2005. augusztus 13-án hajnalban a Perseida meteorraj észlelése

Perseida meteorraj észlelése 2005. augusztus 13-án  hajnalban.

Észlelés helye: Solt, Kalimajor, Teleki-kastély parkja. Az V. MCSE Kiskun-Neptunusz Csillagászati Észlelőtábor. Koordináták: 46,8 N 19,0 E. Magasság: 91 méter. Minden időadat Universal Time-ben.

Előző este borult ég volt és a felhőzet lassan mozgott. Csak 20 óra után kezdett a zenitben egy-két csillag megjelenni. 21 óra után is csaknem borult volt, kevés felhőlyukkal. Én 22 óra körül aludni mentem a sátramba.

10-15 észlelő a fürdőmedence mellé tett napozóágyakon fekve várta az időjárás javulását és néha, 5-10 percenként láttak egy-egy meteort, melyeket hangosan kommentáltak:

Meteor! Jujj! Top! De jó! Ott ment egy! Még egy! Áááááá!

Álmomban is hallottam kiáltozásukat, amelyek egyre sűrűbbek lettek: percenként, végén már félpercenkénti gyakorisággal jelentkeztek.

Kimásztam a sátorból: 01 óra volt, az ég teljesen felhőtlen, tiszta, tejútas, és még teljesen sötét is. Elemlámpát, DCF órát, jegyzettömböt, írószert fogtam és a napozóágyakon heverő, beszélgető, égrenéző, és a meteorokban gyönyörködő csoporthoz csatlakoztam. Egy gazdátlan kempingszékbe ülve ÉK-re, az alfa Persei felé fordulva: nemcsak néztem, hanem fel is jegyeztem az általam 01:15-től látott meteorokat.

Sorszám. Óra, perc, mp. Magnitúdó

01:15:43 +4

01:17:30 +3

01:18:21 +3

01:19:50 +5

01:20:40 +4

01:22:58 -2

01:23.18 +2

01:23:50 +2

01:25:30   0

01:23:31 +5

01.27:24 +3

01:33:10 +4

01:35:10 +4

01:35:13 +2

01:36:10 +1

01:36:40 +4

01:41:01 +3

01:42:11   0

01:42:14 +5

01:42:55 +3

01:49:05 +3

01:54:02 +3

01:55:10 +2

02:00:05 +4

02:03:30 -2

02:06:05  0

02:08:40 +3

02:11:10 -1

A 12-es meteor a Marstól keletre haladt, rendkívül lassú volt, legalább 7-8, de talán 10 másodperc ideig látszott.

A 01:15-01:45 közötti félórában az ég 6,2 magnitúdós volt, akkor 20 meteort láttam.

A pirkadat miatt a 01:45-02:15 közötti félórában 5,5 magnitúdós volt az égrészem, akkor 8 meteort láttam.

01:15-02:15 között, azaz egy óra alatt 28 meteort jegyeztem fel. Végül a pirkadat miatt kellett az észlelést abbahagyni. Már a Gemini és az Orion csillagképek látszottak keleten.

Valamennyi meteor a Perseida raj tagja volt. A körülöttem aktívan figyelő észlelők (Balaton László, Görgits Krisztina, Morvai Anikó, Morvai József, Németh Zoltán, Sragner Márta, Szöllősi Attila, Walter Heléna) kiáltozásaiból még további kétszer-háromszor ennyi meteor volt, amiket én nem láttam. (Ők kevés sporadikust is láttak, én nem.)

Így a látszó meteorszám: 100-160 meteor lehetett óránként.

A tábor további 40-50 fős létszáma a sátrakban nem aludhatott nyugodtan, hanem (amint másnap mesélték) az esemény (ha nem is szem-, de) fültanúiként pontosan átélhették a meteorok potyogását!

Feltűnt a tűzgömbök hiánya, a halvány meteorok nagyobb száma. A perseidák fényességének statisztikája mutatja ezt:

01:15-02:15 UT 28 darab Per

Magn.: -2, -1, 0, +1, +2, +3, +4, +5

Darab:   2,  1, 3,   1,   4,   8,   6,   3.

