2008. január 8-án este a Holmes-üstökös észlelése

2008. jan. 8-án este teljesen felhőtlen és tiszta ég volt, még a Tejút is sejthető volt Pécs belvárosában. 17:40-17:45 és 19:15-19:20 KözEI-kor nézegettem a zenitben lévő Perseust.

A Holmes-üstökös ott van a jelzett helyén, az Algol mellett, az M34 közelében, de az üstökös egy szétfolyt, amorf, határozatlan szélű folt lett. Hová lett az a szabályos alakú, éles szélű, fénylő gömb, ami volt 2 hónappal ezelőtt?

Mérete nagyon megnőtt! 10x50 B-vel nézve jó 0,5 fok vastag és 1,5 fok hosszú a folt, de sokáig és EL-al nézve talán 2,5 fok hosszan is nyúlik a béta Persei felé. PA: 60. DC: 1. Felületi fénye nagyon legyengült. Összfénye azért még 4 és 5 magnitúdó közötti lehet, mert a binoklival nézést követően szabad szemmel is sejthető valami folt EL-al.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2008. 01. 09.

2007. december 13-én este a Holmes-üstökös látványa

Tegnap este többször kinéztem, de a viharos szélben csak felhőlyukakban látszódtak csillagok. 22.10-kor volt egy nagyobb tisztulása az égnek. Kimentem, hogy a Holmes-üstököst nézzem. KL-al nem láttam, de 10x50 B-vel szép volt, óriásira duzzadt 35-40 ívperces folt, jobban elnyúlt mint eddig, talán gyenge csóva is sejthető. Még ott jár az alfa és a béta Persei között.

A binoklizás után (és mivel szemem hozzászokhatott a sötéthez) már EL-al is láttam az üstökös kómáját, mint gyenge, de nagy foltot. 5 percig nézegettem, ezalatt még egy szép -1-es Geminida meteort is láttam, amely majdnem a Holmest találta el. A Gemini már jó magasan van ilyentájt. Aztán jól elborult. 05.10-kor távoli mennydörgésekre ébredtem. Aztán esett 5 cm hó Pécsett.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 12. 14.

2007. június 23-án este gyémánthíd megfigyelése

Aranyhíd. Jól ismert, hogy a nagyobb vízfelület mindig mutat legalább csekély hullámzást, így alacsony napálláskor (napkelte után, vagy napnyugta előtt) a szemlélő a napkorongból jövő napfényt sávként látja tükröződni. Ez az aranyhíd jelensége.

Ezüsthíd. Szintén ismert, bár már éjszaka, alacsony holdálláskor (holdkelte után, vagy holdnyugta előtt) az észlelő a Hold korongját sávkánt látja a vízfelületen tükröződi, amely a hullámzás miatt egy sávnak tűnik a Hold iránya és az észlelő között. Ez az ezüsthíd jelensége.

Gyémánthíd? Életünkben először láttunk olyat, hogy ugyanezt a Vénusz hozza létre! 2007. június 23-án este 21:50-22:00 (NyISz) idején andalogtunk a Balaton partján, éppen a Balatonboglárt és a Balatonlellét elválasztó határvonalon. Így teljes kilátásunk volt a tó északi partjára nyugattól (Balatonedericstől) keletig (Tihanyig). Észak felé alacsonyan még derengett valami alkonypír, de a nyugat felé már sötét égen világított a -4,3 magnitúdós Vénusz, 10 fokos magasságban. És a Vénusz alatti részen, a tó vizén át egy vékony, derengő fénycsík húzódott. Nem volt feltűnő, de ha mozogtunk: a fénycsík is jött a mozgásunk irányába! Balra lépve balra csúszott. Jobbra mentünk, jobbra vonult. Mindig a Vénuszhoz legközelebb eső északi vízfelületből indult ki és jött mihozzánk, a déli parti szemlélőkhöz. A jelenség Vénusz-híd volt, vagy talán gyémánthídnak is nevezhető?

Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 06. 25.

2007. május 20-21-iki furcsa napnyugta, napkelte

2007. május 20-án vasárnap este 21.30-22.00-ig Pécsett az égen nem voltak felhők, de sötétedés után mégis homályosnak tűnt minden, az ég kifejezetten "koszosnak" tűnt. Változók észlelésére nem volt alkalmas az ég. Azt hittem pára, vagy szétterült. kondenzcsíkok és ezzel napirendre is tértem a dolog felett.

Május 21-én hétfő reggel 07.30-08.00-ig az égen megint csak nem voltak felhők, de a Nap mégis bágyadtan sütött, mintha fátyolos füstön át látnám, amikor szabadszemes napészlelést végeztem napszűrővel. Ez után olvasva el a felettünk lévő por hírét: hétfőn egész nap ki-ki néztem az égre, de különösebbet nem láttam. A Nap magasan sütött, a kék ég felhőtlen volt, talán az alsó 20-30 fok tűnt kékes-fehérebbnek, mint máskor.

