1999. augusztus 11-i csillagos ég a teljes napfogyatkozás alatt

Megkérdeztük a Pakson észlelőket, hogy szabad szemmel melyik csillagokat látták a teljesség idején.

 „Csillagnak” neveztünk most mindent, ami csillagszerű objektum volt az égen, így a két bolygót (Vénusz, Merkúr) is. A válaszadó 62 ember között tapasztalt és kezdő amatőrcsillagászok valamint laikusok egyaránt voltak. A személyek és a látott csillagok száma külön táblázatban van.

A következő 7 objektumot látták szabad szemmel:

1./ A Vénusz bolygót (-3,5 mg) 100 %, azaz mindenki látta. Már a totalitás előtt 11 perccel észrevették (Áts György) „balra lefelé 8 óra irányában”, a kihangosításnak köszönhetően mindenki kitakarta kézzel a Napot és szintén jól látta. A totalitás után 21 percig még látszott szabad szemmel (Balogh János).

2./ A Sirius (alfa CMA) (-1,4 mg) csillagot az észlelők 48 %-a látta. A teljesség 45-ik másodpercében vették észre többen, a DNy-i horizont derengése felett. Jól látszott. Amikor újra kisütött a Nap, még 2 percig látni lehetett.

3./ A Capella (alfa AUR) (+0,1 mg) csillagot az észlelők 10 %-a látta. Magasan jobbra fent látták magányosan és csak a „totál közép” pillanatától vált észrevehetővé.

4./ A Procyon (alfa CMI) (+0,4 mg) csillagot az észlelők 19 %-a látta a Naptól jobbra, kicsit lejjebb.

5./ A Betelgeuse (alfa ORI) (+0,4—0,6 mg) csillagot kevesen, csak az észlelők 8 %-a látta, ők is bizonytalanul. Csak a totalitás 100-ik másodpercében vették észre. Jobbra, a Merkúrtól és Procyontól messzebb látszott.

6./ A Merkúr bolygót (+0,7 mg) többen, az észlelők 37 %-a látta. A Naptól jobbra, kicsit feljebb volt. Nyilván a tudatosabb keresés eredménye ez. Lehetséges, hogy fényesebb volt, mint az előrejelzés.

7./ A Regulus (alfa LEO) (+1,3 mg) volt a leghalványabb csillag, ami látszott, de ezt is nagyon kevesen, csupán az észlelők 5 %-a látta, pedig ez volt a Naphoz legközelebb. A Vénusztól feljebb, a Naptól balra volt a helyzete. Hárman látták csak, ebből ketten halvány csillagnak említik. Bartha tudatosan kereste a Regulust, de nem látta.

 A 62 fő átlagosan 2,27 db (kerekítve 2 db) csillagot látott. Az emberek 36 %-a látott legalább 3 csillagot, csak 18 %-a látott legalább 4 csillagot és csupán 3 %-a (Gregor András és Keszthelyi Bernadett) látott 5 csillagot. 5 csillagnál többet senki sem látott. (És ebben már a két bolygó is benne van!)

Annak köszönhetően, hogy a Regulus gyenge fényét hárman észrevették: a szabadszemes határ +1,3 mg volt. De inkább a +0,5 mg feletti csillagok látszottak biztosabban.

A horizont felett legalább 15 fokkal volt még néhány fényes csillag, amelyet senki sem látott:

Arcturus (alfa BOO) (0,0 mg) 25 fok magasan.

Aldebaran (alfa TAU) (+0,8 mg) 25 fok magasan.

Pollux (béta GEM) (+1,1 mg) 65 fok magasan.

Castor (alfa GEM) (+1,6 mg) 65 fok magasan.

A Szaturnusz bolygót (+0,3 mg) többen (Áts György, Gregor András, Keszthelyi Sándor, Vincze Iván) tudatosan kereste, de nem látták, nyilván alacsony helyzete miatt. Csak 8 fokkal volt a horizont felett.

Ennyi volt Pakson a téli-tavaszi csillagképek alkotta csillagos ég! Így borult ránk az „éjszakai sötétség délben”!

Keszthelyi Sándor.