1981. július 25/26-án éjszaka látott sarki fény, meteorozás közben

Az idő tehát 1981. július 25/26-a éjjele. Minden időadat UT-ben.

A helyszín: Veszprém megye, Pénzesgyőr település. A Bakony hegység egyik Tüskéshegynek nevezett hegyteteje, 475 m magasan.

Jelen vannak: Ács Eleonóra, Bodor Béla, Bodor Béláné, Bogara Györgyi, Csiszár Iván, Fodor Antal, Fodor Antalné, Forgács Zoltán, Gere Anita, Gombos György, Gombos Mátyás, Hegedűs Tibor, Horváth Ferenc, Horváth István, Horváth Tibor, Jámbor Andrea, Juhász László, Juracskó András, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Kovács Andrea, Kovács Apolló András, Kovács Endre, Kovács Géza, Laczik Szabolcs, Majtényi Zsolt, Mádai Attila, Mizser Attila, Mojdisz István, Müller Zoltán, Orosz Mihály, Petrenkó Tibor, Pénzes Sándor, Piriti János, Rohrbacher László, Ruff Mihály, Sáfár József, Ságodi Ibolya, Spányi Péter, Szabó Edit, Szabó Erika, Szakács József, Szász Mária, Tari Attila, Tepliczky István, Tóth Attila, Tóth István, Tóth Sándor, Unyatinszky Zoltán, Vécsy Zoltán, Weisz Csaba, Zenkl Gábor.

Az égbolt csodálatosan tiszta, alul is igen átlátszó, végig felhőtlen. A zenitben 6,7 a határmagnitúdó. Az égen szélesen, duzzantan, szinte a horizontig látszott a Tejút. Az M 31, M 13, M 6, M 7, NGC 7000 szabadszemes.

A csúcson 51 amatőrcsillagász tartózkodott az Aquarida 81 meteortábor alkalmából. Három csoport meteorozott: Tepliczky István vezetésével egy 10 fős csoport 20:15-től, Hegedűs Tibor vezetésével egy 6 fős csoport 20:40-től, Szakács József vezetésével egy 4 fős csoport 20:45-től. Tepliczkyék modern módszerrel meteoroztak: egy kazettás magnóra mondták be amit láttak.

Sokan úgy vélekedtek, hogy az ég túlságosan jó a meteorozásra. Inkább más programokba kezdtek: változóztak, mélyegeztek (Keszthelyi Sándor 11 fős csapata), vagy a csoportoktól távolabb fényképezték az eget.

Így amikor 20:54-kor először megjelent észak felé a sarki fény, többen észrevették és a szanaszét heverő csoportok egymásnak kiáltozták a ritka fény feltűnését! Mert a sarki fény 20:54--21:01-ig majd később 22:55-23:26-ig kétszer is szépen látszott a jó égen. Sokan szöveges feljegyzéseket készítettek, rajzoltak (ezek a beszámolók a Meteor 1981/9-es és 1982/5. számában megjelentek).

Fodor Antal le is fényképezte a fénylést. Úgy tudjuk ez a legelső hazai sarki fény fénykép. Soha még ennyi amatőrcsillagász nem látott hazánkban sarki fényt. De a legkülönösebb, hogy a sarki fényről hangfelvétel maradt fenn, amelyet ezennel közzéteszünk.

Tepliczky István vezette meteor-megfigyelő csoport tehát 20:15-től meteorokat figyelt, a látott hullócsillagok adatait magnóra mondva. Ennek köszönhető, hogy a közben feltűnő sarki fény adatai is rákerültek kényszerből a felvételre: mint a nemes meteorozást zavaró körülmény! Következzen tehát amatőrcsillagászat-történelmünk becses emléke: Tepliczky István (és csapata) élete első sarki fényének helyszíni közvetítése:

"FIGYELEM!

20 óra 55 perc-kor sarki fény! Fantasztikus!! Sarki fény! Áuáááá!!! Fantasztikus! Ez nem igaz! ... 5 PERC ÉSZLELÉSI SZÜNET SARKI FÉNY ÉSZLELÉS MIATT!!! Áuauáuááááá! Fokozatosan változik! Állati jó! Sarki fény!!! Áuáááá! Öregem! ....Gyerekek, ilyen nincs!....Gyerekek, ez nem igaz! Én csodálkoztam, hogy még nincs vége még az alkonyatnak! Állati jó! Már én is azt néztem..., már korábban is feltűnt, de nem volt annyira jellegzetes. Fantasztikus! Gyerekek! Ez nem igaz! Ilyen nincsen! Fantasztikus! Áuááá!!! Úristen! Sarki fény! Fantasztikus! Fokozatosan változik! Mintha mennének! Áááá! Ilyen nincs! Megfagyok, de marha jó! Sarki fény! Jajjj! Azt hittem, hogy az üstökös miatt ugatnak! Másrészt viszont azt hittem, hogy az üstökös csóvája ekkora! Vagy mit tudom én? Meg...meg...azt hittem, hogy állatövi fény! Sarkiiiiiiiiii féééééény! Azt a leborult....! ...Ez már fogas kérdés. ... Te, izé ---- nem! Ez biztos nem! Ez biztos, hogy sarki fény! Láttam egy csomó fotót róla, meg filmet láttam. Te, ez biztos, hogy sarki fény! Auaauuuauauauau ---áááááá! Sarki fééééééééény!

20 óra 58 perc. A sarki fény eddig oszlopos szerkezetű volt, sávos szerkezetű, és fokozatosan, szemmel láthatóan változott. Most elkezd halványodni. Most már csak egyenletes, alkonyatszerű sáv van az UMÁ-tól lefelé ... ... ... milyen csillagkép van ott? ... a Camelopardalisban tűnt fel ....hát remélem mások is lejegyezték --- remélhetőleg! Folytatjuk a meteorozást!

20 óra 59 perckor a 20-as meteor ... (nekiálltak meteorozni) ... 21-es meteor .... 22-es meteor.....

21 óra 01 perc. A sarki fény helyén halvány derengés, de lehetséges, hogy az alkonypír, ezt ki kéne számolni, .... 23-as meteor 21 óra 02 perckor, ... stb...."

114 perccel később újra jött a sarki fény. Még erősebben. A szó ismét Teplektoré:

"22 óra 54 perc. 100-as meteor... Ki látta? Hatos, és a Zenkl, de ő nem beszámítható, különben is nekem nyolc.

FIGYELEM! .... Áúúúúú ... ö ...ö ...Na, na, na, na .... sarki fény ismét, az UMA alatt, a régi helyén! Ismét sávos szerkezetű! FANTASZTIKUS! Bomlik! Most ... most: kettős! Most kifejezetten kettős! Fantasztikus! Úristen! Ez hülye....! Ez a Köszö hülye! Idejön... és erre jön a sarki fény! Ez nem igaz! ÁLLATI! Nyugaton villámlik! Északon meg SARKI FÉNY!!! Milyen színű!?? Milyen, milyen, milyen színű? ... Nem szürke ... rózsaszín ... vagy lehet, hogy hülye vagyok!

Közben van egy meteor! Egy pillanat! Gyerekek --- nem érdekel! A SARKI FÉNY DÖGÖLJÖN MEG! METEORRRRR! Aszondja, hogy 22 óra ...., hol? A sarki fénynél jött?! Szóval: 22 óra 57 perckor +2 magnitudós, narancs színű, 101-es sorszámú, 0,6 sec-es meteor. És látta a hetes, nyolcas, meg a ... azt hiszem senki más.