Átlagos fényesség: 2,39 mg.

Észlelő: Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2005. 08. 17.

2004. október 28-i hajnali teljes holdfogyatkozás észlelése

Teljes holdfogyatkozás megfigyelése 2004. október 28-án hajnalban.

(Időadatok UT) 00:15-kor ébresztő. 00:35-kor indulás, 00:50-kor érkezés a Pécs, Szőlő u. 65. alatt lévő planetáriumhoz, annak bemutató csillagvizsgálójához. Elhelyezzük a műszereket: 150/2250 mm-es Makszutov-Cassegrain 90 x nagyítással; 63/840 mm Zeiss refraktor 53 x nagyítással; 10x50 binokulár. Az időmérést egy DCF-órával végeztük (rádióvezérlésű, de 03:00-kor is ellenőriztük a Kossuth-rádió időjelzéséhez).

Az ég végig teljesen felhőtlen volt. Az idő nyugodt, szélcsendes, enyhe (kezdetben +14, a végén +12 C fok). A pára lecsapódhatott, mert a fű nagyon harmatos volt. Az ég tiszta volt, csak a legelső 10 fokos sávban volt csekély pára.

A jelen lévő három pécsi amatőrcsillagász (Áts György, Keszthelyi Sándor, Szathmáry Elemér) közül Szathmáry Elemér mindegyik műszerbe nézett és segítette az észlelést. Áts György a 63/840 mm L-el fő-és kráterkontaktusokat mért, adatait külön jegyezte és küldi el. Az alábbiakban Keszthelyi Sándornak a 150/2250 mm-es T-vel végzett megfigyelései következnek.

Félárnyék kezdete: szabad szemmel 00:52-től fenn és kicsit balra érezhető volt némi fátyol és a perem gyengébb volta szabad szemmel. 01:05-kor már nyilvánvaló ez szabad szemmel. 01:09-kor 10x50 B-vel erős a félárnyék.

U1 (a részleges fogyatkozás kezdete) észlelése: 01:16:20. Eléggé bizonytalan, az árnyék ugyan erős, de a széle elmosódott.

Kráterek középpontjának belépése az árnyékba: 14 darab.

01:26:18 Kepler.

01:27:45 Aristarchus.

01:35:51 Copernicus.

01:38:11 Tycho.

01:38:30 Pytheas.

01:43:38 Timocharis.

01:51:58 Manilius.

01:54:44 Dionysius.

01:54:49 Plato.

01:56:11 Menelaus.

02.00:16 Plinius.

02:02:55 Eudoxus.

02:04:22 Aristoteles.

02.11:51 Proclus.

U2 (a teljes fogyatkozás kezdete) észlelése: 02:23:48. Jól észlelhető. A fényes rész „kimúlása”.

A totalitás 82 percére az ég kellemesen sötét lett. A khi és h ikerhalmaz a Perseus-ban jól, az M44 a Cancer-ben közepesen látszott szabad szemmel. A Tejút gyengén derengett zenitben a Perseus-Auriga-Gemini csillagképekben. Mindez városi közvilágítással súlyosbított ég alatt. Néhány változócsillagot is megnéztem. Távcsövekkel néztük a Szaturnuszt, az Orion-ködöt, később a Vénuszt és a Jupitert is.

Kihasználva a hosszú „holtidőt”: 20-25 amatőrcsillagászt próbáltam éjnek idején mobiltelefonon elérni, és néhány helyszínnel (Domaszék, Szarvas, Kővágószőlős, Budapest, Paks, Győr, Balatonfűzfő) sikerült is kapcsolatot teremteni.

A fogyatkozás elméleti közepe 03:04-kor volt.

Akkor a Danjon skála szerinti becslést végeztem: L=2 („mélyvörös vagy rozsdaszínű fogyatkozás. Az umbra centruma nagyon sötét, de szélei viszonylag világosabbak, a Holdon a tengerek könnyen felismerhetők” – ez a Danjon 2-es leírás: teljesen jó jellemzése a mostani fogyatkozásnak).

