2011. október 28.

2009. március 27-én este a csóvát húzó Discovery űrsikló

2009. márc. 27-én este mi is ismertük az űrsikló (STS-119 = Discovery) és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) másodpercre pontosan előjelzett (Heavens-above: 19:54:55-19:57:40 illetve 19:56:02-19:58:46 KÖZEI) megjelenését, így 19:54-kor kiálltunk Pécs belvárosában a kertünkbe. Az ég felhőtlen és tiszta volt és már sötét, a Fiastyúk és a Perseus csillagai szépen látszódtak.

Alacsonyan, a gamma And közelében jelent meg egy fénypont, amely egyenletesen halad felfelé. Áhá, az űrsikló mondtuk. Ahogy feljebb jött, fényesedett, +1 vagy 0 magnitúdós lett: mögötte egy kis csóva is jött. Ez csak egy repülő gondoltam, bár egyébként nem villogva, nyugodtan, a szokásos ISS sebességgel haladt. Jó, akkor az űrsikló, de biztosan fátyolos ott az ég: halója van neki, gondoltam. Ám, a csóva előre vagy oldalt nem volt, csak lefelé, a haladás irányával ellentétesen. Fél fokos volt a fényes része, de elfordított látással 1, sőt néha 1,5 fok hosszan is követte a csillagszerű dolgot.

Máris megjelent ugyanott egy másik fénypont és ugyanazon az égi úton, ugyanolyan sebességgel, ugyanilyen fényesedést mutatva ment az előző után. Az előrejelzés szerint az űrsiklót 66-67 másodperccel követte volna az ISS, de a valóságban nem volt ennyi közöttük: 20-30 sec csak. Szép látvány volt a két, egymás nyomában haladó, negatív fényrendű fénylés! Előre jelezve -1,3 és -2,2 magnitúdók voltak, ez stimmelt.

Tudtuk, hogy bele fognak merülni a földárnyékba és ez valóban be is következett a fejünk felett, a zenitünktől kissé északra. Előbb az űrsikló halványult bele, aztán a fénylő űrállomás is.

Azt a bizonyos csóvát az ISS-nél nem láttuk (tehát nem légköri fénytörés okozta), csak az űrsiklónál, de annál is csak útja felénél, a legfényesebb állapotában nem.

Keszthelyi Sándor és Sragner Márta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.