Ám, legnagyobb meglepetésemre a Hold keskeny sarlója látszik délkeleti irányban, félmagasan! Még nagyobb meglepetésemre: a Hold közelében, jobbra egy csillag látható puszta szemmel!
A mellékhelyiségbe távozva, majd onnan visszatérve - a két égi objektum egyaránt eltűnt! Az eső csendesedik, már csak szemerkél, de a nyugatról keletre vonuló alacsony felhőzet mindent letakart. Semmi sem látszik!
05:58-kor emlékezetből lerajzolom a látottakat: a Hold alsó csücskétől 1/2 fokkal nyugatra volt a csillag, sőt kissé feljebb is. Talán elérhette a Hold déli része a csillagot 1-1,5 órával korábban, talán csak nagyon szoros közelsége lehetett.
Mi lehetett? A csillagászati évkönyv 29-én 9 órára jelzi a Hold és a Jupiter együttállását. A többi bolygó másutt, messze jár. Állócsillag nyilván: valószínűleg a Spica. Az évkönyv csillagfedési táblázatai viszont nem jeleznek alfa Vir fedést... Nyilván csak szoros közelség lehetett, ezért nincs benne.
06:37 KözEI-kor tisztul ki ismét az ég és látszik a Hold. Már nagyon világos van, a csillag nagyon haloványan látszik. Viszont binokulárokkal (7x35 és 10x50) nézve: a Holdnak még a hamuszürke fénye is dereng, és a csillag jobbra, már távolabb 3/4 fokra és feljebb szépen fénylik. Nyilván a Spica, mert ugyanekkor a Jupiter is előjön keletebbre, távolabb (az majd holnap hajnalban lesz együtt a Holddal).
Lehetett-e fedés? Avagy csak súrolás? Vagy milyen szoros közelsége volt-e a Holdnak a Spicával?
Keszthelyi Sándor.
[Szöllősi Attila válaszolt azonnal, szerinte: valóban a Spica volt! De nem volt fedés nálunk. A Hold középpontja és a Spica között 41´ volt a legkisebb távolság. A holdkorong szélét 25'-re közelítette meg a csillag.]
Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2005. 11. 28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.