Akkor a Hold jobb (északibb) fele gyengén sárgás volt, a középső része sötét-narancsvörös, a bal (délibb) fele rozsdavörös.

Ugyanekkor megfordított 10x50-es binokulárral vizsgáltam a Hold összfényét, hasonlítva a Vénusz (-4,0) és a Szíriusz (-1,4) összfényéhez. A két utóbbi között volt a Hold, kissé a Vénuszhoz közelebb.

Így a Hold összesített fénye: -3,0 magnitúdó volt!

U3 (a teljes fogyatkozás vége) észlelése: 03:44:36. Közepesen észlelhető. A fényesedés megjelenése.  

Akkor vettünk észre (a holdperemhez közel, éppen ott ahol a fényesedés megjelent, azaz az Aristarchus felé) egy elég fényes csillagot. A csillag 03:45 és 03:50 között egyre közeledett a peremhez, igaz a fénye is egyre gyengült, ahogy a fényes rész nagyobbodott. Sajnos az Aristarchus kráter kilépésésére koncentráltva a csillagról elfelejtkeztünk, és így Hold általi fedését nem észleltük. (Az előrejelzés szerint 03:50:56-kor belépő 7,7 mg-os 319 B9 csillag lehetett, a legfényesebb csillag amit fedett a Hold.)

Kráterek középpontjának kilépése az árnyékból: 14 darab.

03:51:30 Aristarchus.

03:54:26 Grimaldi.

03:57:40 Plato.

03:58:49 Kepler.

04:02:36 Pytheas.

04:03:39 Timocharis.

04:05:48 Copernicus.

04:08:29 Eudoxus.

04:17:55 Manilius.

04:21.06 Menelaus.

04:23:29 Tycho.

04:25:03 Plinius.

04:26:26 Dionysius.

04:33:55 Proclus.

A 20-as listából befelé és kifelé is 14+14 krátert észleltem. A többit nem tudtam biztosan azonosítani, esetleg lekéstem a jelenségről.

U4 (a részleges fogyatkozás vége) észlelése: 04:54:12. Már eléggé világos égen. A Hold 3-4 fokkal van a Mecsek vonulata felett, így a telihold korongja ellipszissé torzult. Az alsó rész utolsó sötétedésének végső ideje: kissé bizonytalan.

A félárnyék vége: nem észlelhető a Hold alacsony helyzete miatt. Amúgy is gyorsan összecsomagoltunk és 04:55-kor elindultunk haza illetve a munkahelyre.

Korábbi közlés: Okkult és Leonidák levelezőlista 2004. 10. 28.

2009. július 3-i esti csillagfedés: pí Sco fedése a Hold által

Fényes csillagfedés megfigyelése 2009. július 3-án este.

Az ég nagyrészt felhőtlen, az időjárás meleg, csendes, párás volt. Pécs belvárosától 500 m-re északra, az otthonunkból figyeltük a jelenséget: az idei év egyik legfényesebb csillagfedését, a 2,9 magnitúdós pí Sco fedését a Hold által. A - 88,6 %-os, majdnem teli - Hold már NYISZ 19:50-kor, a nagyon világos égen látszott. A 102/500 mm-es refraktorral 25 x nagyítással többszöri próbálkozás után eleinte nem, csak 20:50-kor vettem észre a Hold mellett a halvány csillagot, 20 ívpercre délkeletre. Sragner Márta is megnézte a távcsőben a látványt.

21:00-kor 15 ívperce van a Holdtól a csillag, fényesebb. Most már 10x50 B-vel is sejthető.

21:08-21:17: az ég egyre jobban veszít alkonyi fényéből, a csillag egyre jobban látszik a 102 mm-es távcsővel. A Gassendi alatt közeledik a Holdhoz, a déli krátermező közepe felé, a Tycho kráter felé mozog.

21:17-től nyugatról felhők vonulnak a Hold elé, melyet eltakarnak 21:27-ig. Közben kétszer is (21:24-kor és 21:26:40-kor) pár másodpernyi időre felhőrésekben megjelenik a csillag. Másodszor már csak 1 ívpercre lehet a Holdtól.