FANTASZTIKUS! Ez nem igaz! GYEREKEK! Nézzétek meg, hogy a horizont végig fénylett északon! NARANCSSZÍNŰ! ... komolyan! De nem! RÓZSASZÍN!!!! Annak érzem! De nézzetek meg! Az egész, EGÉSZ horizont FÉNYLIK! De végig! Na jó persze nem végig! MISKOLC felé! Meg Zirc felé! .... Hülye! Miskolc...bocs! Az egész! .... Fénylik az ég! Az nem igaz, hogy még nem alkonyodott be volna???... Itt nincsenek fehér éjszakák!!! Vagy vannak??? Fantasztikus!!!

23 óra 00 perc. megint élénkül ez a ROHADT SARKI FÉNY! Egy oszlop, pontosan a .... hát rajzolni kellene! De mintegy! A Göncöl rúdjának belső fele alatt! Alatt! Alatt! Igen alatt! A CÖVÖNÖVÖ-VÖNÖ környékén! Egyre élénkül az oszlop! És most! Nem, azért lehet, hogy hülye vagyok! És most! Kékes! És mintha most! Szélesedik! És nem! Kettéválik!? Vagy ... mit csinál az?? Hát arról van szó ... Te, őrült! Ja, és odanézzetek! Figyeljetek arra! És fényesedik! És a mostani fényes oszlop és a fa között félúton (...kiálltozások...) Nem tudom! Nincs! Kívülről ... nincs ott semmi hülye csillag! Nézzétek meg ott! Az a feje! Feje -- oké! De NÉZZÉTEK! Szenzációs! Egyre fényesedik, mind a kettő! És mintha kettős lenne! Az! Az, az! Arról beszélek! ÁLLATI!!! .... De nem pocsékolom a magnót! ....

102-es meteor, 23 óra 01 perc ... (meteoroznak)... a sarki fény mintha gyengülne az előzőhöz képest, de még mindig erős.

23 óra 03 perc. Most a legerősebb talán a sarki fény! Végig szálas szerkezetű ... és közben a meteor, a 103-as! ...23 óra 04 perckor egészen ... állítólag, a Draco farkáig felnyomult egy ... az UMA közepén keresztül! SZENZÁCIÓS! AZ EGÉSZ ÉSZAKI HORIZONT FÉNYLIK! Ami kérdés, hogy az 50 kilométerre lévő Győr hatása-e? Vagy a Leningrádi fehér éjszakák eltévedése???

23 óra 05 perckor egészen fel! ... A büdös fenébe! A Polárisig! ÉN SE LÁTOM! (kiálltozások szűrődnek be a felvételbe) ... A SARKI FÉNYBEN METEOR!!! 104-es meteor, 23 óra 05 perc, 0,4 sec, +2 magnitudó. Ki látta? Hármas, ötös és Zenkl, beszámíthatatlanul! ... 105-ös meteor... 23 óra 09 perckor ... és a meteor után!

EGY HATALMAS, NAGY, RENDKÍVÜL FÉNYES! Mennyi lehet ez? Úgy négy, négyésfél, öt, négy, négy magnitudó! Tehát ha úgy nézzük: egy 4 magnitudós, FANATASZTIKUS oszlop az UMA aljában! Most vastagodik! FANTASZTIKUS!

23 óra 10 perc. A sarki fény észlelés folytatódik! Ennek következtében a meteorészlelésre való koncentrálás némileg szünetel! Az előzőtől balra, kb. 5-10 fokra .... mely közben össze-vissza változott, IZÉK alakultak ide-oda benne! CSODÁLATOS! Ez is van vagy négyésfél magnitudós! BIZTOS VAN! Persze attól függ, hogy mihez képest! 15 fok hosszú magasságig! ...

Ebben a pillanatban feltűnt a holdacskának az izéje!!! ... FELKELT A HOLD! magyarul! Hogy a dolognak aktualitása legyen, ennek ellenére nagyon szépen látszik a sarki fény! FANTASZTIKUS! .. két perccel később, most 4 darab sötét sáv van, de lehet hogy 5 ! Ha ez így megy, még lesz!

HOPPÁ! METEOR! Jajjj! MENNYI AZ IDŐ??? AZ IDŐŐŐŐŐŐT!? ...23 óra 14 perc ... 106-os meteor! Visszatérve a sarki fényre! Fantasztikus! Most tényleg! Ez kezdi megerősíteni! Hogy az egész horizont fényessége... maga a sarki fény, és abba változik bele! Az Aurigáig! Jaaajjjj! Az Aurigáig fényes! És fényesek! És szédületes! ...

107-es meteor 23 óra 17 perckor... (ismét meteoroznak 3 percig) ... SARKI FÉNY! FANATASZTIKUS! Te ? Nem fényszóróznak a ruszkik?!?? Ö, öööö?!?!?....A szovjet alakulatok!? FANTASZTIKUS! Na most már a Tejútnál is fényesebb! Gyerekek hármas, ötös, vagy négyes, vagy hármas, vagy négyes! Vagy mennyi ez? Nézzétek!!!! IRTÓZATOS! Sokkk... FANTASZTIKUS! Sokkal fényesebb....! Állati!!! Állati, állati, állati! ... Pardon! Hogy mondtad? Szóval nem állati, hanem sarki!

23 óra 22 perckor 112-es meteor....A sarki fény továbbra is fantasztikus látvány! Állati! SZENZÁCIÓSS! Írtózatos! Egyébként lehet, hogy hülye vagyok, de a színe KÉKESFEHÉR! Vagy ZÖLD! ZÖLD!!!! Úgy van! ZÖLD!!! KÉKESFEHÉR!!! Mi a véleményetek? Szerintem biztos! Egyértelmű! fantasztikus! ÁLLATI! Ez a hülye Weisz, mért nem fotózza? Elnézést!

23 óra 24 perckor meteor .... A SARKI FÉNY 23 ÓRA 25 PERCKOR ELTÚNT!......."

A jelenséget látta és a magnófelvételt lejegyezte: Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2003. 10. 28.

2000. szeptember 27-én hajnalban nem sikerült látni a 15 órás holdsarlót

KSZ és SRA álmosan jelenti Pécsről: Természetesen szeptember 27-én szerda hajnalban 5.30-kor csörgött a vekker. Kinn még csillagos az ég. Gyors öltözés, pakolás, binoklik (7x35, 10x50, 20x80 !) hónunk alá kapása, indulás 05.45-kor, be a kocsiba, ki a városból.

05.55-re már Pécstől 8 km-re délre Pécsudvard és Pogány között vagyunk egy dombháton futó földúton. A cél a 16 óra alatti holdsarló, azzal a fogadalommal: ha ezt most meglátjuk, egy évig nem kelünk ilyen hajnalok hajnalán!

Az ég felhőtlen, csupán a keleti ég alján vannak friss és régi kondenzcsíkok. Már elég világos van és egyre jobban nő a fény, de keressük a sarlóját a Holdnak. Binoklizunk, pásztázunk - de hiába, mert ezek a kondenzcsíkok szinte felhősávokat alkotnak.

Nálunk van egy számítógépes ábra, hogy hol van a Naphoz (ezt egy gyenge naposzlop jelzi) képest a Hold, de nincs ott. Még a 20x80 B-vel se! Nézzük a pirosló csíkozást, de hiába. 06.25-kor adjuk fel, már nagyon világos van (bár a Jupiter, Szaturnusz és a Sirius akkor is látszik).

Ha ezek a csúnya felhőcsíkok (talán kondenzcsík okozta?) nem lettek volna, talán ment volna.

Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1961/4. 2000. 09. 27.

2006. augusztus 23-án hajnalban nem sikerült látni a 15 órás holdsarlót

Este még zivatar volt Pécsett, éjjel is a felhők vonultak. Hajnali 3-kor csillagos ég volt, de a csapadék miatt alul párásan. 4 óra előtt erős szél támadt, az alsó égrészek kitisztultak, noha szakadozott felhők mozogtak.

