemzetközi Űrállomás. A Szíriusz alatt, 0 magnitúdós, lassan mozgó fénypont volt eleinte, de a Szíriusz mellé érve már -1,5-es lett. A Regulus mellett már -2, sőt -3-as fényében tündökölt. Az előrejelzett -3,5 magnitúdós fényét elérhette és lassan az Arcturus felé ment. A Corona Borealis alatt vált újra -1,5-ös, majd 0 magnitúdóssá, ahogy északkeleten alacsonyan eltűnt 20:32-kor.

A 102 mm-es refraktort állványra rakva először a Szaturnuszt céloztam meg. 25x nagyítással látszott a gyűrűje és nyugatra a Titán fénypontja. No, ha a 8,5 magnitúdós hold látható, akkor talán a T Pyx is elérhető lesz!

A Pyxis csillagképből semmi sem látszott szabad szemmel. Az alfa Hya és a déli horizont közé irányítva a távcsövet, pár perc alatt megtaláltam a delta Pyx és gamma Pyx vízszintesen álló kettősét. Innen 4 csillagon át lemanővereztem az epszilon Pyx-ig. Innen többszöri próbálkozásra jutottam a 8,1 és 7,9 és 8,5 csillaghármashoz. amelyek az egyre sötétebb égen egyre jobban előtűntek. Ezekhez képest nyugatabbra már meg is volt egy csillagpár: a 7,8 és a T Pyx. Csaknem egyformák és tőlük még nyugatabbra egy fényesebb, az a 6,9-es összehasonító. Még néztem a csillagkörnyezetet, a csillagocskák helyzetét, hogy jó helyen vagyok-e? Utána észlelni lehetett a híres visszatérő nóvát a 6,9 ás a 7,8 közé téve. 20:40-kor az észlelés megtörtént. Nekem életemben először, hiszen az 1966-1967-es kitörésekor még első éves középiskolás voltam és ráadásul 45 évvel ezelőtt még nem csillagászkodtam.

Most már Sragner Márta is a távcső végéhez jöhetett: Az okulárba pillantva azonnal látta jobbra a fényesebb, és balra a csaknem egyforma kettőst. Csaknem egyforma, de a felső kicsit fényesebb. Megmondta a magnitúdóját és ezzel az első hazai női észlelés is megtörtént a T Pyx-ről!

Közben annyira besötétedett ez a rész, hogy még egy 9,3 magnitúdós csillagot is láthattunk itt. Ez a -32 fokos deklináción mutatta meg, hogy jó az ég. Északnyugaton legalul még pár fokos világos sáv jelezte a napnyugta helyét, habár az állatövi fény nem jött elő, inkább a téli tejút derengett az Auriga környékén. Az alfa Ori és epszilon Aur változókat még megbecsültük mindketten. 21:10-kor hazaindultunk a város fényburája alá.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2011. 04. 20.

2012. augusztus 13-i esti meteormegfigyelés és egyéb szépségek

Palé égboltjának látványa, 2012. augusztus 13-án este.

Baranya megyében, Sásdtól nyugatra, a kis Palé település feletti szőlődombon 2006 óta minden nyáron megszervezi az országos meteorészlelő táborát a Sülysápi Amatőrcsillagász Közhasznú Egyesület. Így volt ez idén is. A tábor a Perseida meteorraj figyelésére már augusztus 9-én kezdődött, de az első négy este pécsiek még nem tették tiszteletüket. Az ötödik estére, azaz augusztus 13-án hétfőre látogattunk ki.

18 órakor találkoztunk a Pécsett az Iparos-vendéglőnél. Nyolcan (Bordács Ernő, Dobék József, Ignátkó Imre, Keszthelyi Sándor, Dr. Láng Miklós, Patak Ákos, Sragner Márta, Szathmáry Elemér) öt gépkocsival mentünk a Pécs – Mánfa – Magyarszék – Oroszló – Sásd útvonalon a 35 km-re lévő Paléig. 19 óra után hajtottunk fel a poros földúton a lekaszált hatalmas észlelőrétre. A réten gépkocsik, sátrak, távcsövek jelezték a csillagászkodókat.

A már javában zajló tábor lakói örömmel fogadták kis csapatunkat. Voltak itt Sülysápról, Jászberényből, Kecskemétről, Budapestről, Gárdonyból és még néhány paléi lakos is. A még világos ég alatt volt időnk ismerkedni, beszélgetni. Szathmáry Elemér hatalmas élelmiszerkészlettel jött, a kis asztalokra megterített és mindenkit megkínált a változatos vacsorával. A friss kenyérszeletekre töpörtyűkrém, vaj, erdélyi padlizsánkrém került persze mustárral, lilahagymával, zöldhagymával, kovászos uborkával fűszerezve. A sofőrök üdítőt és ásványvizet kaptak. A többiek sörözhettek, vagy Deszantos pálinkájával ismerkedhettek ácsorogva vagy ücsörögve.