Viszont május 21-én este 19.30 és 19.55 között a naplemente előtt (a Nap még horizont felett, de már dombok takarásában volt) furcsa erős fény emelkedett északnyugaton a Nap helye főlé. Nem párhuzamos naposzlop volt, hanem alul széles, szinte állatövi-fény-szerű, de felfelé 2-3 szűkülő sávból állt. Erős fehér és narancs színei voltak. Ekkor éreztem igazán, hogy egy porfelhőn szóródik a napfény. Este 22.00 és 23.00 között többször kinézve: már tiszta, csillagos ég volt, jóval tisztább, mint előző este.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 05. 22.

2007. május 17 esti holdsarló kísérlet

Tegnap este természetesen én is teljes menetfelszereléssel indultam el 20.00-kor (egy előző délutánon vásárolt Suzuki Ignis 1.3 GS) gépkocsival Pécstől nyugat felé, majd a közeledő zivatarfelhőt kikerülendő: fel északra a Mecsekbe Orfű felé. A zivatar követett a hegység északi részére, mert 20.20 és 20.50 között szélvihar, iszonyú zuhogás következett, még apró szemű jég is kopogott a kocsin, melyek elöl fák védelmébe húzódva vártam a végítéletet.

Visszakocsizva Pécs felé az eső csendesedett, illetve már csak az úttesten ömlött lefelé. Lemondtam már a holdsarlóról, amikor 21.08-kor Busa Sándor szövegüzenete érkezett a mobilra: Látszik a holdsarló! Most bukkant elő egy felhősáv mögül! Izgatottan ismét nyugat felé igyekeztem: Kővágószőlős, Kővágótöttös, Bakonya. 21:15-től a csillagos északnyugati égen láttam is valamit: a Vénusz, a Gemini, a Capella, sőt csillagokat 4 magnitúdóig. Balra és jobbra a távoli felhőkben villámok színesítették a képet. 21.30-kor hagytam abba kóborlásomat, anélkül, hogy esélyem lett volna a holdsarló megpillantására.

Gratulálok a sikeres észlelőknek! Igen szép fényképek is készültek!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 05. 18.

2007. július 17-i esti tűzgömb látványa és számításe

Tűzgömb 2007. július 17-én kedden este 23:10-kor.

Pécs belvárosának északi részén, házunk kertjében enyhítettem a hőség okozta megpróbáltatásokat 22:40-től. Az ég teljesen felhőtlen volt. Már besötétedett, a Cepheus-Cygnus-Aquila-Scutum csillagképeken át a Tejút is látszott. Változócsillagokat néztünk nejemmel: alfa Her, mü Cep, R CrB és megnéztük a C/2006 VZ13 (LINEAR) üstökös elliptikus kómáját is az Ursa Maior és a Bootes között, majd ő bement. Én még R Sct, V5558 Sgr után az R UMa változót néztem 20x80 B-ben, majd, hogy papírra írjam a becsléseket: elindultam volna befelé. És észak felé akkor láttam a tűzgömböt!

A meteor csak 10 fok hosszan haladt az égen, de azt végig láthattam. Folyamatosan fényesedett: megjelenésekor csak 0 és -1 magnitúdós volt, aztán -2-es fénnyel haladt, majd útja legvégén -3 sőt -4 magnitúdóra fénylett fel. Ebben az utolsó állapotában villódzott, vibrált a fénye. Az egész meteor 1,5 másodpercnyi volt, így a legfényesebb állapot is csak 0,2 secundumnyi lehetett. A meteor illetve végén tűzgömb fehéres, majd zöldes-fehéres színű volt. Csóvát, maradandó nyomot nem hagyott.

Azonnal beszóltam a lakásba, hogy "Idő! Pontos idő!" és nejem a DCF-órán leolvasta, hogy: 23:10 NYISZ (azaz 21:10 UT).

A fényvonal merőleges volt az északi horizontra, azaz teljesen függőlegesen ment felülről lefelé (egy épület sziluettjének fala mellett, azzal párhuzamosan halad) éspedig az északponttól 8-9 fokkal balra. Mindebben az a jelentős, hogy nemcsak, hogy észak felé láttam a tűzgömböt, hanem eléggé alacsony is. Nemcsak a Sarkcsillagnál, hanem a Göncölszekér csillagainál is alacsonyabban volt. Mivel szinte félméteres pontossággal be tudtam határolni, hogy a kert mely részén álltam a látványkor: utána is többször néztem a tűzgömb hűlt helyét és égen a fákhoz és épületekhez viszonyított helyzetét. A feltűnése 25 fokkal, az eltűnése (és végső lobbanása) 15 fokkal volt az elméleti horizont felett.

Így ez tűzgömb a Dunántúl közepe vagy északi fele táján húzott el, valahol Siófok és Győr között. Viszont akinek arra a feje felett, azaz zenitben látszott, jóval nagyobb mínuszos magnitúdót kellett elszenvednie! Vajon látta-e más is?