2006. augusztus 23-án NYISZ 04:35-kor keltünk fel, 4:45-kor már a kocsiban ültünk, kihajtottunk az ébredező városból. 04:56-kor Pécstől 7 km-re délre egy dombtetőn álltunk le, a kocsi orrával északkelet felé fordulva.

Akkor már újra szélcsend volt, az ég nagy részét szinte álló felhőzet takarta, de az északkeleti ég irányában egy 80-90 fok széles és 20-25 fok magas terület felhőmentes volt.

A Vénusz nagyon erősen fénylett 5-6 fok magasan. Jobbra a magasabban a Procyon, még odébb, csupán 3-4 fokkal a horizont felett a Sziriusz látszott jól.

Erre a hajnalra szép együttállás volt jelezve. Sorban felülről lefelé: Vénusz, Szaturnusz, Merkúr, Hold. És valóban, ahogy 04:59-kor a Vénusztól lefelé irányoztuk a 10x50 binokulárt: egy fénypont látszott 3-4 fok magasan: a Szaturnusz. 05:02-től már szabad szemmel is elő-előjön a Szaturnusz. Valóban az, mert 20x80 B-vel korongként, kicsi ellipszisként látni.

Ahogy világosodik az ég, látni az alsó 1-2 fokos részben barnás-narancsos koszcsíkokat. Távoli kondenzcsíkok maradványai lehetnek, mert néha a látcsövekben a repülők kis pöttyei, vagy friss csíkjai is látszanak. Ennek ellenére 05:08-kor észrevesszük a Merkúrt, 1 fokkal a horizont felett, fényes csillagként. 05:09-től szabad szemmel is bevillan, majd pár percig így is jól látszik.

Az ég alja egyre világosabb, pedig még csak 05:13 van, az elméleti holdkelte ideje. Folyamatosan nézzük a megtámasztott 10x50 és 20x80 binokulárokkal a kérdéses égrészt. Éppen egy antenna irányába nézve, ott ahol a Szaturnusz, majd a Merkúr kelt fel - de nem tudjuk a leghalványabb foszlányát sem megpillantani a 15 és fél órás holdsarlónak. 05:40-ig próbálkozunk, de a vörösödő ég már nagyon világos. Sejtjük, hogy Holdunk szabad szemes látványa ma nem lesz, de még bizakodunk a távcsöves látvány ajándékában. Hiába.

Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

2006. december 22-én este a Discovery űrsikló látása

"A Discovery űrrepülőgép a leszállás előtti utolsó köröket rója. 1 óra múlva éppen Magyarország felett fog elrepülni DNy-ÉK irányban, így derült idő esetén az egész ország területéről jól látható egy (a heavens-above szerint) feltűnő, -1,6 magnitúdós objektumként. Szinte egy vertikális körön halad majd tőlünk nézve, Budapestről pl. 87 fokos horizont feletti magasságot ér el!"

A fentieket Szabadi Péter írta a listára 2006. dec. 22-én délután (melyet pár perce olvastam csak el), viszont 2006. dec. 22-én péntek délután éppen azon az útvonalon, azaz a 6-os, M6-os, M0-as, M1-es útvonalon haladtunk kocsival. Dunaújváros után ment le a Nap, hamar besötétedett, így amikor Tatabánya környékén jártunk már koromsötét volt a felhőtlen és tiszta ég. Az autópályán robogó kocsiból kitekintve igen szép, csillagos, Tejútas ég volt, mondtam is Sragner Mártának, hogy figyelje az Ursida meteorokat.

Azt nem láttunk, viszont Tatabánya és Tata között egyszercsak nyugaton megjelent egy fényes, nyugodtan haladó, műholdszerű valami és a kiváló égen lassan fölénk kúszott. Fénye jóval a Vega felettinek tűnt, biztosan mínusz -1 sőt -2-es lehetett, maximális fényében talán -3 magnitúdós volt. Annyira feljött a zenitbe, hogy én a kormánykeréknél ülve és 120-130 km/órával haladva nem is láttam tovább, de Márta jobbra kidugva fejét folyamatosan látta, és végül hirtelen tűnt el északkeleten félmagasan.

Biztosak voltunk benn, hogy a Nemzetközi Űrállomást látjuk, de eszerint a Discovery űrsikló volt.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 01. 02.

2004. augusztus 20-án este egy háromszögben alkotó műhold-kötelék

Sokan láttuk a 3 műholdas köteléket a Bükk tetejéről, Szentlélekről, 2004. augusztus 20-án 22:10 NYISZ-kor. A háromszögben haladó műholdakra Mizser Attila az amatőrcsillagászati mozgalomban végzett munkássága, ismeretterjesztő és publikációs tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetéssel ezen a napon kitüntetett Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára hívta fel a figyelmet.

Éppen mellette álltam, így láttam a köteléket én is, és sikoltozásomra: még vagy ötven amatőrtársunk. A három műhold egy V-alakot formázó egyenlőszárú háromszögben haladt a Del és az Aql között felülről lefelé, úgy, hogy a köztük lévő 0,5 foknyi távolságuk vagy alakzatuk nem változott. A műholdak elég halványak, olyan 4,5 vagy inkább 5,0 magnitúdósak lehettek, az alsó talán 5,5-ös. Az itteni elég fénymentes helyen sem voltak feltűnőek, és nyilván városi égen nem is láthatók. A jelenlévők eszmét cseréltek és közülük többen emlékeztek rá, hogy már a korábbi években is látták innen a csoportot, és volt, aki azóta állandó lakhelyén is látta a triót.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2004. 08. 23.

Ugyanezt a csapatot én is láttam már, de szabadszemmel: egy szabályos háromszöget alkotó műhold-kötelék haladt egyébként teljesen átlagos műhold-sebességgel. Két vagy három évvel ezelőtt, a Bükkben, Szentléleken mentek kelet, délkelet felé félmagasan. Inkább halványak, 4,5 magnis pontok voltak, egymástól 1-1,5 fokra. Az alatt a pár perc alatt, amíg látszottak: tartották egymáshoz képest a helyzetüket. Többen láttuk, még töprengtünk is rajta, hogy hogy lehet így egybetartani a hármat (drótkötelekkel?, alulról vezérléssel?, ők egymást pozícionálják?) és vajon mi célt szolgálnak így.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2004. 08. 18.

2004. augusztus 11/12, 12/13, 13/14, 14/15 éjjeleken Perseida meteorraj észlelés

Négy éjszakát tartalmazott a MCSE Kiskun Csoport észlelőtábora, amely jó körülmények között, jó társaságban és hangulatban zajlott, érdekes csillagászati előadásokkal, 15-20 távcsővel és 60-70 fős létszámmal. Solt déli részén, a várostól 5 km-re délre, a Duna keleti partjához közel táboroztunk. Mind a négy éjjel lehetett észlelni.

11/12-én éjjel 5,9-6,0 magnitúdós ég lehetett, szép tejúttal, talán csak alul volt közepes ég, de egyetlen felhő sem volt egész éjjel. Természetesen ilyen jó égen a mélyegekben gyönyörködtünk, de egy 40 fő körüli gyermekcsoport (és laikus felnőttek) 22---01 NYISZ között hangosan számlálta a látott meteorokat: 351 darab meteort láttak. A nagyobbak a távcsövek között várakozva is sok szép meteort (90 %-ban Perseidát) láttak, bár sok volt a +4 vagy +5-ös halványságú is. Érezhetően 23 óra után volt a legerősebb a hullás, aztán gyengült. A meteor-nézőknek nagy élmény volt ez is: volt olyan 70 éves nyugdíjasunk, aki azt mondta: egész életében nem látott ennyi hullócsillagot! Hevesi Zoli észlelt egyedül "szabályos" módon, szerinte is 23:00-23:30 NYISZ volt a legerősebb, aztán gyengült, de mivel utána 03:00-ig meteorozott, újra erősödött, és hajnalra majdnem elérte a 23 óra körüli potyogást (nyilván a radiánspont feljebb mászása miatt). Ő egymaga több mint 200 meteort jegyzett fel.