Alig tűnt fel a Vega és az Arcturus: már érkezett is 20:25-20:30-kor a Nemzetközi Űrállomás. A világos égen -2-es fényével jól látható objektumként vonult nyugatról északkeletre. Azután észrevettük a nyugati fák között nyugodni készülő Szaturnuszt és azt állítottuk a távcsövekbe. A bolygó gyűrűjével együtt nagy sikert aratott. Utána az egyre gyarapodó csillagok közül néhány kettőscsillagot céloztunk meg (alfa UMi, béta Cyg, epszilon Lyr dupla-dupla, alfa Her, alfa Sco utóbbi nem bomlott).

Az idő kellemesen enyhe volt, a felhőtlen, tiszta ég egyre sötétedett. A rét közepére borított szalmaboglyába bevackolódtak a meteorészlelő leányok. A szürkületben már 4 magnitúdós volt a szabadszemes határ, de meteorok még nem jöttek. A Tejút is derengeni kezdett a Cyg-ben, mire 21:12-kor feltűnt az első hullócsillag.

Ezután az ég rohamosan sötétedett, az Andromeda-galaxis szabadszemessé vált, a Tejút egyre erősebb lett. Az égen egyelőre több volt a műhold (és a repülőgép), mint a meteor. Idővel mégis a meteorok száma gyarapodott, ahogy az ég teljesen sötét lett és a Perseida radiánspont is magasabbra emelkedett. A látott meteorok percenként követték egymást és útvonaluk visszahosszabbítva és összemetszve hamar nyilvánvalóvá tette a radiáns helyzetét a Cas-tól balra és a Per-től feljebb.

A Tejút gyönyörű volt! Fényes és halvány részei, duzzadt és szétváló felhői gyönyörűséget jelentettek a szemnek. Nemcsak a legfényesebb részei a Cyg, a Sct, a Sgr csillagképekben, hanem északkelet felé a Cep, a Cas, a Per területén szélesen terjedtek. Jankovics Zoli hívta fel figyelmünket, hogy már napok óta gyönyörködik abban, hogy a Tejút az egész Cep-et kitölti, csaknem a Sarkcsillagig elér. A déli részen a Tejút a Sgr legaljáig látszott és csak a domb fái miatt ért véget a Sgr jobb oldalán, a Sco-nál, a Skorpió farkának csillagainál.

A menetrendszerűen közlekedő Nemzetközi Űrállomás ismét megjelent, most még északabbra haladt 0-as fénnyel. 21:57-22:04-es vonulása a béta UMa és gamma And útvonalon történt, éppen „eltalálva” ezt a két csillagot.

Mindeközben percenként kiáltoztak „top”-ot, „meteor”-t, „áuuuááá”-t, ahogy egy-egy meteor végigszántotta az eget. A sötét, zenitben 6,8 magnitúdós égen egy 2-es vagy 1-es hullócsillag is látványos volt, persze a pár másodpercig ottmaradó nyomával együtt. Nem is beszélve a 0-as, vagy egyszer egy gyönyörű -2-es meteorról, amely pompás látványt és hangos tetszésnyilvánítást jelentett az ég alatt fekvő, ülő, ácsorgó 25-30 fős csillagkedvelőnek. Azt hiszem mindegyikünk egymaga látott 15-25 hullócsillagot a sötét ég alatt töltött bő egy órában.

Láttuk a kiváló észlelőhelyet, a tábor hangulatát, a meteorészlelők kedvességét. Megfogadtuk: Paléra máskor is eljövünk, a következő évek táboraiban aktívabban részt veszünk, lehetőleg elejétől végig kinn leszünk. Most 22:30-kor hazamentünk, visszakocsizva Pécs poros, koszos és fényekkel szennyezet burája alá.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2012. 08. 14.

2011. március 8-án a Nemzetközi Űrállomás és a Discovery Űrsikló

2011. márc. 8-án a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és a Űrsikló (Discovery) mostani átvonulása igen érdekes volt 19:14-19:20-ig!

Kiálltam a felhőtlen és tiszta ég alá Pécsett és vártam. Aztán megjelent egy, utána fél perc múlva még egy. A nyugati ég aljáról a déli ég aljáig haladtak az objektumok, azonos vonalon és egymást 15-20 fokos távolságban követve.

Az elöl haladó 1 és 1,5 magnitudó, a mögötte jövő 0 és 0,5 magnitúdó közötti volt (utóbbi sem érte el sem a Capella fényét és legfényesebben is alig volt a Rigelnél fényesebb) azaz Discovery éppen 1 magnitúdóval halványabb volt az ISS-nél. Ám azért mindkettő elég jól látható fényű volt.

Ahogy az elöl haladó Discovery megjelent azonnal látszott, hogy csóvája van! Ez a csóva egyre jobban látszott, a fényes része 1/2 fokos, a teljes hossza 1 fokos lehetett, utóbbi elfordított látással látszott. A csóva a mozgásirányban helyezkedett el az objektum mögött, de legyezőszerüen a haladásiránytól lefelé is terjedt vagy 30 fokos nyílású szögben. A követő objektum (ISS) csóva nélküli volt!

Még annyit: az űrsikló vöröses színű volt, az űrállomás fehéres. Az objektumok az Eridanuson át, a Lepus alatt mentek és mielőtt elérték volna a Canis Maior jobb oldalát eltűntek, nyilván a földárnyékba merültek.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 03. 08.