A 2007. júl. 17-én 23:10 NyISz-kor feltűnt tűzgömböt szimultán észlelte:

- Lukács Dávid, Budapestről, Budáról, a II. kerületi József-hegyi kilátóból. (lásd leírását: Leonidák 2007. júl. 18. 16:02 és júl. 20. 11:12)

- Molnár M. Péter, Budapestről, Pestről, Pestszentlőrincről (lásd leírását: Leonidák 2007. júl. 18. 11:15 és júl. 19. 9:00)

- Keszthelyi Sándor, Pécsről (lásd beszámolóját: Leonidák 2007. júl. 18. 10:27)

A három helyen látott irányok összemetszése alapján a tűzgömb Veszprém megye északkeleti része felett haladt, Dudar település közelében. Feltűnésének talppontja Dudartól 10 km-re északra volt és kb. 65 km magasban izzott fel. 70-80 fokos szögben haladt lefelé és 35-40 km-t tett meg a légkörben. Végső fellobbanása és eltűnésének talppontja Dudar felett volt és ez 35 km magasan történt.

A tűzgömbtől légvonalban 95 km-re volt a Budán, 105 km-re a Pesten és 150 km-re a Pécsett észlelő. A bolida Dudartól 10 km-re délre lehetett pontszerű meteor, de a Veszprém, Zirc környékiek is igen nagyot néztek volna, mert tőlük csak 35-40 km-re volt a tűzgolyó és talán a fénye -6 magnitúdós is lehetett. De úgy látszik nem nézték, mi meg csak távolabbról figyeltük.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 07. 18.

2007. július 12-i esti C/2006 VZ13 (LINEAR) üstökös

2007. július 12-én este NYISZ 22:30-22:40-ig Pécs belvárosi kertünkből, egy kézben tartott 10x50 binokulárral (Sragner Mártával) láttuk a C/2006 VZ13 (LINEAR) üstököst. A térkép szerinti helyen, sőt éppen a 3,3 magnitúdós iota Draconis csillag közelében (1/4 fokkal nyugatra) volt.

Mint jó nagy folt - jól látszott. 5-7 sőt akár 10 ívperc átmérőjű is lehet, attól függően, hogy milyen sokáig és esetleg elfordított látással néztük. Semmi üstökös-jellege nincs, kerek, csóva nélküli, befelé alig fényesedő foltocska. A binokliban olyan, mint az 1983-as IRAS-Araki-Alcock üstökös volt szabad szemmel. A mostani összfénye 7-7,5 magnitúdós.

Megjegyzendő, hogy a kisebb 7x35-ös binokulárral nem láttam az üstököst, még azután sem, hogy a nagyobb 10x50-esben már láttam. És annyit: elég jó ég volt. Még a Tejút is sejthető volt Hattyúban és a Sasban. És, hogy előtte vagy negyedórát szoktattuk a szemeinket a sötéthez, mert azzal szórakoztunk és vitáztunk, hogy a Röcöröbö a fényesebb vagy a 65-ös összehasonlítója...

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 07. 13.

2006. október 17-i esti C/2006 M4 (SWAN) üstökös észlelés

A C/2006 M4 (SWAN) üstököst Pécs belvárosából is láttuk. Október 17-én 19:20-19:25 NYISZ között néztük felhőtlen, de gyengén párás és azon szóródó városi fényszennyezéses égen (szabadszemes határ zenitben 5,0, de lent, a Bootes felső csillagainál 3,5 magnitúdó). A gamma Boo csillagot 20x80 B-be beállítva feltűnt azonnal, a csillagtól 20 ívpercre északra lévő gömbhalmaz, ami maga az üstökös. Bár üstöke nem látszott neki.

Olyan mint az M13, csak kicsit halványabb (talán mert jóval lejjebb van), átmérője is kicsit kisebb: 6-7 ívperces. 6,5 magnitúdót saccoltunk.

Nagyon el kell csípni: mert a fenti időpont előtt még világos az ég, pláne ott az északnyugati részen. Utána, a sötét ég beálltakor meg alacsonyabbra kerül, Pécsett ott meg hegyek is vannak. De az égi útja szerint: balra és felfelé halad, így bízhatunk, hogy estéről estére jobban tudjuk nézni.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2006. 10. 18.

2006. augusztus 17-től 20-ig meteorészlelés Palén

A Baranya megyében, Sásdtól 5 km-re nyugatra lévő Palé falu szőlődombján a Cygnida-meteortáborban észlelők üdvözletét hozom ide.

Aug. 17/18, 18/19, 19/20 éjjelén felhőtlen ég volt. A 20-i esti szélvihar hamar átvonult a tábor felett és utána éjjel szintén jó égen lehetett észlelni. Ezek közül a 18/19-iki éj volt egészen kiváló átlátszóságú: szabadszemes M6, M7, a Skorpió farkáig lehömpölygő Tejút, a Nyilasban tejútfelhők pamacsai, laikusok által is szabadszemes R CrB, R Cas, M13. A jó égtől megittasodott észlelők mélyeget távcsöveztek, binokliztak éjfélig és csak azután láttak neki a meteorozásnak az észlelőréten. A NYISZ 00:00-től 03:00-ig tartó 3 órában 65 meteort jegyeztek fel és rajzoltak térképre, a jó ég miatt +5, sőt +6 magnitúdós meteorok is rögzítésre kerültek. Mindenféle irányból jöttek, éppen Cygnida alig volt, inkább Perseida, Capricornida, Ursa Maiorida.

