1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozáskor az élővilág viselkedésének észlelése

Az élővilág viselkedése Pakson a napfogyatkozás alatt

Állatok

Keszthelyi Sándor (Pécs): A füves észlelőhelyen nagyon kevés állat volt, csak a fűben lévő szöcskék ugráltak ide-oda, mert a nagy embertömeg felzavarta őket. A levegőben csak néhány fecske volt, de egyre gyülekeztek még mielőtt elkezdődött volna a részleges fogyatkozás, sokan úgy vélték, hogy az általunk felzavart szöcskékre és egyéb rovarokra vadásztak. A Kilátódomb, mint centrum körül körözött úgy 30-50 fecske a részlegesség alatt.

Vígh Sándorné (Budapest): A szúnyogok a sötétedésre előjöttek, de nem tömegesen. Bartha Lajost és még 1-2 embert csípett meg szúnyog a totalitáskor. A sötétedéskor a fecskék földközelben köröztek, majd a fény felé elszálltak. A birkák a sötétedés alatt visszaindultak az ólba, a fény vissza jöttekor újra előjöttek.

Szemán László (Miskolc): Közvetlenül a totalitás előtt a rovarok felélénkültek, a fecskék alacsonyan cikázva vadásztak rájuk. Az árnyék közeledtére a fecskék felemelkedtek a magasba, majd az árnyék elöl menekülve elrepültek délkelet felé.

Bahorné Jaskó Zsuzsa (Miskolc): A Kilátódomb nyugati részén telepedtünk le, hogy ne zavarjuk a csillagászokat és vártuk nyugat felöl az árnyékot. Előttünk pár száz méterre volt egy juhakol körbekerítve. A birkák kint legelésztek. Egy idő után az egyik felét beterelték a karámba. A másik fele elindult egy közeli bozótos, ligetes, fás rész felé. Férjem a juhász után szaladt és megkérte, hogy ne terelje el a birkákat, hogy lássuk, esetleg hogyan reagálnak a nappali sötétségre. A juhász azt válaszolta, hogy még ha akarná, akkor sem tudná kiterelni őket, mert ilyenkor délben pihennek az árnyékban. A totalitás előtt kb.5-6 perccel, amikor a fény rohamosan csökkent, a birkák megindultak a fás rész felöl a karám felé. A gond az volt, hogy nagyon hirtelen lett sötét és félúton érte őket a teljes fogyatkozás. A birkák megálltak, mintha a földbe gyökerezett volna a lábuk. Jó 10 perc múlva kezdtek csak magukhoz térni és legelészni. Ahogy a fény és a meleg újra visszatért a birkák újra az árnyékos fák alá húzódtak. A karámba terelt birkák csak legelésztek egy helyben és nem volt semmiféle különösebb reakciójuk.

Keszthelyi Dániel (Gyöngyöstarján): A madarak őrült táncba kezdtek, ami szintén hirtelen történt, s hirtelen el is tűntek a semmibe a totalitás beálltával. ... Állítólag egy közeli hodály juhászával meg lett beszélve, hogy a juhokat terelje ki az ég alá. A totalitás előtt az egyik domboldalon legeltek hosszú sorokban. Állítólag visszaindultak aludni a totalitás alatt, de megfigyelhető volt, hogy a juhok teljesen lemerevedtek.

Részlet a magnófelvételből: (A totalitás előtt) 12 óra 45 perc. Igen ... Nézd ott a fecskék, hogy kavarognak ... A fecskék elkezdtek körözni, nyugatra hátul, ott a birkakarám környékén ... Ők azt hiszik, hogy este van ... Valaki figyelje az ökörfarkkórót, hogy mit csinál ... 12 óra 46 perc. Maronics: Rohannak a birkák ... most mennek a birkák be, a birkák mennek aludni. A kutya is rohan be, mint a hülye...

12 óra 54 perc. (A totalitás után) A birkák elmentek ... Na most nézzétek az árnyékot ... Áts: Hát a birkák békésen legelésznek, ott ni. De nézd teljesen megvannak merevedve, ... meg se mozdulnak, most kezdenek megindulni. Amikor kezdett a szürkület jönni, akkor kezdtek kijönni az erdőből ... Látod! Eddig meg voltak állva, meg voltak merevedve a birkák. A birkák elindultak! Eddig meg voltak merevedve. ... 12 óra 57 perc. A birkák előjöttek. Megmozdultak. A madarak meg eltűntek. Nincsenek fecskék. Leestek. Elaludtak ... Most van 12 óra 57 perc 30 másodperc ... Megjöttek a fecskék ... 13 óra 00 perc.