2011. február 26-i esti tűzgömb látványa

A 2011. febr. 26-iki jól sikerült III. Csillagászattörténeti Találkozó ma 17 óra körül ért véget Budapesten a Polaris Csillagvizsgálóban, onnan 17:30-kor indultunk el. Az M6-os autópályán haladtunk hazafelé kocsival északról dél felé, éppen elmaradt keletről tőlünk Százhalombatta, amikor mi is láttuk a tűzgömb felvillanását a kocsi első szélvédő üvege mögül!

18:39 KÖZEI-kor dél-délkeleti irányban robogott a nagyon fényes jelenség. A Siriustól jobbra haladt el, a béta Canis Maior közelében kezdődve (vagy legalábbis ott vettük észre) és iránya a Procyon-Sirius iránnyal volt párhuzamos. Felülről lefelé haladt, kissé jobbra húzódva.

15 fokos útja volt csak, de azon sokszor változtatta fényét, pillanatokra négyszer-ötször felvillant -4, talán -5 magnitúdóra, néha "csak" -1 magnitúdós volt. Az átlagos fénye a Siriusénak többszöröse lehetett, nem is szólva a Jupiterről, amely ekkor már bágyadtan látszott a nyugati égen. A tűzgömbről a rendszertelen és gyors fényváltozás mellett kis anyagdarabkák váltak le. Neonosan fénylő fehér volt, némi kékes árnyalattal. Talán a színét is változtatta, de a jelenség 1-1,5 másodperces ideje túl rövid volt ennek leírására. Az ég felhőtlen volt.

Észlelők (akiknek haladási sebessége 110 km/óra volt a tűzgömbhöz képest) Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 02. 26.

2011. január 4-én délelőtt a részleges napfogyatkozás

Részleges napfogyatkozás Pécsett 2011. január 4-én.

A napfogyatkozás Európa, Afrika és Ázsia területén látszott, de sehol sem volt teljes, és még 88 %-nál nagyobb mértékűnek sem látszott. Pécsett (KözEI-ben) 08:01:56-kor kezdődött 4 fokos magasságban, 09:24:27-kor érte el maximális fázisát 14 fokos horizont feletti magasságban 76 %-os takarással és 10:54:48-kor ért véget 20 fokos napmagasságban. Pécsett két helyszínre szerveztünk és hirdettünk meg nyilvános távcsöves bemutatót. A jelenségről és a bemutatásokról az Új Dunántúli Napló megyei napilap előző napi száma, a Magyar Csillagászati Egyesületnek, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei Csoportjának honlapja adott hírt.

Az egyik színhely a város főtere, a Széchenyi-tér volt, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma előtt 160 m-es magasságban. Ide jött 8 órára Áts György egy 50/540 mm-es refraktorral és Szathmáry Elemér egy 135/625 mm-es Newton-távcsővel. Két órán át kitartottak, közben a gimnázium igazgatójának vendégeként melegedhettek, de sajnos az ég egész végig ködös volt és a Nap nem látszott. A közben ide érkezőket tájékoztatták a napfogyatkozásról és arról, hogy nem tudnak mutatni semmit. Ugyancsak tájékoztatást adtak a televíziós és rádiós stáboknak. 10 óra után nem láttak további reményt a jelenség láthatóságára és hazamentek.

A másik színhely a Mecsek oldalában feljebb, a 260 méter magasban lévő Jurisics utcai Általános Iskola volt. Itt volt 7:45-től Gyenizse Péter 102/816 mm-es refraktorral, Ignátkó Imre egy 40 mm-es Coronado PST-vel, Keszthelyi Sándor egy 102/500 mm-es refraktorral és Keszthelyiné Sragner Márta egy 8x30-as monokulárral. Az időjárás itt is ködös volt, a vízszintes látástávolság 100 és 200 méter között ingadozott és a Nap egyetlen pillanatra sem sejlett. Gyenizse Péter végig kitartott itt: a szünetekben kiáramló gyermekeknek tartott előadást a napfogyatkozásról, a Naprendszer égitestjeiről, a távcsövekről, a napszűrőkről, a csillagászati fényképezésről. Vittünk 1999-es napfogyatkozás-néző szemüvegeket, hegesztőüvegeket és sok napszűrű-darabkát, hogy a tanulók ezekkel is nézhessék a napfogyatkozást. A tanórák közben is ki-kijött egy-egy osztály, akiknek hasonló tájékoztatást adtunk. Az itteni létszám 200 tanuló és tanár lehetett. Az iskola igazgatónője és tanárai meleg teával és süteményekkel kedveskedtek a mínusz 6 fokos hidegből be-betérő négy amatőrcsillagásznak. Közben jöttek a média képviselői: egy rádióriporter, a helyi újság fotósa és két televíziós munkatárs. Utóbbiaknak 9 óra körül a Misina-tetőre menetelt javasoltuk és kamerájukhoz egy napszűrőt is kölcsönöztünk. Utólag derült ki, hogy beborult, amikorra felértek a hegycsúcsra.