21:27:00-kor kitisztult, szépen látszik a Hold egésze. A csillag villódzva, de fényesen, jól láthatóan ott van. Folyamatosan néztem a távcsőben, a Sragner Márta nézi a DCF órát.

Váratlanul és nagyon gyorsan eltűnik a csillag! Az idő: 21:27:59 NYISZ. A fedés pillanatában még volt kis hézag a csillag és a világos holdperem között, mert a meg nem világított oldalon történt a belépés.

21:29-kor a felhők takarták a Holdat. Sőt azután a felhők órákon át az egész eget betakarták, többé még a Holdat sem láttuk, így a kilépést sem figyelhettük meg.

Szöllősi Attila számítása Pécs középpontjára számolva (É46 04 16.7, K18 13 59.3, 130m): belépés 2009.07.03. 21:27:58 NYISZ, PA=157, CA=+28D kilépés 2009.07.03. 22:19:40 NYISZ, PA=229, CA=-44D). Azaz a belépésnél 1 másodperc az eltérésünk.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2009. 07. 03.

2007. június 18-i bolygófedés: a Vénusz fedése a Hold által

Vénusz fedése a Hold által 2007. június 18-án délután.

Pécsre előre jelzett idők: belépés: 14:35:57, kilépés: 15:57:24 UT.

13:30-kor beborult az ég Pécs felett, egészen sötét lett és 13:40-től szakadni kezdett az eső. Ám 14:10-kor vége lett az esőnek, 14:15-től már ki-kisütött a Nap. Délnyugat felöl gyorsan vonulnak a felhők és a felhőmentes részek.

14:20-kor kitelepültünk ketten pécsi kertünk végébe egy 102/500 mm-es SkyWatcher lencsés távcsővel és egy 7x35-ös binokulárral. A fákról még csöpögtek az esőcseppek, jó párás levegő volt és +22 fok C.

14:28-tól egy nagyobb felhőmentes részen észrevettük a Hold sarlóját, és rögtön ott fénylett mellette a Vénusz is balra lefelé! Mindez szabad szemmel, jócskán a nappali égen (jó 4 órával napnyugta előtt). Vénusz a nappali égen! Sokkal fényesebb és fehérebb, mint a Hold felületi fénye. Kár, hogy néhány perc múlva el kell tűnnie a Vénusznak!

A párost Márta megnézi binokulárral, én beállítom a 102 mm-es refraktorba. Így látszik a Vénusz fázisa is. 14:31-től ugyan újra szakadozott felhők jönnek, és szemmel eltűnik, de a távcsőben folyamatosan láthatóak maradnak az égitestek. Csak 25 x nagyítást és nagy látómezőt alkalmazok, nehogy elveszítsem. 14:34-kor újra egy nagyobb tiszta kék ég jön erre, így 50x nagyításra válthatok. Mindjárt itt a fedés kezdete! Márta a DCF óra leolvasását vállalja, én a távcsőben lesem a Vénusz feles (44 %-os) sarlóját.

A Vénusz nyugati oldala egyszer csak becsorbul: 14:35:20-kor. Gyorsan nő a csorbulás, fogy a Vénusz, egészen torz lesz, gyorsan a nejem is megnézheti. Márta szabad szemmel nézi a Vénuszt, amely 11 másodperc múlva, 14:35:31-kor hirtelen eltűnik. Mire felemeli a 7x35 B-t és 14:35:36-kor azzal nézi: már abban sincs a Vénusz. A 102/500 L-ben még látszik, de egyre szűkül, a végén már csillagszerű fénypont, aztán az is elhalványul és 14:35:55-kor végleg eltűnik! (Természetesen a Vénusz sötét oldala tovább ott lehetett a Hold sötét oldala mellett, de már láthatatlanul.)

Félve az esőtől, mindent észlelő eszközt visszahordunk a lakásba. Gyors körtelefonok: Szeged: borult volt, Hegyhátsál: borult volt, Budapest: borult volt, Nyúl: láthatták, de nem fotózhatták, Paks: borult volt, Gyöngyöstarján: jó ég volt 20x60-nal látták.

