2011. október 31.

2005. január 10-i esti állatövi fény és a C/2004 Q2 (Machholz) üstökös figyelése

Üstökös és állatövi fény megfigyelése 2005. január 10-én este.

Pécs felett teljesen felhőtlen ég volt január 10-én este, így csoportunk (Áts Gellért, Áts György, Gárdonyi Róbert, Gyimesi Lajos, Ignátkó Imre, Keszthelyi Sándor, Sragner Márta, Szathmáry Elemér, Vida Tibor, valamennyien pécsi lakosok) három gépkocsival kirándult a csillagok alá.

Pécs fénybúrájától leggyorsabban déli irányban lehet kimenekülni, így a Harkány felé vezető főúton mentünk 9-10 km-t. Itt keletre van a pogányi repülőtér (Pécs repülőtere), melyet pár hónapja teljesen kiépítettek, a kifutópálya is kapott kivilágítást, de nagyon szerény lámpasort. A repülők tárolóhelyét is megvilágítják, de csak lefelé irányuló, még közelről sem bántó fényekkel. Párszáz méter távolságból semmi fényszennyezés nem tapasztalható. Innen a nyugat felé forduló úton folyik napközben Pécs város szemetének szállítása, viszont sötétedés után ez az út néptelen, így igen alkalmas csillagászkodásra. Itt álltunk meg mi városlakók és csodálkoztunk rá arra hogy az égen hemzsegnek a csillagok, és a Tejút fényesen húzodik a Cygnustól a Cassiopeian át a Gemini alá is.

A célunk a C/2004 Q2 (Machholz) üstökös megfigyelése volt, de eközben végig, azaz 17:40-18:30 UT között jól láttuk, hogy még egy fénysáv emelkedett ki délnyugaton az Aquarius - Pisces csillagképeken fényesen (ez a rész a Tejúttal vetélkedett) és valahol az Aries alatt és a Cetus feje felett végződött (ez utóbbi már inkább elfordított látással jött elő) vagyis szépen láttuk az állatövi fényt! Az üstökös és különböző mélyegek nézése közben telt el az idő, és ezalatt az állatövi fény is érezhetően lejjebb csúszott.

Egy 10x80 B (TZK), egy 20x80 B, pár kisebb binokulár, egy 60 mm-es refraktor segítségével néztük a fényesebb mélyegeket (Orion-köd, Adromeda-köd, Ikerhalmaz, Fiastyúk, Jászol, Auriga nyílthalmazai) 18:40-19:30-ig.

Eközben mind a kilencen, valamennyi távcsővel megnéztük a jó magasan elhelyezkedő C/2004 Q2 Machholz üstököst többször is. Láttuk a kicsi, de összetettnek tűnő magját, láttuk a nagy 15-25 ívperces kómáját --- de egyikünk se látott csóvát! Nemhogy puszta szemmel, de egyik távcsőben sem. Bizonyos csóvakezdemények indultak keleti és déli irányba, de ezek nem folytatódtak, vagy a láthatóság határa alatt maradtak, és 1/2 foknál messzebb mi csóvát nem is sejtettünk. És mindezt olyan égen, hogy a magasban a Tejút burjánzott, alul meg az állatövi fény terpeszkedett.

Szabad szemmel jól látszott, fényesebben az M31-nél, 3,5-4,0 magnitúdós ködös csillagként. A csóva láthatóságának hiánya így, és távcsövekben is kis csalódás: hiszen üstökös-e az olyan üstökös, amelynek nincs üstöke?

Érdekelt, hogy a Naptól milyen messze végződött az állatövi fény. A fény vége a 02h25m +15 fok koordinátákban volt. Ennek a pontnak és a Nap pillanatnyi helyzetének (19h29m -22 fok) a távolságát gömbháromszögtani feladatként határozhatjuk meg. Nyerges Gyula (Esztergom) és Csizmadia Szilárd (Zalagerszeg) segített a képlettel: cos(X) = sin(D1) sin(D2) + cos(D1) cos(D2) cos(R2-R1) Asztalos Tibor (Domaszék) 102 fokot, Dalos Endre (Bóly) 108 fokot kapott az állatövi fény hosszára.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2005. 01. 11.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.