A legnagyobb fázis idején kihangosított mobiltelefonon át Keszthelyi Bernadett adott élő közvetítést Győrből, ahol kitűnően látszott a napfogyatkozás. Pécsett a köd a maximális fázis után is megmaradt, így 9:40-kor Keszthelyi Sándor, Keszthelyiné Sragner Márta és Ignátkó Imre a műszereikkel együtt kocsiba ült azzal a szándékkal, hogy feljebb megy a Mecsek oldalában, hátha onnan látszik a Nap. Menet közben, a kőbánya, kemping, állatkert magasságában 350-370 méteren a köd tetejét elérték ugyan 9:50-kor, de ott derült ki, hogy az eget felhőzet borítja! Azért felmentek a Misina-tetőre, megálltak 10:00-kor az alsó parkolóban 510 méter magasban és figyelték a felhőzet mozgását. A legalább kétrétegű felhőzet szinte összefüggő volt, lassan mozgott és a Napot egy pillanatra sem sikerült meglátniuk. Ezért 10:30-kor elindultak lefelé, és hazatértek.

Még egy pécsi helyszín volt. Halmi Gábor pécsi amatőrcsillagászt a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója hívta meg, hogy távcsövével mutassa be a napfogyatkozást, ha az M1 Ma Reggel című műsorában Pécsre kapcsolnak. A stúdió a belváros keleti szélén van 150 m-es magasságban, így hiába mászott az épület lapostetejére 60/900 mm-es lencsés távcsövével: a Napot egy pillanatra sem láthatta. A budapesti stúdió 8.33-kor Pécsre kapcsolt és akkor Dér Ágnes riporter és Halmi Gábor csaknem 6 percig beszélgetett élő adásban a napfogyatkozásról, amely valahol ott a köd - és a finoman szállingózó hópihék - felett zajlott éppen. Mivel nem fogytak ki a szavakból a néző szinte maga elé képzelte, hogy mit látna, ha látna valamit!

Néhány pécsi volt, aki eleve a Mecsek-hegység magasabb pontjaira ment és onnan rövidebb-hosszabb ideig látta a napfogyatkozást.

Lutz Zsolt pécsi amatőrcsillagász kocsival a pécsi kempingnél járva látta meg először a szűrt napsütést 8:45-kor, és kiszállva 6 fényképet tudott készíteni a kicsorbult Napról Zenit E 50 mm-es objektívvel. Néhány percig figyelte a fogyatkozást. Innen feljebb haladva azonban a Napot felhőzet takarta és 9 óra körül a jelenség tovább nem látszott. Azért felment a TV-torony tövébe. Itt 10:35-ig várakozott, de eredménytelenül, mert a felhőzet nem oszlott szét.

Lévai Gábor és Bergics Balázs pécsi fotósok a Kis-Tubes kilátón fényképezték a napfogyatkozást. Ezen a helyen is 9 óra után pár perccel eltakarta a Napot a felhőzet.

Maczó András kaposvári amatőrcsillagász hajnalban a Misina-tetői 517 méteren lévő webkamerán látta hogy tiszta ég, ezért a ködös Kaposvárról kocsival 6:30-kor elindult a pécsi Misina-tetőre. A TV-torony lábánál ragyogó kék ég fogadta. 8 és 9 óra között látta és fényképezni tudta a napfogyatkozást egy Panasonic LX3-géppel 135-ös teleobjektívvel. Kb. 50 %-os fázisnál, 9:00-kor egy déli irányból érkező felhőzet takarta le a fogyatkozást. Amikor eltűnt a Nap, akkor jelent meg a hegyen a Pécs TV két munkatársa, akiknek interjút adott. Később a TV2 pécsi stábja érkezett, akik a Tények műsora számára készítettek vele riportot.

Amikor Hetesi Antal, a pécsi TV-torony és kilátóterasz üzemeltetője szokás szerint reggel 9:00-kor kinyitotta az intézményt már felhős volt az idő. Három fotóssal együtt várakoztak és végre 10:13-kor egy 60 másodperces időtartamra láthatóvá vált a Nap. Hetesi Antal egy 28-400 mm-es optikával készített képet a napfogyatkozásról.

A TV2-ben még aznap este 18:45 körül bemutatták a Jurisics utcai Általános Iskola udvarán készült felvételeket, ahogy Gyenizse Péter lendületesen magyaráz egy iskolai osztálynak. A 19 másodperces felvételen látszott a három távcső is

A pécsi történések egy részéről (Széchenyi-tér és Jurisics utcai Általános Iskola) a másnapi, január 5-i Új Dunántúli Napló közölt fényképes beszámolóval kísért cikket.

Hasonló mértékű, habár csak 66 %-os takartságú napfogyatkozás 2015. március 20-án délelőtt lesz. Reméljünk akkor az időjárás kegyesebb lesz Pécshez!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2011. 01. 08., és Csilla levelezőlista 2011. 01. 09. 6936/1. 

2010. december 22-én napkeltekor alpesi-fény

Nemcsak Kecskeméten, hanem Pécsett is láttuk a furcsa fényeket 2010. dec. 22-én. 07.20 és 07:30 között a keleti ég felhői erős mélyvörös színben lángoltak. A dombokat, a fákat és a házak falát szokatlan bíbor fény öntötte el. A Nap nem látszott csak ez a visszfény. A kevés felhőmentes égrész meg halványzöld volt.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2010. 12. 22.