A kedves, érdeklődő paléi lakosok esténként feljöttek bemutatásokra, megnézték a Jupitert, kettőscsillagokat, ködöket. A látványosságokat aztán nappal a borospincéikben vendégszeretetükkel viszonozták, alig tudtunk a sok meghívásnak eleget tenni. A Hold kis sarlóvá fogyva már hajnalban sem zavaró. Kullancs nincs, szúnyog alig akad, viszont a vadvirágos réteken szépen burjánzik a parlagfű.

A tábor még tart 25/26-i éjjelig, még lehet jönni ide, szívesen látnak mindenkit a tábor lakói és szervezői akár egy estére vagy éjszakára is. Kocsival egészen a táborhelyig lehet jönni, mert az utolsó 700 m-es földutat legyalulták.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2006. 08. 22.

2006. május 31/június 1. éjjel meteorozás

Május 31-ről június 1-re virradó éjszaka Pécsett valami különlegesen jó ég volt! Nemcsak teljesen felhőtlen, de igen tiszta is. Már este is, amit a hajnalban 2 óra után feltámadó, egyre erősebb szél még csak fokozott. A Tejút határozottan látszott, nemcsak a Sct, de a Sgr csillagképekben is. Szerintem +5,5 lehetett a hmg, ami a megyeszékhely belvárosához mérten igen jó.

Szakaszosan, szinte egész éjjel próbálkoztam a meteorozással. Idők NyiSz-ben.

22:11-22:26 között 15 percig, de egyetlen meteor sem jött. És 23:30-23:40-ig azaz 10 percig, szintén 0 meteor. Aztán 02:26:02:49-ig, azaz 23 percig. No, akkor, 02:40-kor láttam 1 darab +3-as , 4 fok hosszú meteort. Ez az epszilon Peg és a béta Aqr között látszott és a Hercules csillagkép közepe felöl jött. Még 03:05-03:12 között, az 7 perc és 0 meteor. Abba kapaszkodva, hogy hátha van meteor-potyogás, csak a nagyon halvány meteorok által: a 20x80 B-vel hajnali 3 körül legalább kétszer is 3-4 percekig néztem például az R Sct környezetét, de a 3,5 fok átmérőjű és 9,0-9,5 magnitúdóig lemenő látómezőben sem láttam meteort. Este ugyanezt tettem, mert akkor egy-egy változót is leészleltem közben.

Ez összesen 55 perc égnézés. És meteoros eredménye, a fent említett: 1 db meteor. Alighanem nem volt meteorzápor.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2006. 06. 01.

2006. március 8-án hajnali C/2006 A1 (Pojmanski) üstökös

A C/2006 A1 (Pojmanski) üstökös keresőtérképét kinyomtattam. A kezemben tartva ma, azaz 2006. márc. 8-án hajnalban 04:40 KÖZEI-kor könnyen megtaláltam a Pojmanski-üstököst. Pécs belvárosában felhőtlen, elég tűrhető ég fogadott. Még sötét, csillagos ég volt, de a Delfin csillagkép már elég magasan állt.

Egy 10x50 B-vel a Delfin testétől lefelé vagy a fejétől balra csillagháromszög tagjai között egy majdnem-csillagszerű, kicsi, homályos szélű folt látszott. 20x80 B-vel nyilvánvaló, hogy ez az üstökös kómája: egy kerek folt, alig fényesedve befelé, homályos széllel. Az M11 nyílthalmaznál kisebb átmérőjű, de annál (5,8) fényesebb összfényű, olyan 5,3 magnitúdó lehet. Falun ez szabadszemes üstökös! 04:40-04:55-ig többször megnéztem. Csóvát nem láttam egyik binokulárban sem, de ez a városi ég miatt is lehetett.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2006. 03. 08.

2005. január 5-én este a C/2004 Q2 Machholz üstökös

Felhőtlen, tiszta, nyugodt, enyhe este volt tegnap, így az üstököst hosszabban nézhettem a pécsi belvárosi kertből. A Machholz 5 fokkal a Fiastyúk alatt szabad szemmel szinte csillagnak látszik, így jól becsülhető a fénye a Taurus csillagaihoz. 20x80 B-vel óriási ködfolt, legalább 15 ívperces, bár keletre jobban elnyúlik a kóma. Most van földközelben, most lehet legnagyobb is. Sűrű a közepe, a kóma elég alaktalan, sokfelé van csóvakezdemény. A csóvák jóval gyengébbek, egyik keletre, a másik délre irányul. Rajzokat készítettem a látómező csillagairól, a csóvák irányairól.

A gyönyörködésen kívül az üstököst többször összehasonlítottam az Andromeda-köddel, de a távcsöves látványból mindig az üstökös került ki győztesen: az M31 a gyengébb, az üstökös a fényesebb látványú! Szabad szemmel is: az Andromeda-galaxis alig-alig látszik, az üstökös ennél jobb, legalább fél magnitúdóval.

Oldalbordám fázós, nem tudtam kicsalni a kertbe. Így ő a szoba ablakán kihajolva egy 7x35 binoklival nézte meg a Fiastyúkot és mivel azzal egy látómezőben volt: az üstökös foltját is.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2005. 01. 06.