15:50-kor újra kipakolunk mindent a kertbe. Az ég félig felhőtlen, de éppen a jelenség által érdekelt égrészen gyorsan vonul nyugati irányból a felhőzet. Szerencsére apró (1/4-1/2 fokos) szakadozottságú, mozaikszerűen, benne kis felhőmentes lyukakkal.

15:51-kor előbújik a Hold. Beállítom a 102/500 mm refraktorba. Csak 25x nagyítást merek használni. Hiába vonulnak előtte a felhők, a Hold megvilágított sarlója folyamatosan látszik a távcsőben. A sarló közepének a pereme a legfényesebb és már néhány holdkráter is sejthető rajta. Éppen itt várható a Vénusz megjelenése.

A holdperem közepén egyszer csak megjelenik egy fényes pont! Ez 15:56:59-kor volt, de a felhőzet vonulása miatt pár másodperc késés lehetett. Izgatottan nézzük az egyre kiterjedtebb Vénusz korongot. Megcsodáljuk, hogy a bolygó felületi fényessége mennyivel nagyobb a Holdénál és mennyivel fehérebb is a színe.

A holdperem és a fázisos Vénusz elválása 15:57:34-kor történik meg. Ezt követően is folytatódik a Vénusz megvilágítatlan oldalának kijövetele, de természetesen az pontosan nem mérhető. Így 25 x nagyítással 15:58:20-ra becsülöm azt az időpontot, amire egy képzeletben kikerekített Vénusz még érintkezett volna a holdperemmel. Ezzel a távcsőben a Vénusz-fedés véget is ért.

Szabad szemmel Márta nézte a Holdat és ott a Vénusz 15:57:45-kor jelent meg. De egyelőre még a sarlóhoz tapadó csillagként látszik. Csak 16:00:05-kor válik le a Vénusz a Holdtól szemmel.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

2006. szeptember 7-i esti részleges holdfogyatkozás megfigyelése

Részleges holdfogyatkozás megfigyelése 2006. szept. 7-én este.

Szigligeten, a Balaton északi partján, a Badacsonytól 4 km-re nyugatra helyezkedtem el UT 17:16-kor. Csaknem felhőtlen, szélcsendes, meleg idő volt. A Hold felső peremét 1 fokkal a Badacsony déli lejtője és a Balaton víztükrének találkozása fölött vettem észre 17:25-kor, de csak 17:27-re láttam teljes terjedelmében a telihold lapult korongját. Éppen ebben a percben kapcsolt be a közvilágítás. Az emelkedő Hold 17:30-ra küzdötte ki magát a tó feletti párából. Szépen, egyenletesen világít, csak a holdtengerek jól láthatóak.

17:33-kor érezhető egy nagyon gyenge homály a Hold bal oldalán és kissé feljebb. Csak a perem csekély életlenebbsége. 17:37-kor a homály érezhetőbb. Mindezeket csak szabad szemmel néztem.

17:57-től már 10x50 és 20x80 binokulárokkal felszerelkezve folytattam az észlelést. A Hold északi részének peremsötétedése nyilvánvalóbb. Szabad szemmel is nyilvánvaló a levágása a korong kis részének. Mindez percről percre jobban érezhető.

18:06:09-kor láttam az U1-et bekövetkezni a 20x80 B-ben. A Plato és a Sinus Iridum között felező merőleges mutatta azt a holdperemet, ahol benyomult a teljes árnyék.

18:10-kor szemmel erős a fogyás, 10x50-ben is nyilvánvalóbb, de 20x80-al nem olyan erős, inkább elkentebb.

A teljes árnyék korongra menetelekor a 20x80 B-vel az alábbi kráterkontaktusokat mértem (árnyékba menet):

18:22:31 … Plato közepe.

18:26:07 … Cape Laplace (a Sinus Iridum keleti csücske)

18:29:14 … Aristoteles közepe.

18:31:39 … Endymion közepe.

Úgy tűnt, hogy a Posidonius kráter is sorra kerül és árnyékba merül, de 18:59-től csak elérte a szélét az árnyék, de árnyékba merülése nem történt meg. Folyamatosan csak érinti, egészen 19:12-ig, majd eltávolodik ettől a krátertől.