2010. május 14-én este az Atlantis űrsikló égi látványa

2010. máj. 14-én este az Atlantis űrsiklót és a főtartályát mi is láttuk Pécstől 7 km-re délre! Kinn voltunk 20:03-tól 20:53 NYISZ-ig a szabad ég alatt és néztük a nyugati ég alját a 17,5 órás holdsarló reményében. Az ég 90 %-a tiszta volt és bár a holdsarlót nem láttuk sem szemmel, sem binokulárokkal közben nagyon meglepődtünk, amikor 20:44-kor megjelentek az objektumok. A Vénusztól a Spica-ig tartó útvonalon haladtak. Egymástól 1,5 fokra lehettek, a fényes -4-es volt, a halványabb -2-es és a halványabb ment elöl. A hátul menő fehér, az elöl menő sárgásabb volt. 20:46-ig haladtak az égen DK-ig, aztán eltűntek alacsonyan.

Akkor azt hittük erre a párosra, hogy az ISS és az űrsikló - éppen most értünk haza és néztük a heavens-above-n, hogy az biztosan nem lehetett. Nem értettük, hogy akkor mi a csuda volt.

A híradásokból tisztázódott, hogy az Atlantis űrsiklót 2010. május. 14-én pénteken 20:20 NYISZ-kor lőtték fel Floridában és a 32-dik útjára indult a 6-tagu legénységgel az STS-132 programban.

Az Atlantis egy negyed fordulatot tett meg a Föld körül nyugatról kelet felé haladtában és 20:44 NYISZ körül ért Magyarország déli része fölé. Az űrsiklóval együtt haladt még a kiégett üzemanyagtartály is. Így két fényes csillagként láthatták meg Nagykanizsán, Pécsett és Szegeden.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2010. 05. 14. 21:42:26

2010. február 3-án hajnalban változócsillagok között

Ma hajnalban 03:00 UT-kor felébredtem és láttam, hogy az ég felhőtlen, habár holdfényes.

A T Cen (6,0-6,5), az R Hya (7,0-7,5), az S Vir (6,5-7,0) jól látszott a közeli Hold ellenére is.

Mivel a Sco felső része már kezdett felemelkedni: nekiveselkedtem az U Sco-nak. A terület és a hűlt hely megvolt 04:20 UT-ra. A 102 mm refraktorral nem láttam a visszatérő nóvát, pedig sokáig és több nagyítással próbálkoztam: de 10,0 magnitúdónál halványabb dolgok nem jöttek be. Hiába, az égnek volt egy alapfénye a Hold miatt.

Az RR Sco is annyira feljött (-30 a deklije) hogy láttam (7.5-8.0 közötti).

Az X Oph (7,5-8,0) után 04:32 UT-ra az R Sct is előjött (5,5-6,0), de alatta a Nova Sct 2009 már nem ment: kisebb 7,9-nél.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2010. 02. 03.

2009. december 18-án este változócsillagok

Az ég felhőtlen, de a zenittől a horizont felé egyre erősebb a ködösség és ezen a város és a hó fénye szóródik.

Felül még látni a khi Cyg-et: 5,0-5,5. Gyengén, de észlelhető felül a T Cep: 7,0-7,5. Már nagyon bizonytalan szabad szemmel a Cet feje alatt a Mira Cet: 3,5-4,0. Alul az R Aqr sejtem, de a szürkésfehér égen az összehasonlítói elvesznek.

A Nova Sct 2009 már alacsony helyzetű 17:40-17:50-kor.

A Nova Aql 2009 jobb helyzetű az Aql felső részén, a ruhaakasztó alatt, a két 5,6-os csillag látszik is a binokliban. A hmg itt most 8 körüli lehetett. A nóvát nem láttam, de most olvasom, hogy valaki ma este 8,0-8,5 között saccolta! Sajnos nincs olyan térképem, amin a nóva közelében lennének 7 és 9 mg közötti csillagok pontos fényességgel. Ki tudna megdobni egy térképpel, hogy holnap este leészlelhessem!?

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2009. 12. 18.

2009. november 19-én este a Nova Sct észlelése

A V496 Sct-t (azaz Nova Sct 2009-t) 2009. nov. 13-a után ma este (2009. nov. 19-én) ismét láttam. Már 16:35 UT-kor jól észlelhető volt. Valóban 7,0-7,5 közötti.

A nov. 8-i felfedezése óta lassú, de határozott fényesedést mutat. Kíváncsi vagyok mit csinál a következő napokban-hetekben...

Szép csillagos ég volt Pécs belvárosában, a Tejút is látszik. A khí Cyg is jön fel: 7,0-7,5 közötti.

De az ég legfényesebb mirája most: maga a Mira! 3,0-3,5 közötti!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2009. 11. 19.

2009. november 12-én este a Nova Sct és más változócsillagok

A felhőtlen, tiszta, csendes pécsi ég alól a Nova Scuti 2009 szépen mutatta magát 17:43-18:00 KözEI között. Fényesebb, mint 9-én este! Ma a 70, 70, 72, 79-es összehasonlítókkal hasonlítgattam össze. Az állványos 102/500 mm-es L-el néztem, de kézben tartott 20x80 B-vel is jól látszik.

Közben néhány mira is:

R Sgr 65-70.

R Aqr 80-85.

Khí Cyg 80-90.

R Aql 90-95.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2009. 11. 12.

2009. november 9-én este nóva a Scutumban

Pécsről is látszik a Nova Sct 2009!