2005. január 3-án este a C/2004 Q2 Machholz üstökös

2005. január 03-án hétfőn 17:50 KÖZEI-kor Pécs belvárosából, a főtéri török dzsámitól 50 m-re északra tartózkodva láttuk meg a C/2004 Q2 Machholz üstököst puszta szemmel. Én tudtam, hogy hol kell keresni: az Aldebarantól jobbra és a Fiastyúktól jobbra le, és közvetlen látással csillagnak, elfordított látással ködösségnek láttam.

Sragner Márta nem tudván a helyét, kicsit nézte azt az égrészt, majd azt mondta: van egy homályos folt itt és itt, és elmagyarázta a helyet a valódi csillagokhoz képest. Az üstökös észrevételében segített, hogy itt és néhány környező utcában szünetelt a közvilágítás, bár a város többi része és a főtér kivilágítása a szokásos (fényárban úszó) volt. Olyan 4 mg-ra becsülhető az üstökös összfénye.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2005. 01. 04.  

2004. december 31-én hajnalban a Mars, a Vénusz, a Merkúr

2004. december 31-én hajnalban nagyon szép, felhőtlen és tiszta ég volt Pécsett. 05:05-05:10 UT-kor megláttam délkeleten a Skorpiót, ezen a télen először. Illetve rögtön furcsa is volt: a béta-delta-pi SCO három csillagot kiegészítette egy 1,5 magnitúdós plusz "csillag". Ez vagy a Merkúr vagy a Mars? A csillagászati évkönyv segítsége kellett, hogy biztos lehessek: ez bizony a Mars! 10x50-es binokulárral is megnéztem: a Mars éppen az omega-1 és omega-2 csillagpár között volt félúton.

Kicsit várni kellett a Vénuszra, és amikor 05:45-05:50 UT-kor felkelt a tetők felett, a világosodó égen is szépen látszott a Vénusz mellett, úgy 1 fokra felette egy elég fényes, kb. 0 magnitúdós "csillag", utóbbi nyilván a Merkúr bolygó. A csillag itt nem egészen tévedés, hiszen a Merkúr néha egy picit pislákolt, villódzott, magyarul: szcintillált.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2005. 01. 03.

2004. január 14-én hajnali csillagfedés és holdudvar

Az ébresztőóra 03:22-kor csörgött. Az ablakon dereng befelé a holdfény! A hőmérséklet: +9 fok C. Az égen nyugatról keletre gyorsan vonuló felhőzet: rajtuk homályosan átsejlő Holddal. Néha színes holdudvar.

A 20x80 B-vel nézve, szép a vonuló felhők látványa. Hol gyengébben, hol erősebben látni: néha csak a tengerek, néha a kráterek is érezhetők. A gamma Vir sehol. Pécsre 03:42-kor van a belépés jelezve: az utolsó pár percben szinte láthatatlan a Hold. Kis pihenő. Még a kilépés meglehet. 04:10-től újra nézem a semmit. A 04:15-re jelzett kilépés előtt teljes a borultság. Binokulárral sem látom meg a Holdat. 04:20-kor hagyom abba a bámulást.

Reggel 06:10-kor ébredek: az ég csillagos, 50 %-ban tiszta. A Hold kis fátyolok között világít, még némi halójelenség is alakul. 20x80 B-vel odanézek: ott van a gamma Vir, a Hold jobb oldalán --- 1 fok távolban!!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Okkult levelezőlista 2004. 01. 14.

2004. május 30-tól június 1-ig a Vénusz az esti égen

Vénusz látványa az esti égen. (Nem fixen felállított távcsövekkel és osztottkörökkel vagy programokkal beállítva, hanem csak úgy spontán...)

2004. május 30. vasárnap este 18:39-18:57 UT Keszthelyi Sándor és Sragner Márta Szigligetről szabad szemmel látta. Nem fényes, de még a világos égen is észrevehető. Ahogy sötétebb lett: jobb lett. Akkor 7x35 B-vel nézve: jól látható a sarló alakja. Ugyancsak látta Horváth Tibor Hegyhátsálról, könnyen látta szemmel is távcsővel is. Kocsis Antal is látta Balatonfűzfőről. 5 cm refraktorral, 118 x nagyítással igen szép volt a sarló.

2004. május 31-én hétfő este 18:45 UT körül látta a Vénuszt Illés Elek Kővágószőlősről. Ugyanakkor Zajácz György (Debrecen) is látta. Binokliban hatalmas "kiflinek" látszott. Számítása szerint ezen az este 18:00 UT-kor -0,5 magnitúdóval, 12,0 fokra volt a Naptól.

2004. június 1-én kedd este Keszthelyi Sándor és Sragner Márta Szigligeten felhőcsíkok között kereste a Vénuszt 7x35 B-vel. Először 18:35-18:37 UT között, majd 18:45-18:48 UT között észre is vették a binokulárban, határozott jól látható sarlót mutatva. A második esetben, a látcsővel való látás után szemmel is sejthető volt. 18:48-kor végleg felhők takarták el. Kocsis Antal (Balatonfűzfő) szintén felhők között, hasonló sarlóként látta. Illés Elek (Kővágószőlős) is 18:48 UT-ig láthatta. Ez este -0,1 mg-val 10,5 fokra volt már csak a Naptól.