12/13-án éjjel 6,1-6,2-es ég volt, teljesen felhőtlen végig. A kiskorúak (40-50 fő) megint kifeküdtek meteorozni, és 22---01 NYISZ között most már "csak" 172 meteort számláltak, de ez is nagy élmény volt nekik. Ők is megjegyezték, hogy úgy látszik tegnap este lehullott a csillagok nagy része... A nagyobbacskák rengeteg mélyeget néztek. Egy 250 mm-es Meade automata-távcsővel messiereztek, és ugyanakkor, ugyanazt az objektumot a többi 10 távcsőbe is beállították és nézték. Éjfél körül jött Tepi telefonja a Polarisból, hogy mintha sarki fény lenne....ellenőrzésként kicsődültünk vagy hatvanan a Duna-partra, de nem volt semmi észak felé csak Dunaföldvár és Solt gyenge és mozdulatlan fénykupolái.

13/14-én éjjel felhők vonultak, így az égnek mindig nagyobb része volt fedett. A lyukakban véletlenül láttak a gyermekek 30 meteort, de már inkább viccmeséléssel szórakoztatták egymást.

14/15-én éjjel a nagy szél hatására igen jó átlátszóságú, olyan 6,3-6,4 magnitúdós ég lett, alul is igen jó. A táborból kitelepültünk távcsövekkel a mezőre, és zavaró fényektől teljesen mentesen mélyegeztünk. A tejút igen szélesen a Nyilas csillagkép aljáig húzódott, alul is igen jó ég volt. A meteorok száma észrevehetően kisebb volt, és már csak 50%-ik volt a perseida. A jó ég megmaradt hajnalig, bár éjfél körül több felhőátvonulás is zajlott. Este a Neptunuszt, az Uránuszt, hajnali 4-től a Vénuszt és a Szaturnuszt távcsöveztük meg. A legnagyobb észlelést 15-én hajnalban tettük, amikor 05:18-ig néztük szabad szemmel a legvégén már 22 óra 06 perces holdsarlót.

Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2004. 08. 16.

2007. január 9-i, 10-i, 11-i, 12-i és 13-i estén a C/2006 P1 McNaught üstökös észlelése

2007. január 9-én este csaknem felhőtlen ég, jó átlátszóság (halványan látszottak délnyugat felé a Dráván-túli Papuk hegység 80 km-re lévő vonulatai) kellemes tavaszias idő (+13 fok C) volt. Pécs belvárosában. A főtértől 200 m-re északra a Kálvária-domb lábánál, a pécsi alagút tetején helyezkedtünk el KözEI 16:34-től (Keszthelyiné Sragner Márta észlelőtársammal).

A Nap már lement, az égen még nem volt csillag, csak a Vénusz látszott. Először a Vénusz és a naplemente helyzete között pásztáztuk az ég alját 7x35 és 10x50 binokulárokkal. Ide-oda mozogtunk, hogy hátha a négytornyú székesegyház valamelyik tornya takarja az üstököst, de semmit sem láttunk. Az ég aljának világos voltával magyaráztuk ezt.

16:48-kor megpillantottuk az első csillagot: a Vegát, és ez rögtön értelmezhetőbbé tette a helyzetet. Szinte azonnal észrevehetővé vált (jóval jobbra, mint vártuk) az üstökös! Szabad szemmel is jól látszott! Sőt kis fénylő fejéből nyilvánvaló csóva irányult jobbra felfelé, az is puszta szemmel láthatóan! Megvan a C/2006 P1 McNaught!

Azonnal a binokulárokkal is néztük. Igazán pompás látványú: fényes, kiterjedtséggel bíró kóma, amelyből széles, keskeny, de kissé széttartó csóva irányul a Nappal ellentétesen. A csóva 0,5 fok hosszú szemmel, 1 fokos binoklikkal, iránya a Vega és a Sarkcsillag közé mutató. Az üstökös 6-7 fok magasan van a horizont felett, pár fokkal lejjebb mint a Vénusz, de 20-25 fokkal jobbra, csaknem a nyugatpont irányában. Az alkonyati világosságú ég alján is fényesen látható, igazi üstökös csóvát is mutató szép üstökös igen kellemes látvány!

Ahogy az ég vörössége gyengül, a kékesfehér égen egyre szebb az üstökös! 16:56-kor a kóma kiterjedt, izzóan fénylik (a -3,8 mg-os Vénusztól halványabb, de a 0,0 mg-os Vegánál fényesebb: így becsülgetve -1,5 mg-os az üstökös!) 1 fokos a csóva szemmel és 1,5 fokos a látcsövekkel. A csóva keskenyen indul, de kissé széttartó. A két széle fényesebb, és határozott sárga színe van: balra szalmasárga, jobbra sötétsárga. Sajnos egy határozott fekete felhősáv alulról felfelé csúszva elnyeli az üstököst 16:59-kor.

Kutatva emlékezetemben a negatív fényrendű üstökösök látványa között: csakis az 1976 tavaszának hajnali egein látszó West-üstökös jöhet szóba: az is -1 és 0 mg közöttiként jött elénk. Akkor a Budapest, XI. kerület, Bercsényi utca 28-30. kollégiumának lépcsőházi ablakából nézhettem kelet felé, de valahogy nem izzott ilyen intenzíven a feje és nem volt ilyen színes a csóvája.

2007. jan. 10-én este ismét figyelhettük (észlelőtársammal) a C/2006 P1 McNaught üstököst Pécsről. Felhősávok takarták KözEI 16.51-ig, utána már felhőmentes részeken látszott, egészen a 17.12-es nyugvásáig. Az átlátszóság még jobb volt, mint előző este, így a csóva is hosszabb: 1,5-2,0 fokos volt szabad szemmel, de 10x50 B-vel is ugyanannyinak tűnt. A csóva éppen északi irányba (PA 0 fok) mutatott. A kóma fényét -1,0 és -1,5-re becsültük. Nagyon szép látvány volt a vérvörös ég alján ragyogó sárgásfehér üstökös!

10-én reggel is kimentünk nézni, de egy határozott (nem mozgó) felhősáv takarta. 11-én reggel ki se mentünk, mert teljesen borult egünk lett.

2007. jan. 11-én a harmadik estén nézhettük a McNaught üstököst a pécsi alagút tetejéről, megszokott észlelősegédemmel együtt. KözEI-ben 16:41-kor értünk ki és rögvest szabad szemmel is megláttuk a négytornyú pécsi székesegyház két északi tornya között.

Az ég nem volt annyira jó átlátszóságú, de a kicsit homályos ég alján azért lenyugvásáig: 17.10-ig szabad szemmel. és 17:13-ig 10x50 B-vel nézhettük. Legszebb állapotában (16:55 körül) szemmel 1 fokos, binoklival 1,5 fokos csóvát láttunk, amely felső része jobbra görbült.

Fényét a ragyogó és -3,8-as Vénusz és a 16:51-től észrevehető 0,0-as Vega közé próbáltuk helyezni és -1,5-re gondoltuk. Fényképek is készültek.

Az üstököst a pécsi vasúti pályaudvarnál gyülekező pécsi amatőrcsillagászok (Áts György, Gárdonyi Róbert, Gyenizse Péter, Gyimesi Lajos, Ignátkó Imre, Pál Károly, Pál Károlyné, Szathmáry Elemér, Vén Tibor, Vida Tibor) 10 fős csapata is hasonlóan nézte, majd az egész kompánia a 30 km-re lévő Bólyba utazott. Itt meghallgattuk Jakab Péter budapesti tagtársunk Kennedy-űrközpontban tett látogatásáról szóló 3 órás (!) előadását. Itt a bólyi amatőrcsillagászok népes csoportja is elmesélte ezen az estén eszközölt bólyi McNaught észleléseit, mivel náluk meg igen jó átlátszóság volt.