2009. nov. 9-én először a Scutumban kerestem meg a 102/500 mm-es refraktorral a nóvát. Az R Sct-től nem egészen 2 fokra van. Egy 67- 63- 62- 70-es ív vezet DNY-ra. Ott meg egy másik halványabb csillagív van erre csaknem nyugat-keleti irányba. Ott van a nóva! Egy 83-as és egy 94-es összehasonlító közé becsültem 17:45-kor.

Dél óta egy szem felhő sincs felettünk, az idő kellemesen meleg. 17:40-től települtem ki a csillagos ég alá. Változóztam: (a nóván kívül) R Sct, T Cep, khí Cyg, R Aql, X Oph könnyű 20x80-al. 18:10-kor jöttem be. A kerti hőmérő +8 fokC-t mutatott.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2009. 11. 09.

2009. szeptember 1-én hajnalban a Nemzetközi Űrállomás és változók

Ma hajnalban 05:03-kor kikukucskáltam az ablakon és mit látok álmos szemeimmel: egy mínusz 5-ös fényességet az Orion felső részén! Na, mondom magamnak: fölrobbant a Betelgeuse!

Aztán mivel továbbmozgott délkelet felé le és visszasüllyedt mínusz 2-re, csak valami mesterséges dolog lesz az (reggel néztem, hogy a Nemzetközi Űrállomás ekkorra és ide jelzett mínusz 3,5-re fényességű vonulása volt, csak valami becsillanással fűszerezve).

Kiment az álom a szememből és kimentem a kertbe változózni, a kissé már pirkadó égen nem ment az omikron Cet, az U Ori, az R Lep, de még az U Mon sem.

Be kellett érnem a jó magasan álló epszilon Aur, alfa Ori és az RX Lep fénybecsléseivel. Végül 05:21-kor, a már világos égen szépen látszott binokliban egy mira: az R Tri, szerintem 7,0-7,5 közötti.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Mira levelezőlista 2009. 09. 01.

2010. április 30-iki esti tűzgömb

A Pécsről észlelt tűzgömb valójában 2010. április 30-án 21 óra 55 perc 09 másodperc NYISZ-kor volt. Ugyanis Hegedüs Tibor volt szíves megnézni és közölni, hogy a Bajai Csillagvizsgáló kameráján megtalálható a jelenség ebben az időpontban. Szép fényes, vastag nyomot hagyott a képen, ami erős fényességére mutat. Bajáról nézvést alacsonyan volt, így a kamera beállítása miatt a vége sajnos már nincs a képen.

A 21:55:09 időpont nyilván a jó. Amikor én Pécsett megpillantottam, először azt hittem egy délről északra jövő műhold. A következőben meg azt hittem - a nagy fényesedéséből - hogy egy Iridium. Csak a fényváltozása, felvillanásai után jöttem rá a meteor voltára, sőt inkább a tűzgömb eltűnése után - és akkor tudatosult bennem, hogy ezt rögzíteni illene. Felgyújtottam az elemlámpát, a mobiltelefonom órajelzésén leolvastam az óra és perc számait (21 és 56) és egyik változótérkép papírjának a hátára meg leírtam a szöveget.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2010. 05. 02.

2009. április 25-i esti holdsarló próbálkozás

2009. ápr. 25. szombat este (NYISZ)

19:34 indulás otthonról.

19:46 érkezés Pécstől 7 km-re délre, leállunk egy mellékútra.

19:47 a Nap utolsó sugarai is eltűnnek. Az ég felhőtlen, de az alsó 5-8 fok maszatos.

20.00 binoklizás kezdése a napnyugta feletti égrészen. Keszthelyi Sándor 10x50 B., Sragner Márta 7x35 B.

20:07 Sziriusz észrevétele szemmel.

20:11 Capella.

20:17 Betelgeuse.

20.18 Aldebaran.

20:26 Merkúr is megvan: nagyon magasan, jól látni.

20:30 Riegel.

20:33 indulás haza: Hold-talanul!

[20:43 a Hold elméleti nyugvási ideje]

Sajnos mi Pécsről sem szemmel, sem binoklikkal nem tudtuk megpillantani, mert a nyugati horizont végig szmogszerű maszat-foszlányokban úszott. A Merkúr jól látszott, de az meglepően magasan volt a tiszta égen.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2009. 04. 25.

2009. február 19-iki hajnali C/2007 N3 (Lulin) üstökös

2009. febr. 19-én hajnalban 3:00-kor láttam, hogy csillagos az ég, igaz gyenge fátyolok is voltak rajta. A Spica éppen delelt. A Spica és a Szaturnusz közti részt pásztázva: nem vettem észre a C/2007 N3 (Lulin) üstököst.

Aztán elővettem a keresőtérképet és koncentrálva a théta Vir és a gamma Vir közé: így már észrevettem.

7x35 B-vel egy elnyúlt folt kelet-nyugati irányban, a széle homályos. 10x50 B-vel a belső részén is vannak egyenetlenségek. 20x80 B-vel jó nagy, 5x10 ívperces, torz ellipszis, de pereme nincs, csak összevissza fénylések és halvány mezők. Lerajzolhatatlan. 03:10-03:15-ig néztem. Csóvát nem láttam. Az üstökös összfénye 6 mg lehet.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2009. 02. 19.