Azóta a felhőzet uralta az estéket. Látta azóta - ilyen spontán módon - valaki a Vénuszt? Közeledik a 2004. június 8-iki Nappal való alsó együttállása illetve a Nap előtti átvonulása a Vénusznak.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2004. 06. 07.

2004. május 14-én este a C/2001 Q4 (NEAT) üstökös

Már elnézést, hogy beleszólok, de én május 14-én pénteken este nagyon szépnek láttam a C/2001 Q4 (NEAT) üstököst. Habár Pécs belvárosában, a kiskertben voltam 21:50-22:05 NYISZ között, szemmel is sejthető volt (igaz miután binokliban már láttam), de 20x80 B-vel igazán szép látvány volt: egy 1,5 fokos főcsóvája volt PA 120 felé, de további 0,5 fokos csóvakezdemények is kinyúltak legyezőszerűen. A fényes kóma egyenletesen sűrűsödött befelé, jó nagynak tűnt, bár a pontos méretbecslésre "csak" 8-10 ívpercre adódott. Igazán gyönyörű látvány volt és most tényleg üstökösszerű ez az üstökös. Akkor még az M44 nyílthalmaz alatt volt, másnap rámehetett a nyílthalmazra a csóvája.

Jó kis üstökös ez most: elég fényes, könnyen megtalálható, mozgása jól látható, a sötétség beállta (22:00-22:30) után is még magasan van, és napról napra magasabbra jön.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2004. 05. 17.

2004. május 11-én este a C/2001 Q4 (NEAT) üstökös

Pécs belvárosában lévő, de közvetlen fényektől mentes kertünkben 11-én este NYISZ 21:05-21:15-ig binoklikkal láttuk jól a Q4 üstököst. Az alfa CMI-től balra és felfele volt a ködössége.

A sötétség beállta után 21:30-21:35 között még szabad szemmel (elfordított látással) is sejthető volt. A felette levő 3,6 mg-os béta Cancri csillagnál 0,5 mg-val halványabbnak gondoltuk az üstökit, szemmel is, binoklikban is.

Keszthelyi Sándor és neje.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2004. 05. 12.  

 

2004. május 2-i esti holdhaló

Pécsről nézve egy erős holdhalót láttam 2004. május 02-én vasárnap este. Az eget eléggé összekuszált cirruszfelhőzet fedte, legalábbis a Hold körül. A haló erős volt NYISZ 21:15-kor mikor észrevettem, szinte a teljes gyűrű kirajzolódott 22 fokos sugárral. Fehér volt, 0,5-1,0 fok széles, mellékholdak nélküli.

Közben a televízióban Bruce Willis kínlódásait néztem egy kisbolygó felrobbantása céljából, és így csak a reklámszünetekben néztem ki újra is újra: a haló teljes körrel ott volt. Aztán mire Bruce és a kisbolygó is kinyiffant, a haló is eltűnt NYISZ 22:00-kor. Az ég tiszta lett.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2004. 05. 03.

2003. december 24-én esti holdsarló

Az idei utolsó holdsarló megfigyelés: van akinek sikerült, van akinek nem.

December 24-én este Ladányi Tamás Veszprémben látta és le is fényképezte a 29 óra 50 perces holdsarlót.

Ugyancsak látta Kocsis Antal is a Balaton keleti partjáról. 16:15-kor hívott fel, hogy pár perce nézi: főleg binoklival, de gyengén szabad szemmel is.

Pécsett én éppen kifelé ballagtam észlelőhelyemre, a pécsi alagút tetejére. Lelkesen pásztáztam Pécsről a DNy-i ég alját egészen 16:45-ig, de semmit sem láttam, pedig kristálytiszta ég volt. Igaz nálam nem volt látcső, csak a puszta szemem. A Vénusz szépen ragyogott (Karácsony előtti este volt, a karácsonyfa díszítése miatt a kisgyerekeiket sétáltató szülők és nagyszülők "Látod ott a betlehemi csillag!" azonosítással tették hangulatossá az estét), de a Vénusztól 10-15 fokot jobbra és lekalandozva sem láttam Holdat.

Ugyancsak nem látta (mint utólag írta) még meg a Holdat Maróti Tamás sem.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2003. 12. 29. 

2003. december 10-én este a Nemzetközi Űrállomás látványa

2003. dec. 10-én este a felhőtlen égen a -0,2 mg-os Mars világított.

17:11:20-kor vettük észre Ny-on a Nemzetközi Űrállomást, amely haladt DK-felé. Nagyon fényes, olyan -3 mg-os volt! 17:13:58-kor haladt el a Marstól északra, kb. 2 fokra. Azután halványodva 17:15:20-kor eltűnt alacsonyan. Szép volt!

Ezt Pécsről, a 46,05 N és 18,15 E helyről néztük.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2003. 12. 11.

2003. november 20-i esti látványos sarki fény és a mobiltelefonok

Minden kedves amatőrtársamnak nagyon szépen köszönöm, akik tegnap este (2003. nov. 20-án) felhívtak és ezzel felhívták figyelmet az égen látszó jelenségre. Tepliczky Istvánnak, Tuboly Vincének, Horváth Tibornak külön is köszönetet mondok.

