Totalitáskor a Napon látott jelenségek Pakson.
Korona:
A szemem abszolút megszokta a sötétséget ... a pupillám kitágult ... a napkoronát néztem 7x35 binoklival. Aztán letettem és puszta szemmel néztem csak, egy vázlatrajzot készítettem. Nem kellett elemlámpa. Aztán a hátralevő 20 másodpercben már nem is rajzoltam, csak néztem a napkoronát! A vázlatrajz kb. 10 másodperc alatt készült (12:52:33 és 12:52:43 között), mert nem volt erre több idő. A napkorona teljesen precíz lerajzolására 15-20 perc kellett volna! A rajzot még aznap délután emlékezetből újra megrajzoltam, ez is legalább 10-15 percig tartott.
A rajz közepén a sötét holdkorong van. A deli nagy protuberancia vöröslött alul, balra egy protuberancia-mező látszott. A kerek napkorona 1-1,5 napátmérőnyire erősen világított, benne rengeteg finom szálacska látszott. A koronasugarak már ebben a fényes részben is, de ettől kifele irányulóan is ágaztak szét. A totalitáskor készített vázlatomon kilenc koronasugarat rajzoltam be, bejelölve irányaikat és azt, hogy hány napátmérőig nyúltak el. Északon három erősebb sugár 2,5-szeres távolságig világított. Jobbra két vékonyabb koronasugár 3 napátmérőig húzódott. Délen (majdnem ott ahol a nagy "hangyászsün" protuberancia) egy szélesebb sugársáv volt. Jobbra lefelé két sugár 2-szeres napátmérőig hatolt.
Így 6-szoros napátmérőnyi (3 fokos) méretű volt az általam látott napkorona teljes mérete. A Nap egy kicsit aszimmetrikus volt: jobbra több es hosszabb koronasugár volt, mint a túlsó oldalon. Persze ezekben a külső régiókban is erősebb gerincek es finom szálacskák váltakoztak, lerajzolhatatlanul.
Keszthelyi Sándor.
Korábbi közlés: Csilla levelezőlista 1369/3. 1999. 10. 28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.