2009. február 6-iki hajnali C/2007 N3 (Lulin) üstökös észlelés

2009. febr. 6-án hajnalban 04:30 körül én is láttam a C/2007 N3 (Lulin) üstököst. Már egy kicsi, 7x35-ös binokulárral észrevehető volt a foltja, amely az alfa Libraetől északkeletre látszott egy fél fokkal PA 40 felé.

A 20x80 B-ben igen szép látvány volt! Csaknem kör alakú, befelé alig sűrűsödő folt, a szélén halványabb perem, utóbbiban van némi egyenetlenség, de csóva nincs. Szemcsézettsége nincs, így inkább az M 27-re hasonlít, avagy a Holmes-üstökösre. Összfénye 6 és 6,5 magnitúdó.

Az alfa Lib már binokliban is kettőscsillag 3,8 ívperc tágassággal. Ahhoz viszonyítva 5 ívperc a fényes rész és 6 ívperc a teljes kör átmérője.

Mindezt városi ég alján, ki nem nyitható ablaküveg mögül nézhettem, mivel az influenza gyötör pár napja, lázzal, hidegrázással, izzadással, nyomorult állapottal.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2009. 02. 06.

2008. augusztus 30-i naplemente körüli jelenség

2008. aug. 30-án szombat délután a Hegyhátsál-Zalaegerszeg-Nagykanizsa-Böhönye-Kadarkút-Hencse-Szigetvár útvonalon haladtunk kocsival Pécs felé. Az ég a naplemente előtti órákban teljesen tiszta, szép egyenletes kék színű volt, egyetlen felhő, még foszlány sem volt sehol. Kiváló ég ígérkezett.

Amikor lement a Nap, éppen Szigetvár keleti felén jártunk, sík vidéken: vissza visszanéztünk, hogy az alacsonyan álló Vénuszt megpillantsuk, no akkor a nyugati égrészt csíkok lepték el. Meg is álltunk és bámultuk. Olyasmi volt, mint a képekről mostanában jól ismert éjszakai világító felhők - csak még nagyon világos ég volt, az ég nyugati harmada vöröses és lilás alapfényben úszott és ebben voltak a nyugat-keleti csíkok, sűrűn, nagy számban, óriási területen. Ezt Szigetvár és Szentlőrinc között, aztán Szentlőrinc és Pécs között láttuk.

Mire beértünk Pécsre a jelenség nem látszott és a sötétedéskor és utána iszonyú tiszta, tökéletes felhőtlen ég lett. Ezek a csíkozatok csak a naplemente utáni rövid időszakban tűntek elő és el.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2008. 09. 01.

2008. július 31-i hajnali heliákus kelése a Rigelnek

2008. július 31-én hajnalban NYISZ 04:45-kor kimentem a kertbe, hogy az esetleg a 32 órás holdsarlót láthassam. A Holdból nem láttam semmit. 04:45-04:50 között már nagyon világos kék ég volt, semmiféle csillag nem volt már az égen. Kivéve egyetlen objektumot, a keleti ég alján, nem is nagyon alacsonyan: úgy 6-7 fokkal a horizont felett. Azt hittem valami bolygó, de amikor bementem és megnéztem a Csillagászati Évkönyvet, abban lapozgatva látom, hogy a hajnali égre semmilyen bolygó nincs jelezve.

A (számomra) ismeretlen objektum olyan 0 magnitúdós lehetett, szaporán villogott. Egy kéményhez képest ellenőriztem: nem mozgott, azaz nem repülő volt. Akkor nem tudtam mi ez. A heavens-above.com internetes programban beállítva az ekkori ég állast: valószínűleg a Rigel lehetett. Viszont akkor nem értem, hogy a már feljebb lévő és hasonló fényű Betelgeuse-t miért nem láttam. Talán az vörösebb és hamarabb eltűnt, de a Rigel még kicsit tovább bírt a pirkadattal? 05:00-korra már utóbbi sem látszott.

2008. augusztus 13-án hajnalban NYISZ 04:15-kor ismét kimentem a kertbe és ugyanoda álltam, ahová a múltkor. Az égnek ugyanazon a részén, persze kissé feljebb emelkedve megállapíthattam: valóban a Rigel látszott! Most már az egész Orion csillagkép szépen látszott, Betelgeuselel , Rigellel, övcsillagokkal, sőt 10x50 B-vel még az Orion-ködre is vetettem egy pillantást. Az ég még csillagos volt, éppen kezdődött a pirkadat. Az égen még kóbor, a maximumról lekésett Perseida meteorok rohantak. Öt perc alatt 3 halványabbat (3 magnitúdóst) láttam és 1 fényesebbet (1 magnitúdóst) utóbbi éppen az Orion-övén haladt át: rámutatva a Rigelre.

Tehát a Rigel heliákus kelését figyeltem meg 2008. július 31-én.

Régi annaleseket is nézegetve a témában: látom, hogy ez egyáltalán nem magyar rekord. Voltak jobb, azaz korábbi észrevételek is. A legjobb magyar eredményt még 1992. július 29-én hajnalban (04:30 illetve 04:54 NYISZ-kor) érte el két független megfigyelő: Keszthelyi Sándor és Sápi Csaba. Ez a szakállas rekord idén sem dőlt meg.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2008. 08. 13.

