A jelenség megfigyelését Pécsett végeztük öten. Házigazdáink (Dr. Pál Károly és felesége Dr. Pál Károlyné Gabi) lakásukon fogadtak hármunkat (Keszthelyi Sándor, Keszthelyiné Sragner Márta, Varga Attila) 17: 45 UT-kor. A teraszon már hűlt a főműszer: egy 280/2800 mm-es Celestron 11-es. Az égbolt teljesen felhőtlen, pára nélküli, szélcsendes, a hőmérséklet mínusz 10 fok volt.
A Szaturnuszt 300-szoros nagyítással figyeltük hárman (Keszthelyi Sándor, Dr. Pál Károly, Varga Attila). Jól látszottak a szaturnuszholdak. Egyéb csillagok is voltak: a DNy-i részen két ennél fényesebb és egy nagyon halvány a bolygó északi sarkához 5-6 ívmásodpercre (talán a Tethys ?). A levegő mégsem volt teljesen nyugodt, mert a bolygó látványa a távcsőben kicsit hullámzó, néha elmosódott volt. A Cassini rés csak az anzákban (sarkokban) látszott, ott sem élesen.
A csillagfedés kezdetét megfigyelhettük. 18:05-kor a fedés előtt álló csillag a gyűrű nyugati ívének végéhez közel, de még 10 ívmásodpercre: jól látszott. Nagyon lassan közeledett.
18:20-től figyelmesen és folyamatosan figyeltük hárman felváltva: egyikünk az okulárba nézett, a másik a DCF-órán olvasta le az időt, a harmadik a jegyzetfüzetbe írta az adatokat. Ezt váltottuk folyamatosan, mivel a csillag és a gyűrű közötti távolság nagyon lassan csökkent.
18:37 és 18:39 között még nyilvánvaló hézag volt a csillag és a gyűrűszél között.
18:40:20-kor nagyon szoros, már hozzátapadva a gyűrűhöz, utóbbi erős fényéhez képest a csillag gyengébb.
18:41:28-kor már nagyon gyenge a csillag, alig látszik, vagy csak dudorként.
És végül:
18:41:57 UT-kor mindhárman úgy éreztük, hogy a csillag nincs többé, a gyűrű széle látszik csak. A gyűrű és a csillag összetapadása, fényüknek összefolyása nem pillanatnyi, hanem 2-3 másodperces folyamat volt. A belépés csaknem pontosan a gyűrű csücskén (az ellipszis hossztengelyének nyugati végén) történt, vagy attól 1-2 ívmásodperccel északra.
Kijöttek a teraszra a hölgyek is: a csillag eltűnését ők is ellenőrizték, és gyönyörködtek a szép Szaturnuszban, majd friss pogácsával és forralt borral kedveskedtek.
Ezután újra folyamatosan figyeltük 18:50 és 19:10 között a gyűrűrendszer nyugati részét, hátha megpillantjuk a csillagot a Cassini résben, de az már nem sikerült. Tekintve, a fényes gyűrűhöz viszonyítva halvány csillagot és a kissé hullámzó képet: ezen nem is csodálkoztunk. A csillagot többé már nem láttuk. A kilépést elmulasztottuk.
Még megtekintettük az Orionban a trapézt és körülötte a ködöt. Varga Attila az eget fotózta és csoportképeket készített.
Szöllősi Attila számítása szerint az, hogy a Szaturnusz 9 magnitúdósnál fényesebb csillagot fedjen: igen ritka. Magyarországról 1960. máj-1-én (8,8 mg) volt, 2006. jan. 25-én (7,9 mg) zajlott ez most és majd 2035. jan. 10-én (8,8 mg) látszik ilyen.
Korábbi közlés: Okkult és Leonidák levelezőlista 2006. 01. 26.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.