Kiss István (Komló): A Rádiótelepen az egyik antenna kosarában töltöttem a fogyatkozás idejét harminc méter magasságban. Körülöttem fás, ligetes rész terült el. A teljesség előtt és után pár perccel a madarak nyugtalanok, reklamálnak, hangosan csivitelnek.

Fülöp István (Paks): Lenn a városban figyelte a jelenséget. Egy galambraj közvetlenül a sötétség előtt leszállt, megnyugodva ültek. A totalitás ideje alatt az egész raj egyszerre felszállt a levegőbe. A kiscsibék a kotlós alá mentek, anyjuk alá bújtak. A totalitás nem okozott éjszakai sötétséget, ezért ki-ki dugták fejüket és nézelődtek. A kakas a totalitás után rögtön kukorékolt egy nagyot.

Emberek

Bahorné Jaskó Zsuzsa (Miskolc): Én elsősorban az emberi, érzelmi motivációimat tudom csak leírni. Azt hiszem nagyon jó volt, hogy közösségben együtt éltük át ezt az élményt. Már a várakozás is fantasztikus volt, a totalitás előtti jó 10 perc, ahogy a fényviszonyok rohamosan csökkentek, hidegebb lett. Nem tudom mennyire az én érzékenységem, vagy a felfokozott várakozás miatt, de szabályszerűen rázott a hideg (pedig fel voltam öltözve) és lúdbőrös voltam. ... csak szívtam magamba az eseményeket. Fantasztikus volt az első felkiáltások utáni csend. Mintha minden lelassult volna ... Fogalmam sem volt hol vannak körülöttem a családom tagjai, utólag a szememre is vetették a gyerekeim, hogy szóltak hozzám és mintha ott sem lettem volna, nem is figyeltem rájuk, észre sem vettem őket!... A totalitás után az én érzésem szerint olyan volt, mintha egyszerre lett volna újra világos és gyorsabban melegedett volna a levegő.

Forgács Zoltán (Vecsés): Enyhe fejfájást éreztem a totalitás alatt. Nem voltam egyedül: ismerőseimtől, szomszédoktól, munkatársaktól gyűjtött információim szerint jó néhányuknál előfordult hasonló érzés. Egy idős néninek pedig reumatikus fájdalmai voltak a totalitás előtt és alatt.

Keszthelyi Dániel (Gyöngyöstarján) és Lukács Attila (Vámosgyörk): A totalitás közeledtével egyre erősebb izgalmi állapotba kerültünk (fáradtak is voltunk, már 2 napja nem aludtunk), lábunk nehezedett, majd lebénult és mozdulni sem tudtunk. A sötétség kezdetével tudatunk egyre jobban beszűkült, ítélőképességünk csökkent, koncentrálóképességünk leromlott. Ha egy női hang nem kiáltott volna fel U 2 idején, hogy „Gyémántgyűrű!”, biztos, hogy fel sem néztünk volna a Nap felé. Úgy éreztük, hogy közel van a szívbénulás állapota. Csak a „Totálközép!” elhangzása után figyeltük meg tudatosan a dolgokat, akkor már késő volt ... A fogyatkozás gyorsasága, felfokozott hatása, kíméletlensége által ízelítőt kaphattunk a természet folyamatának valódi működéséről.

Keszthelyi Sándor (Pécs): A Kilátódombon voltak olyan kicsi gyerekek, akik még koruk miatt nem tudatosan, hanem ösztönösen élték át a napfogyatkozást.

Bucsi Gábor (Békés) kisfia Bucsi Attila (született: 1994)

Nagy Rozália (Győr) kislánya Gondán Eszter (született:1994)

Kész László (Bóly) kisfia Kész András (született: 1996)

Mindegyik kisgyermek a részleges fogyatkozás alatt élénk volt, szaladgált, hiszen a nagy tömeg, az izgatottság rájuk is átragadt. Ahogy sötétedett úgy nyugodtak meg, a totalitás előtt elálmosodtak. Lefeküdtek a szülők által biztosított pokrócokra, kocsi ülésekre úgy, mintha este lenne mind a hárman. A totalitás idejét Kész András és Bucsi Attila kifejezetten át is aludta.

Szabadi Péter (Paks): A Sportcsarnok mellett felállított szabadtéri színpadon ismertettem a napfogyatkozást az oda összeverődött ezer fős - laikusokból álló - tömegnek. Az ismertetést a totalitás idejére abbahagytam, így figyelhettem a jelenséget és a tömeg reakcióit is. A totalitás kezdete előtt kb. 5 másodperccel már kiáltásokat lehetett hallani, a totalitás első másodperceit a tömeg hangosan köszöntötte. A totalitás további részében lényegében csönd volt. Mindenki megdöbbenten és gyönyörködve figyelte a jelenséget.

Észlelések adatgyűjtője: Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1373/6. 1999. 10. 30.