2008. június 25- naplemente körüli porfelhő

Pécs déli részéről nézve is feltűnő volt tegnap este a narancsos-barnásszürke színű udvar a lemenő Nap körül. A Nap 4-5 fok magasan volt a horizont felett, de a homály miatt bele lehetett szabadszemmel nézni, a por szűrése miatt.

Rosenberg Robi fényképei jól visszaadják a látványt.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2008. 06. 26.

2008. május 10-i nappali Mars fedés a Hold által

2008. május 10-én a Mars fedése Pécsre így volt előre jelezve: belépés 12:13:52 és kilépés 13:26:22 UT.

Egész délelőtt felhős volt az ég, de 11:50-kor kitisztult a kelet felé és a kék égen jól látszott a negyedhold. A Nap is szépen sütött. 12:00-kor kitelepültem a kertbe a 102/500 mm-es SkyWatcher refraktorral és 25 x nagyítással beállítottam a Holdat. Meglepetésemre a Hold alatt azonnal látható volt egy elég fényes, sárgás színű, csillagnak tűnő objektum: a Mars! 12:01-12:06-ig határozottan, könnyen tudtam szemlélni a csillagnak látszó bolygót a Hold láthatatlan oldala mellett. Akkor az északkeleti irányból vonuló felhők takarták, de néha újra látni engedték a felhőlyukakban.

A DCF óra 12:13:25-öt mutatott, amikor utoljára láttam, akkor egy felhő ment a Mars-Hold páros elé. 12:14:14-kor újra tiszta égrész lett itt: de akkor már csak a Hold látszott, a Mars eltűnt. A közben eltelt 49 másodperc alatt következhetett be a fedés.

13:10-kor újra a távcsőhöz települtem, hogy a Hold mögüli kijövetelt figyeljem. Sajnos az ég 80-90 %-a felhős volt és a Holdat sem tudtam észrevenni. A felhőzet északkeleti irányú áramlása egy felhőlyukat a jelzett kilépés után 32 perccel tett lehetővé. Ekkor, 13:58:20-kor a Hold láthatóvá vált távcsőben is. A fényes oldal felett újra látszott a Mars, de már nagyon távol: 10 ívpercnyi messzeségben lebegett.

Érdekes élmény volt a fényes nappal (és ilyen kis távcsővel) látni a Marsot. Pedig összfényessége +1,3 magnitúdó és már az esti sötét égen sem egy feltűnő jelenség, inkább a Castor és Pollux csillagaival egyező a látványa.

Keszthelyi Sándor

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2008. 05. 13.

2008. február 21-i hajnali holdfogyatkozásról még egyszer

A pécsi csoport tagjai (szám szerint 13 fő) 2008. február 21-én közösen, sok távcsővel figyelték a holdfogyatkozást az egyetem Műszaki Karának sportpályájáról 02:15 és 05:50 között. Csak nagyon gyenge fátyolok jöttek néha, de a Hold egész idő alatt látszott, jól észlelhetők voltak a kráterek kontaktusai főleg bemenetelkor, néhány a kimenetel során, és az U1, U2, U3. Csak a legvégét nem láthattuk, mert akkor már pirkadt és a Hold távcsőben igen nyugtalannak, elmosódottnak látszott és egy domb mögé le is ment. Egyébként a földárnyékban bujkáló Hold szép színekben pompázott. A teljesség idején melegedtünk a fűtött aulában, csak a totálközépkor mentünk ki pár percre danjonozni.

Már este bepakoltam minden eszközt a kocsiba, és amikor 01:45-kor keltem, 02:00-kor indulhattam is. Kedves nejem szépen otthon maradt a jó meleg szobában, hogy kialudhassa magát, tekintettel a csütörtöki munkanapra. Ebből semmi sem lett, mivel otthon felejtettem a mobiltelefonomat, és arra rendszertelen időközönként hívások, esemesek érkeztek a kedves amatőrcsillagász ismerősöktől. Elnézést kérek, hogy nem reagálhattam hívásaitokra, és főként itt a nagy nyilvánosság előtt esedezem bocsánatért nejem kialvatlanságáért!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2008. 02. 21.

2008. január 21. hajnali Vénusz látvány

2008. január 21-én hajnalban 06.05 és 06.30 között többször ránéztem a Vénuszra, ami meglepetésemre villódzást (szcintillációt) mutatott. Ez, tekintettel az égitest bolygó létére: igen különösnek tűnt. Igaz a Vénusz alacsonyan volt és most átmérője sem túl nagy.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2008. 01. 21.

2008. január 20-i esti holdhaló

2008. január 20-án este egy 22 fok sugarú holdhaló alakult ki 17.45 és 17.50 KözEI között, Pécsről nézve.

Az ég egyenletesen fátyolfelhős volt. A jelenség 18.50 és 20.05 között teljes pompájában fénylett. A haló teljes egészében, körben és erősen fénylett. Belső széle élesebb, külső széle elmosódottabb volt a fénygyűrűnek. A karikán belül csak a Mars látszott.

Aztán az ég tisztább lett és 20.20-kor véget ért a tünemény.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2008. 01. 21.