A 18:51 körüli percekben nézve: a Holdra eső teljes árnyék ívesen látszott puszta szemmel is. A kis fázis ellenére, meglepően jól látszott, hogy elfogyott a Hold északi része. A fogyás éppen a horizonttal párhuzamosan látszott.

A holdfogyatkozás maximumakor is erős fényt ad a Hold: hátat fordítva jól látható az árnyékom. A környező tereptárgyak, távoli hegyek is felismerhetők a holdfényben. A Balaton vízfelületén az "ezüsthíd" sávja látható. A csillagos ég határmagnitúdója nem javult a fogyatkozás közepére sem.

A teljes árnyék levonulásakor a 20x80 B-vel mért kráterkontaktusok (árnyékból kijövet):

18:56:48 … Cape Laplace (a Sinus Iridum keleti csücske)

19:10:13 … Plato közepe.

19:21:41 … Aristoteles közepe.

19:30:08 … Endymion közepe.

[a Cape Heraclides (a Sinus Iridum nyugati csücske) nem került árnyékba és így nem is jöhetett ki onnan]

19:38:05-kor láttam az U4-et bekövetkezni. Éppen az Endymion kráterhez legközelebbi peremnél ment le a teljes árnyék.

19:40-től fátyolfelhők jelentek meg, 19:48-tól már egyre határozottabb holdhaló alakult ki, 22 fok sugarú körrel, jobb oldali mellékholddal.

A levonuló félárnyék még jól észlelhető 19:49-ig. 20:01-kor már csak gyengén, 20:05-kor alig látszik. 20:06-kor a Hold újra kerek, árnyékmentesnek tűnt.

Összegezve:

A félárnyékot 17:33-kor az U1 előtt 28 perccel vettem észre.

Előre jelzett U1: 18:05:03. Észleltem: 18:06:09.

Az előre jelzett maximum 18:51:21-kor állt be 18,8 %-os fázissal, 6,3 ívperces beharapással.

Előre jelzett U4: 19:37:41. Észleltem: 19:38:05.

A félárnyékot 20:06-kor az U4 után 28 perccel láttam eltűnni.

Keszthelyi Sándor.

2001. január 9-i esti teljes holdfogyatkozás megfigyelése

Teljes holdfogyatkozás megfigyelése 2001. január 09. este.

A megfigyelés Pécsről történt a TIT Planetárium és Bemutató Csillagvizsgáló teraszáról 18.00 és 22.10 között (Minden idő UT-ben, azaz világidőben).

A jelenséget pécsi amatőrcsillagászok (Áts Gellért, Balla Tamás, Ignátkó Imre, Keszthelyi Sándor, Keszthelyiné Sragner Márta, Lőki Péter, Patacsi Zsolt, Ropoli László) közösen követték figyelemmel. 50-60 érdeklődő is megjelent az eseményen, de ez a nagyközönség (felnőttek, gyermekek, egyetemisták) időben és térben eloszlott, a megfigyeléseket nem zavarta.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta megfigyelései

Körülmények:

Délelőtt borult, esős idő volt. Az eső 12.24-kor elállt és erős északnyugati széllel egy hidegfront érkezett. 14.30-tól már ki-kisütött a Nap. Naplementére kiderült az ég és az esti jelenséget semmi sem zavarta. Sőt nagyon tiszta, hidegfront utáni, kiváló átlátszóságú ég lett. Az ég felhőtlen volt, illetve a fogyatkozás kezdetén egy határozott fátyolfelhő került a Hold elő (szép színes holdudvart okozott!), de nemhogy zavart volna, inkább természetes, egyenletes szűrőként jól tompította az erős holdfényt. Később ez is eloszlott és az ég végig felhőmentes volt. A szél kezdetben erős, majd egyre gyengébb lett. A hőmérséklet +5 és +3 C fok között csökkent, a szél miatt ennél jóval hidegebbet éreztünk, jól átfáztunk. A totalitáskor a kupolában egy villamos hősugárzót helyeztünk el és az körül melegedtünk.