Én sok ember esti nyugalmát zavartam meg tegnapi telefonálásommal, elnézést kérek. Egy nagyon meglepő észrevételt tettem: mivel mobilomba betáplált nevek és telefonszámok vannak csak - nagyon meglepődtem, mikor a felhívott számokon vadidegen emberek jelentkeztek be!? A hívásaim 1/3-a teljesen máshová, más számra futott! Vajon ez lehetett a sarki fénnyel kapcsolatos? Talán a mágneses vihar megzavarta a központokat vagy a terjedést? A harmadik ilyen "téves" hívás után: nem estem kétségbe, és a számomra tök ismeretlen embereknek bemondtam: Kérem, hogy nézzen észak felé, mert jól látszik a ritka sarki fény jelenség! Csak remélni tudom, hogy sok laikus (nem telefonbetyárnak nézett, hanem) vette a fáradságot és meg is nézte a fényeket!

Viszont telefonom lemerülése miatt 1-2 órát elérhetetlen voltam, míg egy ügyes kártyacserével újra telefonozhattam, majd fél 1 körül feltöltödhettem...

Vígh Lajos Paksról, én meg Pécsről 22.15 körül (amikor leginkább tombolt a sarki fény, a sok vörös oszlop) szimultán-sarki fényezést csináltunk: meglepő módon az ugyanazon pillanatban (hiszen a mobil ezt biztosította) látszó oszlopokat ő is ugyanott látta, mint én. Nem volt parallaxis...

Pécstől 7 km-re délre is, 5 km-re ÉNY-ra is látszott a sarki fény. Nem a pécsiek voltak a legdélibbek: riasztottam a Kész Lacit, aki még vagy 20 km-rel délebbre, Bólyban is jól látta a jelenséget.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2003. 11. 21.

2003. augusztus 27-i hajnali holdsarló észlelési kísérlet

A holdsarló-megfigyelés magyar rekordja 1985. szeptember 14-én hajnalban született, amikoris egyrészt Bólyból Kész László és Szabó Sándor, másrészt Nagyszalontáról Kósa-Kiss Attila egyszerre illetve egymástól függetlenül látta a nagyon-nagyon vékonyka holdsarlót. Annak kora (az újhold időpontja előtt) 15 óra 21 perc illetve 15 óra 39 perc volt (A keletebbre lakó Kósa-Kiss 18 perccel korábban elvesztette a pirkadatban eltűnő sarlót).

A rekord napján 52 perccel kelt a Hold a Nap előtt, és erre nagyon hasonlító helyzet állt elő ma, 2003. augusztus 27-én hajnalban: ekkor (Pécsre előre számítva) 05:11-kor a Hold, 06:01-kor a Nap kel, azaz 50 perccel kelt a Hold korábban. A Hold kora 14 óra 15 percnyi holdkeltekor, amely az idő múlásával akár 14 óra alá is csökkenhet!

Úgy tűnt remek lehetőség adódik a magyar rekord megdöntésére, hiszen a Hold nagyjából hasonló helyzetben, a Naptól északabbra, kellően távol kel. Még izgatottabbak lettünk, amikor már este 21 és 22 óra között kellemes, nyugodt, felhőtlen ég volt. Éjjel 02:30-02:50 között nagyon jó átlátszóságú, alul is tiszta ég volt. 04:30-kor keltünk, 04:40-kor már a kocsiba ülve mentünk ki Pécstől 10 km-re délre, egy keleti kilátást biztosító dombhátra 05:00-ra. Felhőtlen, nyugodt, tiszta ég volt, a pirkadat kékes-zöldes derengése csakis a keleti égaljra korlátozódott, az ég másutt még tele volt csillagokkal. Nyugaton a fénylő Mars, keleten a Szaturnusz. Az Auriga, Gemini, Taurus, Orion. A Procyon, az alig pillogó Sirius...

Benéztük az északi és a keleti irányt. 05:10-től kezdve 10x50 és 7x35 binokulárokal kezdtük pásztázni az északkelet-keleti horizont feletti részt. Az ég alja is felhőtlen volt, kondenzcsíkos sem voltak, csak nagyon távoli repülőgépek haladtak 3-4 fok magasan. Viszont a virradat fénye elárulta: az égbolt legalsó 2-2,5 fokos része homályos, maszatos. Nem tudni mi ez: magaslégköri vulkáni por, az ország területe feletti por vagy levegőszennyezés összegződése, pára, ... de nagyon kellemetlen látvány (sajnos nem is először), mert ebben a holdsarló észrevételére remény sem volt. Hiába pásztáztuk folyamatosan binoklikkal a Hold feltételezett helyét: annak sarlóját nem láthattuk meg.

05:36-kor már nagyon virradt, a Nap közeli feljövetelét egy függőleges, gyenge naposzlop jelezte. A Mars egyre lejjebb került, szemmel 2 fok magasan el is tűnt, viszont a Sirius még látszott 05:47-kor, amikor befejeztük a nézelődést.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Csilla és Leonidák levelezőlista 2003. 08. 27.  