2007. jan. 12-én péntek este a hidegfront utáni szeles időben tiszta égen KözEI 16.25-kor nyugodott a Nap Pécsett. 16.27-kor egyszerre vettük észre a Vénuszt szemmel és az üstököst binokulárban, és 16.28-kor puszta szemmel is megláttuk.

Folyamatosan követtük egészen 17.07-kori nyugvásáig. Legszebb 16.59 korül volt, akkor 1,5 hosszú csóvát mutatott. Elég jó fényképek is készültek.

2007. jan. 13-án szombaton este is jó ég volt, de egy felhőcsík takarta az üstököst, de 16.40-kor látható lett. Helyzete már nehezebb volt, de még nézhettük 16.54-ig szemmel és 16.56-ig 10x50 B-vel, majdnem horizontig.

Legjobb 16.47 körül volt: a csóva már a függőlegestől balra dőlt és legyezőszerűen szétnyílt, balra talán egy egyenes gázcsóva, jobbra egy ívesen hajló porcsóva látszott.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 01. 10., 11., 12., 15.

McNaught: nekem is életem legfényesebb üstököse volt ez! Bizony még az 1997-es Hale-Bopp, az 1996-os Hyakutake, az 1986-os Halley, az 1976-os West, az 1973-as Kohoutek, vagy az 1970-es Bennett is mind-mind halványabb képet mutatott.

Én is szeretnék az unokámnak mesélni öreg koromban, hogy amikor 2007 januárjában a McNaught üstökös a Vénusszal összemérhető fénnyel ragyogott, azok voltak ám a szép idők!

Ebből a célból be is szereztem egy 2007. januárban születendő unokát, és a 2007. januári üstökös is megvolt.

2007. november 12-i esti 17P/Holmes-üstökös észlelés

Tegnap este három kocsival heten kimentünk Pécstől 9 km-re délre, 18:45-19:15-ig. Ezen a zavaró fényektől már mentes helyszínen az ég csaknem teljesen felhőtlen volt, a Tejút szépen látszott (leszámítva az alsó 10 fokokat északkeleten és délnyugaton). Celsius fok: +1.

A Holmes üstökös szabad szemmel 3-3,5 magnitúdós összfényű és 10 ívperces volt. 7x35-ös és 10x50-es binoklik voltak nálunk, abban szép golyó az üstökös kerek kómája: egyenletesen fényesedik befelé, pereme már nem olyan éles mint korábban, közepe sem nagyon erős, de az egész gyönyörű látvány. 15-20 ívperc átmérőjű lehetett. Csóvát nem láttunk, de binokliban valami csóvakezdeményt igen: felül és alul 200-220 PA felé. A jobbra lévő sok csillag fénye megnehezíti a csóva szemmel való követését.

A Perseus-ikerhalmaz, az Androméda-köd, a Triangulum-galaxis gyengébb és halványabb az üstökösnél, nem is beszélve a Dumbbel-ködről, amely egész satnyának tűnik a Holmes pompásan világító fénygömbjéhez képest!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 11. 13.

2007. november 9-i hajnali 17P/Holmes-üstökös észlelés

Ma hajnalban 04:00-kor beöltöztem és a kertből néztem a felhőtlen, nyugodt, tiszta, gyengén tejútas égboltot. Északnyugat felé a Perseusban, a 20x80 binokulárban óriási tekegolyónak látszó fényes üstökös igen kellemes objektum. 10-15 percig gyönyörködtem benne. Csóvát kerestem, de innen Pécs belvárosából változatlanul csóva nélküli.

Az október 24-i kifényesedése óta elért fényességét lényegében tartja. Összfényét igyekszem sűrűn becsülni, mert kíváncsi vagyok meddig lesz ilyen fényes, illetve mikor és miként halványul egymilliószor halványabbra. Mert előbb-utóbb vissza kell térnie 15-16 magnitúdós normális állapotába.

A fénybecsléshez puszta szememet, valamint az AAVSO Atlasz csillagait és fényességeit használom. Eddig az alfa Per 1,8 és a delta Per 3,0 magnitúdós csillag volt jó. Most már a 4,2 mg-os pszi Per (a delta és az alfa között, közelebb a deltához) is használható.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 11. 09.

2007. november 6-i esti 17P/Holmes-üstökös észlelés

Nov. 1-én, 4-én és 6-án este tudtam az üstököst felhőtlen égen hosszasabban nézni, rajzolni, jegyezni, igaz hogy csak Pécs belvárosából.

Néztem már szabad szemmel, 7x35 B-vel, 10x50 B-vel, 20x80 B-vel, 25x100 B-vel, 102/500 refraktorral (25, 50, 83x nagyításokkal) - és még tegnap este egy 280/2800 mm-es Schmidt-Cassegrain Celestronban is hosszasan szemléltem, és habár az üstökös kómája szép volt, nagy volt, kerek volt, de semmivel sem volt különösebben részletdúsabb a nagy műszerrel, mint a kisebbekben. 56x és 112x nagyítással (alig fért be a nagy feje!) néha-néha bevillant a kóma-sűrűsödés szélén egy kis csillagszerű, vagy pár ívmásodperces mag, de alig-alig és persze még az üstökös körül látszó mezőcsillagok halványabban is előjöttek.

Úgyhogy, csak azt akarom mondani, hogy nagy műszerben, nagy nagyítással csak nagyobb a látvány. Külső csóvát semmiben sem láttam. A nagy kómán belüli elnyúlt fényességgerincet igen. Az üstökös összfényét jól tartja, legfényesebb állapotához képest 0,6 magnitúdós csökkenést tapasztaltam 5 nap alatt. Kicsit nagyobb méretű lett. A léggömb-, szappanbuborék-szerű gömb pereme az első alkalommal igen éles volt, ez kissé elmosódottabb lett az idő múlásával.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2007. 11. 07.

2009. november 17-i későesti Leonida-meteorraj észlelés

2009. nov. 17-én este 21:38-tól 23:38-ig (KözEI) 2 órán át meteorészlelést tartottunk. Pécstől 9 km-re délre, egy dombháton helyezkedtünk el. Körpanorámás, fényektől mentes vidéki ég alatt voltunk, amely teljesen felhőtlen, széles tejutas, az alsó 4-5 fokos sávot leszámítva tiszta volt pára és köd nélküli jó ég volt. A szabadszemes határ 5,8 magnitúdó volt. Szélcsendes, enyhe idő, +11 fok C léghőmérséklet volt. Meteorozásra ideális körülmények!

5 pécsi amatőrcsillagász: Gyenizse Péter (GEN), Ignátkó Imre (IGN), Keszthelyi Sándor (KSZ), Patacsi Zsolt (PAT), Varga Attila (VAR) a négy égtáj és a zenit felé nézve teljes ég figyelést végzett.

A látott meteorok:

21:40 +2 SPO - KSZ, IGN.

21:51 +3 SPO - VAR, KSZ.

21:59 +2 SPO - PAT.

22:23 +3 SPO - GEN.

22:50 +1 SPO - GEN.

22:51 -1 LEO - IGN, KSZ, PAT, VAR.

22:57 +3 SPO - IGN, VAR.

23:00 +2 SPO - KSZ.

23:02 +2 SPO - GEN.

23:07 +4 SPO - IGN.

23:08 -1 SPO - KSZ.

23:17 +2 SPO - PAT.

23:21 +2 LEO - IGN, KSZ, PAT.

23:25 -1 LEO - PAT.