A holdfogyatkozás fő kontaktusainak megfigyelése:

A kontaktusokat egyrészt szabad szemmel, másrészt távcsővel (63 / 840 mm-es Zeiss Telementor refraktor 52 x nagyítással) néztük. Az időmérést végig Keszthelyiné Sragner Márta végezte másodpercmutatós karórával. Az órát a Kossuth Rádió sípjelzéséhez igazítottuk 22.00-kor.

Kontaktus	Jele	Évkönyv	Tuboly	Meteor	Észl.sz.	Észl.táv.
Belépés félárnyék	P1	17.43.30	17.43.29	17.43.33	18.25
Belépés árnyékba	U1	18.42.00	18.42.01	18.42.06	18.41.41	18.43.01
Teljesség kezdete	U2	19.49.30	19.49.30	19.49.34	19.49.22	19.49.32
Teljesség közepe		20.20.30	20.20.31	20.20.36
Teljesség vége	U3	20.51.36	20.51.34	20.51.39	20.51.37	20.51.57
Kilépés árnyékból	U4	21.59.06	21.59.02	21.59.07	21.59.32	21.59.23
Kilépés félárnyék	P4	22.57.36	22.57.31	22.57.37	22.23

Észl.sz.  = Észlelésünk szabad szemmel.

Észl.táv. = Észlelésünk 6,3 cm L távcsővel.

Évkönyv: Csillagászati évkönyv 2001-re. Bp. 2000. MCSE

Tuboly:  Égi kalendárium 2001/1. p.3.

Meteor:  Meteor 2000/11. szám p.23.

18.00-kor értünk fel az észlelőhelyre, akkor még a telihold teljes erővel világított. Az első jele a fogyatkozásnak 18.25-kor volt: akkor a Hold bal alsó részére gyenge fátyol került. 18.36-kor még mindig gyenge és homályos, de már biztosabb volt ez. 18.40-kor ez már a Hold 1/3-án érezhetővé vált.

A teljes árnyék holdkorongra lépését (U1) jó körülmények között észlelhettük. A belépés a Grimaldi kráter melletti peremrészen történt, 2 perc múlva már magát a Grimaldit is elérte az árnyék.

A teljesség bekövetkezése (U2) még kiválóbb körülmények között történt, a fény kihunyta jól mérhető volt.

A teljesség vége (U3) a fény újbóli megjelenését jelentette.

A teljes árnyék levonulását már nagyon vártuk, mert a 4 óra észlelés és várakozás alatt nagyon átfáztunk a hideg szeles időben. 21.59-kor ezt még észleltük, majd összepakoltuk a műszereket, eszközöket, bezártunk mindent és hazaindultunk.

A félárnyék levonulását már otthon a szoba ablakából figyeltük: még határozottan látszott 22.15-kor és csak 22.23-kor tűnt el. a telihold újra teljes fényében ragyogott!

Észrevételek a teljesség ideje alatt:

A teljesség alatt az égen látszott a Tejút. Zenitben a határmagnitudó +6,0 lehetett, a városi ég ellenére is! Lehetett az M31-et, az M42-t, M44-et, Perseus ikerhalmazt látni szemmel. Távcsővel is bolygókat, mélyegeket, változócsillagokat lehetett jól figyelni. Bár 20.24-kor volt telihold, mégis egy 10x50 B-vel kézből könnyen lehetett változózni. 20.15-kor a mira CET-et néztem meg először (6,9 mg), majd 20.17-kor a Holdtól 5 fokra lévő U ORI következett (7,9 mg). 20.25-kor az R LEO még alacsonyan volt, de könnyen láttam (7,8 mg). Végül az R UMA-t néztem meg (8,0 mg).

A teljesség közepén (20.20-kor) a Hold összfényét próbáltuk nézni. Összehasonlítónak a Szaturnusz (0,0 mg), a Szíriusz (-1,4 mg) és a Jupiter (-2,6 mg) adódott. A fordított binokulár módszert alkalmaztuk: 7x35 B-vel és 10x50 B-vel a binokulárba az objektív felöli oldalon néztünk, így a Hold is az összehasonlítók is egyforma lekicsinyített fénypontnak látszottak. A Hold még a Jupiternél is picit fényesebb volt: azaz összfénye -3,0 mg lehetett.