 

2003. február 13-án este holdhaló látványa

Egy jó nagy holdhaló alakult ki február 13-án este. Pécsett, amikor 18:55-kor kinéztem, már ott volt a Hold körüli nagy kör. A 23 fokos ív teljes kört mutatott. Állandóan, 5-10 percenként nézegettük a nejemmel. Fényes, határozott volt, folyamatosan látszott egészen 23.20-ig. Utána is lehetett még, de akkor már nyugovóra tértünk. Éppen úgy helyezkedett el a Hold körül, hogy a haló körének belső pereme a Betelgeuse csillagra esett. Érdemes lenne kiszámítani, hogy a Hold közepe és az alfa Ori hány fokra volt egymástól.

Rögtön felhívtam a szabadszemes rovatvezetőt. Balaton László engem értesített, hogy látja, Hubel Pál és neje (Kán, Baranya megye) is telefonált, hogy nézik. Látták Szigligeten Vértesi Eszter és Kardos Tibor, látta Illés Elek (Pécs). Egy csomó szövegüzenetet küldtünk szerte-szét, másutt nem jeleztek vissza. Lehet, hogy csak a Dunántúl déli részén látszott?

Ha nincs a holdhaló, sosem derül fény egy nevezetes eseményre. Hevesi Zoltán (Kaposvár) is látta a szép jelenséget, erről többször hírt is adott. Az égi glórián ő egyáltalán nem csodálkozott, ezt nagyon rendjén valónak találta. Még szép, mivel a mai napon ünnepli születésnapját, éppen fél évszázados lett! Isten éltesse az égi örömök nagy kedvelőjét!

Keszthelyi Sándor.

Utólagos számítás szerint: 24 fok volt a Hold körüli fényjelenség sugara. A szakirodalom 22 illetve 23,5 fokos adatokat ír a kör sugarára. Megemlítenek egy 46 fokos sugarú kört is, az ritkább. A helyesírás pedig halo-ként íratja (naphalo és holdhalo), azaz rövid o-val. Mi a halókat hosszú ó-val írjuk.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2003. 02. 14.

2003. január 16-i hajnali változók, ISS, üstökös

Az elmúlt éjszaka teljesen felhőtlen volt, de csak holdnyugta után, ma hajnalban próbáltam nézelődni. 05:40 és 05:50 között a kertből próbáltam a C/2002 X5 (Kudo-Fujikawa) üstököst, de nem ment, mert házak és domb van keleti irányban, ami levesz 7-8 fokot. (Később, mire feljött az alfa Aql, már világos volt). Egy akadályoktól mentes, alföldi tájon talán sikerülhetett.

Viszont megnéztem a hajnali égen az R Aql mirát, 7 magnitúdó körül van. Fényes még az R Ser mira, és az R Crb. Nem láttam az R Cyg-et így kézben tartott binoklival.

Visszamentem a szobába és a déli ablakból próbáltam az éppen delelő R Hya mirát végre becserkészni a 20x80 B-vel. Megörültem, mert láttam ott egy 7,7 mg fényűre csillagot! Utólag jöttem rá, hogy nem az R-t, hanem az SS Hya-t láttam (katalógusadatai szerint ez egy EA 7,88-8,10 között, illetve a VSNET észlelései 7,0-8,0 között szóródnak, mások is ilyesminek 7,5-7,8 fényűnek látják vizuálisan az SS-t). A minimuma felé közeledő R Hya így nem látszott.

Már csak puszta szemmel bámultam az Antarest, a fényes delta Sco-t, a Skorpió többi csillagait, a Vénuszt és a Marsot, amikor 5:58-kor megjelent DNY-on egy +1,5-ös csillag, és szépen haladt - a horizonttal párhuzamosan - nyugatról keletre. Éppen a gamma Hya alatt 1 fokkal ment el 5:59-kor, és haladt a Libra felé 06:00-ig. Az ISS-re gondoltam. Utólag a http://www.heavens-above.com/ szerint az is volt!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2003. 01. 16.

2003. január 3-án este a C/2002 V1 (NEAT) üstökös

Egy nap alatt két különböző binoklis-üstököst még nem láttam soha. 2003. január 3-án ez is megtörtént.

Mint arról már beszámoltam: hajnali 05:25-05:40-ig néztem a 7 mg összfényű C/2002 X5 (Kudo-Fujikawa) üstököst. Ugyanezen nap este nagyon tiszta, nyugodt ég volt, így ahogy sötétedett megkerestem a C/2002 V1 (NEAT) üstököst a Halak csillagképben 20x80 B-vel. Éppen delel, így jó helyzetben van. A delta Psc felett, az 58 Psc mellett láttam 17:30-17:56 között.

Észrevehető, de még gyengébb, mint a hajnali üstökös: olyan 7,5 mg összfényű. Pici 8,5 mg-os magja van, 4-5 ívperces diffúz kómája, mely megnyúlt PA 310 felé. De csóvája van, sőt csóvái! PA 310 felé egy biztosabb, 15 ívperc hosszú, kicsit szélesedő, és PA 280 felé egy halványabb 10 ívperc hosszú egyenes.

Lassan mozog csak nyugat felé a Psc és Peg határán, minden este nézhető.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2003. 01. 06.