Összesen 2 óra alatt 5 észlelő 14 meteort látott. Ebből 11 volt szórvány (sporadikus -SPO) és 3 volt rajmeteor (Leonida - LEO). Leonidák látszó gyakorisága: 1,5 darab/óra. Azaz 40 percenként jött egy Leonida-meteor. Ezek a rajmeteorok is a keleten kelő radiáns közelében lévő rövid és lassú meteorok voltak. Az eget hosszan átszelő Leonidák közül egyetlen egyet sem láttunk.

Patacsi 3, Ignátkó 2, Keszthelyi 2, Varga 1, Gyenizse 0 darab Leonida látványát mondhatta magáénak. Még jó, hogy szórványmeteorok kárpótolták a meteorzápor hiányát.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2009. 11. 18.

Az IMO honlapjának grafikonjai és táblázatai szerint a Leonidák maximuma 2009. nov. 17-én bekövetkezett éles emelkedéssel, gyors csökkenéssel. 20:18 és 21:51 UT azaz 21:18 és 22:51 KözEI között (ami megfelel az előre jelzett időknek) volt 100 feletti a ZHR. Nálunk akkor még a horizont alatt volt a radiánspont. Az aktivitás gyorsabban csökkent, mint ahogy a radiáns emelkedett. Tőlünk 3-4 időzónával keletebbre ez a maximum még szép látványt mutathatott.

2006. november 19-i hajnali Leonida-meteorraj

2006. nov. 19-én hajnalban KözEI 03:40-04:40-ig Pécs belvárosából csak az eget lestük, amely felhős volt, de mivel 1-2 fényesebb csillag valahol mindig feltünedezett: reménykedtünk. A határmagnitúdó +1 lehetett.

Amikor az égen látható csillagok száma 7-8-ra növekedett elindultunk, kocsival Pécstől 9 km-re délre, és 1 km-re nyugatra egy mellékúton helyezkedtünk el. 05:08-kor értünk ide és 06:08-ig maradtunk az ég alatt.

Keszthelyiné Sragner Márta a kocsiban ülve, az ablakon kinézve a zenit környékét leste. Én a kocsi mellett állva félmagasan mindig arra néztem ahol csillagok voltak. Az ég ugyanis kezdetben 90, később 80 %-ban felhős volt. Viszont egyrészt a felhőzet lassan vonult nyugatról keletre, másrészt szakadozott felhőzet volt ez, és a mozaikszerűen apróra töredezett felhődarabok 1-2 fokos kockái között kis rések voltak, így remélhető volt a felhők fölötti meteor résekben történő megjelenése. Például a műholdak is bujkáltak szépen a felhőrésekben. A szabadszemes határmagnitúdó +4,5 és +5,0 közötti, később sem volt jobb, mert amennyivel tisztult az ég, azt a pirkadat annyival le is rontotta 05:45-től.

05:08-05:42-ig nem láttunk meteor. De végül is az 1 óra alatt 05:08-06:08-ig ezt láttuk:

1. 05:42-kor egy +1 mg Leonida ÉK felé alacsonyan (SRG).

2. 05:48-kor egy 0 mg-os Leonida DK felé félmagasan (SRG).

3. 05:51-kor egy +3 mg Leonida magasan a Leo és a Cas között félúton (KSZ).

4. 05:55-kor egy -1 mg Leonida vízszintesen DNy felé, 25 fok hosszú, gyors, kékesfehér, ennek nyoma volt 3 sec-ig (SRG, KSZ).

A 2 fő 1 óra alatt 4 rajmeteort látott. Az ég 10-15 %-ának szabad volta miatt a 4db/óra esetleg szorzandó 6x -10x-el, de ez akkor is 24-40 db/óra, az meg 40-50 ZHR-nél aligha több. A lényeg látszott: nem volt meteorzápor fölöttünk!

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2006. 11. 20.

2005. november 28-i hajnali Hold és Spica együttállás

2005. november 28-án, hétfő hajnalban 05:55 KözEI-kor csörgött a vekker. Erre felriadva, és dél felé kitekintve látom az eső csöpögését és hallom a tetőkről, csatornákon lefolyó víz hangját.

Ám, legnagyobb meglepetésemre a Hold keskeny sarlója látszik délkeleti irányban, félmagasan! Még nagyobb meglepetésemre: a Hold közelében, jobbra egy csillag látható puszta szemmel!

A mellékhelyiségbe távozva, majd onnan visszatérve - a két égi objektum egyaránt eltűnt! Az eső csendesedik, már csak szemerkél, de a nyugatról keletre vonuló alacsony felhőzet mindent letakart. Semmi sem látszik!

05:58-kor emlékezetből lerajzolom a látottakat: a Hold alsó csücskétől 1/2 fokkal nyugatra volt a csillag, sőt kissé feljebb is. Talán elérhette a Hold déli része a csillagot 1-1,5 órával korábban, talán csak nagyon szoros közelsége lehetett.

Mi lehetett? A csillagászati évkönyv 29-én 9 órára jelzi a Hold és a Jupiter együttállását. A többi bolygó másutt, messze jár. Állócsillag nyilván: valószínűleg a Spica. Az évkönyv csillagfedési táblázatai viszont nem jeleznek alfa Vir fedést... Nyilván csak szoros közelség lehetett, ezért nincs benne.

06:37 KözEI-kor tisztul ki ismét az ég és látszik a Hold. Már nagyon világos van, a csillag nagyon haloványan látszik. Viszont binokulárokkal (7x35 és 10x50) nézve: a Holdnak még a hamuszürke fénye is dereng, és a csillag jobbra, már távolabb 3/4 fokra és feljebb szépen fénylik. Nyilván a Spica, mert ugyanekkor a Jupiter is előjön keletebbre, távolabb (az majd holnap hajnalban lesz együtt a Holddal).

Lehetett-e fedés? Avagy csak súrolás? Vagy milyen szoros közelsége volt-e a Holdnak a Spicával?

Keszthelyi Sándor.

[Szöllősi Attila válaszolt azonnal, szerinte: valóban a Spica volt! De nem volt fedés nálunk. A Hold középpontja és a Spica között 41´ volt a legkisebb távolság. A holdkorong szélét 25'-re közelítette meg a csillag.]

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2005. 11. 28.

2004. november 19-i esti C/2004 Q2 (Machholz) üstökös látványa

2004. november 19-én a hidegfront délután 13:30 UT-kor ért ide Pécsre, hatalmas széllel, villámlással, és félórás apró szemű jégesővel. A vihar elmúltával estére elmentek a felhők és szeles, nagyon tiszta, hidegfront utáni jó átlátszóságú ég köszöntött be.

A Hold is erősen sütött este, viszont amikor 22:30 UT körül lenyugodott: az ég kivételesen jó lett: a (nyárinál halványabb) téli Tejút is látszott valamicskét, sőt az M44 (Preasepe) is szabadszemes volt. Mindez Pécs belvárosából!

Akkor próbáltam megkeresni a C/2004 Q2 (Machholz) üstököst. A 20x80 B-vel a Rigeltől lefelé haladtam csillagalakzatokon át a Columba-Caelum határáig, egészen a -30 fokos deklinációig, és ott jól észrevehetően találtam egy foltot. Kerek, 6-8 ívperc átmérőjű, fehéren fénylő, befelé nem sűrűsödő, bolyhoz szélű folt volt, és éppen az üstökös előre jelzett helyén volt.

Többször újra megkerestem, most már a Lepusból indulva, és újra ide jutottam. 22:40-22:55 UT között nézegettem. Fényességét nagyon nehezen becsültem, az alacsony helyzete miatt: néha 6,5, néha 7,5-nek véltem, így kerek 7 nagyságrendet írtam fel.

Az üstökös most még szinte áll, lassan mozog csak észak felé. Koordinátái és térképei például itt is láthatók: http://www.rasnz.org.nz/comets/C2004Q2.htm

Keszthelyi Sándor

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2004. 11. 22.