Maga a Hold szemmel szépen derengett a Geminiben, felső része fényesebb és sárgásabb volt mint az alsó. 10x50 B-vel gyönyörű volt: a közeli csillagokkal övezve térhatású léggömbként lebegett narancsos-sárgás-vöröses-barnás színárnyalatokban pompázva.

20.20-kor elvégezve a Danjon skála szerinti becslést 2 és 3 közötti, azaz L=2,5.

Kráterkontaktusok megfigyelése:

Kráterkontaktus előrejelzések:

Albireó: http://alpha.dfmk.hu/~albireo/holdfogy/20010109.htm

Meteor: Meteor 2000/11. szám p.23.

Tuboly: Égi kalendárium 2001/1. p.3.

A megfigyelést Keszthelyi Sándor végezte távcsővel (63 / 840 mm-es Zeiss Telementor refraktor 52 x nagyítással. Az időmérés Keszthelyiné Sragner Márta munkája. Valamennyi megfigyelés az említett kráter középpontjára vonatkozik.

Kráter	Saját ész-lelés be	Albireó be	Meteor be	Tuboly be
Grimaldi	18.44.56	18.44.35	18.47	18.45
Billy	18.49.26	18.48.41	18.51	18.49
Kepler	18.56.31	18.56.49	18.59	18.57
Aristarchus	18.58.46	18.58.55	19.02	18.59
Tycho	19.04.11	19.03.41	19.06	19.04
Copernicus	19.05.56	19.05.24	19.08	19.06
Birt	19.07.08		19.07
Pr. Heraclides	19.12.47	19.12.23
Timocharis	19.14.38	19.14.22	19.17	19.14
Harpalus	19.16.34		19.15
Pr. Laplace	19.17.48	19.17.55
Manilius	19.21.54	19.21.36	19.24	19.22
Dionysius	19.23.19		19.25	19.23
Pico	19.24.16		19.26
Menelaus	19.26.52	19.25.29	19.29	19.26
Plato	19.26.58	19.25.57	19.29	19.26
Plinius	19.30.21		19.32	19.29
Eudoxus	19.33.37		19.37	19.33
Aristoteles	19.35.35		19.38	19.35
Proclus	19.39.30	19.38.51	19.42	19.39

Kráter	Saját ész-lelés ki	Albireó ki	Meteor ki	Tuboly ki
Pr.Heraclides	21.01.15	21.01.44
Pr. Laplace	21.01.44	21.02.14
Aristarchus	21.02.11	21.02.31	21.01	21.02
Plato	21.04.23	21.04.56	21.04	21.05
Grimaldi	21.05.50	21.05.55	21.06	21.06
Kepler	21.10.21	21.10.16	21.10	21.10
Eudoxus	21.14.35		21.14	21.15
Copernicus	21.16.32	21.16.51	21.12	21.17
Autolycus	21.17.36	21.17.11
Campanus	21.25.48	21.25.25	21.25	21.25
Manilius	21.27.00	21.27.26	21.26	21.27
Menelaus	21.29.24	21.29.25	21.28	21.29
Plinius	21.32.43		21.32	21.33
Tycho	21.35.10	21.35.08	21.36	21.35
Proclus	21.39.54	21.40.16	21.42	21.40
Censorius	21.42.40	21.42.57	21.43
Taruntius	21.45.03	21.45.11	21.45	21.45
Langrenus	21.54.00	21.53.55	21.54	21.54

Befelé 20, kifelé 18 krátert sikerült észlelni. Néhány objektumot vagy nem tudtam biztosan azonosítani, vagy lekéstem róla (különösen az árnyék levonulásakor fordult ez elő, amikor a kráter előre nem láthatóan kijött és mire biztossá vált látványa, már késő volt a méréshez).

Érdekes és gyönyörű volt, jólesett észlelni ezt a holdfogyatkozást!.