2003. november 20-i esti 2P/Encke-üstökös nézés (sarki fényben)

Az Encke-üstököst (azt hiszem) még soha életemben nem láttam. A mostani visszatérése nagyon kedvező helyzetben történik, így csak arra vártam, hogy az üstökös kellően fényesedjen, elmenjen a Hold az esti égről, és hogy jó legyen az ég.

November 20-a csütörtök úgy nézett ki egy ilyen este lesz. Semmi kedvem nem volt ezen az estére másra, mint az Encke-üstökös megnézését megcsinálni és aztán jót pihenni. Kellően kifáradtam a teljes holdfogyatkozás egész éjjeles észlelésén, azután a Leonida meteorraj sok kis maximumának hírei is sok álmatlan hajnalt okoztak, gondoltam erre az évre elég a látványosságokból, bezárjuk a boltot...

16:15-kor, még világos volt, amikor a telefonomra egy szöveges üzenet érkezett a Tepliczkytől, hogy "Sarki fény riadó, óriási a geomágneses aktivitás, nagy napkitörés szele fenyeget....." Abszolút nem vettem komolyan, és senkinek sem küldtem tovább. Hiszen az elmúlt hetekben hányszor és hányszor volt ilyen riadó: teljesen meddő eredménnyel. Gondoltam: hiszem, ha látom!

Az ég teljesen felhőtlen és tiszta volt délutántól. Na, mondom megnézhetem az üstököst. Még meg is néztem egy grafikonon, mikor áll be a sötétség Pécsett, azt hiszem úgy 17:30-kor. De még világos volt. Olvasgattam, talán szunyókáltam is, unalmamban már a tévéműsort nézegettem... Szalma voltam (feleségem reggel elutazott három napra Grácba).

17:40-kor kimentem a kertbe és 10x50-es binoklival elkezdtem változózni. Még nem volt teljesen sötét, de azért nézelődtem. Északnyugaton kezdtem: a Herculesben, a Cygnusban. Mindig megnéztem 1-2 változócsillagot, aztán bementem a benti térképekhez és aztán egy papírra felírtam a fénybecsléseket. 17:50-17:55 körül újra és újra kimentem, de még mindig nem volt sötét: néztem nyugatabbra, az Ophiuchus, Aquila, Scutum felé. 18:00 óra volt, harangoztak a városban ezen a szép, enyhe, "tavaszias" és nyugodt este. Hadd teljen az idő, mindjárt megláthatom az üstököst. 18:05-kor kivittem a 20x80-as binokulárt is , de amikor ránéztem az Encke-üstökös helyére, még nem láttam meg. Még mindig nincs sötét? Nézelődtem ide-oda. 18:10-kor megnéztem a CH Cyg-et, de az is olyan bizonytalanul, gyengén látszott. Hogy felírjam ezt az észlelést: befelé indultam és a lakásajtóból visszanézve északnyugat felé: az ég alja picit még mindig világos volt. De gyanút nem fogtam. Bementem és akkor a lakástelefon megcsörrent.

18:14 volt.

Tuboly Vince hívott. Szépen nyugodtan érdeklődött: hogyan vagyok, milyen az ég, miket csinálok?... Kezdtem volna neki mesélni, hogy éppen változóztam, de most lepihenni akarok......de erre leteremtett: Miért vagyok a lakásban? Ki az ég alá! Nézzek észak felé! Persze, csak ha akarom a SARKI FÉNYT látni!!

....

Mint az őrült: egy perc alatt összepakoltam, hogy kocsival elmenjek Pécstől kicsit messzebbre. Nem nagyon bíztam, hogy olyan hosszú lesz a jelenség, hogy mire kiérek megmarad. Így magammal vittem a 20x80-as binokulárt, hogy legalább jó falusi ég alatt megnézhetem az üstököst.

....

....

Aztán több óra múlva, a sarkifény tombolásának egyik szünetét kihasználva, a mindenhova magammal hurcolt binoklival néztem meg az Encke-üstököst, úgy 22 óra után. Jó ég volt, a hegytetőn, 600 m felett voltunk. Az üstökös a Súlyzó-köd (M27) és az Albireo között volt félúton. Nem volt valami feltűnő látvány: az M27-nél 1,5x nagyobb méretű, de annál halványabb, fehéres színű, homályos peremű, nagyjából kerek folt volt: Sem csóvája sem magja nem volt. Láttam, bár szörnyű zavaró fények voltak: az újra és újra feltámadó sarki fény nyúlványai, sávjai a Cygnusban, a Sagittában nyaldosták ezt az égterületet: többször előfordult, hogy az M27 vagy az Encke-üstökösre is rámentek, a binokli 3 fokos látomezejében is megjelentek! Határozottan zavaróak voltak az üstökös nyugodt megnézésében....

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2003. 11. 28.

2003. november 20-i esti látványos sarki fény

Nemzedékünk Nagy Égi Élménye!

Nekünk is megadatott a nagy égi élmény! 2003. november 20-án! Hát ennek a nemzedéknek tényleg minden megadatik? Egy évtized alatt láthatott mindent? A Perseidák legnagyobb hullását? A Jupiterbe üstökös-töredékek becsapódásait? A Hyakutake és Hale-Bopp szabadszemes üstökeit? A magyarországi teljes napfogyatkozást? A Leonidák hullásait? Egy csomó teljes holdfogyatkozást? Aztán idén májusban is! A Merkúr bolygót a Nap előtt, a sarlóként felkelő Napot, újabb holdfogyatkozást? Nyáron a nagy Marsot? Ősszel újabb brutális napfoltok és napkitörések, a teljes holdfogyatkozás, a Leonidák búcsúfellépése? Az ég ennyire kedvelné ezt a múlt évezredben született generációt?

És akkor eljött még a 2003. november 20-a is! Ez a kellemes tavasziasan meleg nap. Amúgy egy sima csütörtöki hétköznap. Amelyet sosem fogunk elfelejteni! Amikor jött és jött, izzott és lángolt és derengett és vibrált és mozgott minden az északi égbolton! A Nagy Északi Fény! A Mi Sarki Fényünk!

Azt, hogy ki hogyan is látta meg a sarki fény első sugarait: nyilván most is mindenki tudja. Ha kell, el is tudja mesélni. Társaságban poharazgatva is, tábortűz mellett heverészve is. Öregkorában is fel tudja majd idézni. Munkából ment hazafelé? Leküldték a boltba valamiért? Állt a buszmegállóban a kisváros közepén? A házastársa mondta: valaki őrült csak annyit ordított a telefonba: sarki féééény! Felhívta egy csillagász barátja? Bemondta a televízió? Mesélj! Te éppen hol voltál november huszadikán este? Miként láttad meg?

Mert jókor jött a Fény! Az este csendes, enyhe, országszerte felhőtlen volt. Koraeste már megjelent, talán éppen akkor, amikor besötétedett. KözEI-ben 17:45-kor, utcán járó emberek, kisgyermekek felfigyeltek rá. 18:00 körül már nem lehetett nem látni: ez az északi ég, nem olyan, mint máskor. 18:10 körül beindultak a telefonriasztások: mindenki ki az ég alá! A hazai amatőrcsillagászok megbolydult hangyabolyként beindultak, a legszükségesebb holmikat összekapták, beöltöztek és elindultak észlelőhelyükre, barátaikhoz, vidéki ég alá, gyorsan ki a városok fénybúrái alól, jó északi horizontra vágyva. Mindenki izgult, kapkodott, mert tudta: az ilyen váratlan jelenség: amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan el is múlik!

Csak egyedül a Fény nem volt ideges! Szépen lassan, nyugodtan, komótosan bemutatta a Tisztelt Nagyérdemű közönségének: mi is az az északi fény, miket tud a sarki fény. Nyolc-kilenc órán keresztül!

Egyrészt ugye volt a teljes északi horizont folyamatos és egyenletes világítása. A horizonthoz tapadó 5-10 fokos sáv szépen zöldesfehér vagy kékesfehér színnel neonosan állandóan fénylett. Néha gyengébben, néha erősebben, néha olyan erősen hogy már a napkelte előtti időszakokkal vetekedett. Néha zöldesebb, néha fehérebb lett. Néha összehúzta magát, néha szélesen kiterjedt: a Lanttól az Ikrekig, vagy 100-120 fokos sávban. Ez, az alsó alapfénylés szakadatlan és folyamatos volt egész estétől hajnalig.

Másrészt voltak ezek a különös gombócok . A horizont felett 15 foknyira alakultak ki, hol itt, hol ott. 1-2 fok magas, 3-5 fok széles ellipszisek voltak, jó maszatosak, csaknem mindig fehérek. Rövid ideig látszottak, ritkán maradtak egy percnél hosszabb ideig meg. A semmiből alakultak ki, aztán elhalványultak, de rögvest kicsit odébb ismét kialakultak. Egy idő után rájöttünk: az ilyen gombócok jelzik a sugarakat, a sugárnyalábok rövid idő múlva ezekből irányulnak majd felfelé.

Nos igen: a csúcsot a függőlegesen felnyomuló sugársávok, sugárnyalábok, sugárkötegek jelentették. Ezek nem mindig látszottak, de ha igen: akkor a legszebb, legizgalmasabb látványt jelentették. Nagyrészt vörös színűek voltak, ez csak kissé változott a narancsvöröstől a bíbor-liláig. Elvétve volt fehér színben is. Vékonyak, talán egynegyed vagy fél fok széles sávot mutattak. Hosszuk esetenként és időben is változott. Általában a gombócokból vagy a 15 fok magas részből irányultak felfelé reflektor fénynyalábként. Végük 40-50 fokig nyúlt fel, de néha hosszabbak voltak: a Denebig, a Cepheusig, a Cassiopeiaig, a Perseus-ikerhalmazig, a Castor és Polluxig, a Capelláig feljöttek, csaknem zenitig. Ritkán váltak szélesebbekké, egy-két alkalommal lett belőlük összefüggő vörös lepel vagy mező.

És a változékonyságuk: mintha óránként egy-egy erősebb, 15-20 perces nagyon aktív időszak lett volna: ilyenkor erős, fényes, széles, soknyalábos, izzó színű sávok látszottak, sokszor az ég egymástól távol eső helyén: a Lant, a Hattyú, a Nyíl, a Sas csillagképekben ÉNy-on, vagy a Göncölszekértől jobbra a Kocsis, Bika, Ikrek égterületeken ÉK-en. Szép volt az eleje is 18 óra után. Talán a legszebb 20:45 körül a legyezőszerű, 8-10 sávos kompozíció volt ÉNy-on. Aztán 22:10 körül is beindult ÉK-en egy többsávos csapat. Átvándorolt északra, majd valahol a Vega és az Albireo közé beszorulva: a legerősebb, széles, határozott, narancssárga 3-4 fok széles sáv lett belőle, mint a kelő Napot jelző naposzlop, a sötét éjszaka közepén világított 22:20-ig, vagy még tovább is. Elhalványította a Lant csillagait, eltüntette a Tejút fényét!

Ki tudta megjegyezni, feljegyezni, rögzíteni: mik voltak ezen az éjjelen, az ég északi felén? Milyen hallatlan változatosságok történtek alakzatokban, színekben, fényerősségekben, égi pozíciókban? Élményei milyen kiáltásokra ragadtatták el? Kikkel beszélte meg, kiket hívott telefonon, miket mondott nekik, kik hívták őt, milyen hamar merült le a készüléke, milyen hamar fogytak ki filmjei?

Aztán mindenki elfáradt, hiszen a jelenség már folyamatosan hatodik órája tartott. Gyengült a nézőközönség figyelme, fáradtan, éhesen, fázva próbálta követni az égi eseményeket. De gyengült a sarki fény ereje is: egyre ritkábban fénylett fel az alsó fénytenger, egyre ritkábban jöttek fel a sugarak, és ha jöttek is: gyengébbek, rövidebbek voltak. Aztán meg-meg jelentek a gombócok fehéres foltjai, de már többé nem jött sugár ki belőlük. 23:30 körül már csak az a kevés amatőrtársunk lelkendezett, aki valamilyen okból: akkor kezdte a megfigyelést. Nekik még ez is sarki fény volt!

A többiek már sejtették a dolog végét. Lassan így is lett: 01:00 után már nagyon összehúzódott az alsó derengés, és a kis foltok már ritkán parázslottak fel. Utoljára 01:55-kor jöttek a gombócok, és talán 02:05-kor kihunyt az utolsó északi fény-sugár is. A tünemény kezdete után jó nyolc órával!

Ezek a sorok még azon az éjjelen, frissen íródtak. Egy élménybeszámoló csak, remélhető sok ilyen lesz még. Négyen voltunk abban a 612 m magasan álló kilátótoronyban a Mecseken, körpanorámánk, és jó egünk is volt. Az hogy egyik legdélebbi helyszínen voltunk: nem érdem, hanem hátrány, hiszen az északabbra lévők fényesebb és színesebb fényhatást láthattak. Mi csak ennyire tudtunk lelkesedni. Csak ennyire.

Köszönjük mindenkinek ezt a nagy égi élményt! Itt lent és ott fent!

Kelt Pécsett, 2003. nov. 20/21. 02:40-04:40 között.

Áts Gellért, Áts György, Gyenizse Péter, Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2003. 11. 21.

 

2003. november 19-i hajnali Leonida meteorok

2003. november 19-én 04:00 KözEI-kor csörgött a vekker Pécsett. Az égbolt 40 %-ban tiszta, éspedig elég jó +4,5 hmg. A fogyó Hold süt csak, árnyékot vetve, de nem zavaró. Az ég többi része felhős, de nem összefüggő, szakadozott. Határozott ÉÉNy-i áramlásuk van. Enyhe az idő: +7 fok C.

04:03-kor kezdtem az égfigyelést. Mindig az éppen felhőmentes mezőket néztem DK és DNy között a Virgotól az Orionig. Folyamatosan írtam az ég állapotát. 04:16-kor csak 10 %, 04:25-kor 50 % tiszta, 04:40-kor újra 10 %. 04:48-kor 25 %. 04:55-kor szinte teljes a borultság, csak a Jupiter és a Hold látszik át, utóbbi körül pár fokos színes udvar alakul ki. Változik percenként a tiszta égrész aránya. 05.16-kor 20 %, majd 05:27-től csak 5 %, és végül 05:35-kor teljesen beborul.

A felhőmentes részeket folyamatosan nézve nem tapasztaltam különösebb meteoraktivitást:

1./ 04:23-kor egy +4 mg gyors Leonida a Mon-ban, 6 fok hosszú volt.

2./ 04:29-kor egy +1 mg közepes sebességű fehér sporadikus a HYA közepétől az ORI-ig ment vízszintesen 20-25 fok hosszan, semmiképpen nem volt rajtag.

3./ 05:19-kor egy +2 mg Leonida ment az ORI keleti részébe, 10 fok hosszú fehér volt, bár a felhőzet szakozott részén át látszott.

4./ 05:21-kor egy +1 mg-os Leonida jött lefelé függőlegesen a Hya-ban, gyors, kékesfehér, 8 fok hosszú volt.

04:03-05:35 között azaz 1 óra 32 perc alatt 4 meteort láttam, ebből 3 Leonida-rajmeteor. Ha erősebb hullás lett volna, észrevettem volna. De nem volt.

Keszthelyi Sándor.

Korábbi közlés: Leonidák levelezőlista 2003. 11. 19.